!

Serene Nightingale személy

Imre Viktória Anna: Kísértés Rt.

Idézetek

>!
lilla_csanyi

Serene Nightingale kellemesebb estét is el tudott volna képzelni magának, mint hogy egy profin kivitelezett gyilkosságot követően London külvárosának egyik sötét utcáján várakozzon, karján szatyorral, kezében pedig a másnapi modern filozófia zárthelyi dolgozatra megtanulandó jegyzetekkel.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Serene Nightingale
>!
eduscho89

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A kandúr és gazdája egy darabig sötéten meredtek egymásra, majd Miss Nightingale úgy döntött, megteszi az első lépést a békülés felé: behozott a kamrából és kibontott egy macskaeledeles konzervet.
(Amadeus jellemének gyengeségét jól tükrözte, hogy a következő pillanatban már fülsértő dorombolással fejezte ki a lány iránt érzett határtalan imádatát.)

Kapcsolódó szócikkek: Serene Nightingale
>!
Algernon +SP

Serene Nightingale borongós álmai egy csapásra napsütötte vidámsággal teltek meg, ahogy a fekete karmú kezek átölelték a derekát.

63. oldal, Negyedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Serene Nightingale
>!
Aprily

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Szóval? – A szomszédasszony suhintott egyet a palacsintasütővel. Csak a miheztartás végett.
– Tetszik tudni, én… én itt lakom egy hete. – Lucifer maga is meglepődött, hogy az igazság jött a nyelvére. – Serene kis barátja vagyok. Akarom mondani, a vőlegénye – javította ki magát, amint meglátta, hogyan szűkül résnyire az ijesztő szempár.
– Értem. – Miss Fleming egy arasznyit lejjebb engedte a serpenyőt. – Ez sajnálatos, igen sajnálatos. Tudja maga, fiatalember, hogy ez a nőszemély egy körözött gyilkos? Nemrég mondták be a tévében, szóval biztos forrásból tudom.
– Jesszus, csak nem? – kapott a szívéhez színpadiasan a démonúr, végre visszatalálva a szerepéhez. – Pedig én még a megboldogult édesanyám jegygyűrűjét is nekiadtam! Átvert ez a szégyentelen ri… perszóna! Összetörte a kis szívemet.

408-409. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lucifer · Serene Nightingale
>!
danlin

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Találomra felemelt egy szenteltvizes üvegcsét, és rálöttyintette a tartalmát az ellenfélre.
– Most nézd meg, mit műveltél a kabátommal! – csattant fel mérgesen Lucifer, és hosszú ujjai vádlón mutattak a bőrkabátról pergő folyadékra. – Csurom víz!
– Bocsánat, csak azt hittem, ez használ – vont vállat Theo, de szíve szerint a haját tépte volna.
– Egy vámpírnál esetleg, de nem a Pokol uránál – világosította fel Lucifer. – És ne hadonássz azzal a kereszttel, mert idegesítő.
Az atya megvakarta a fejét, és visszasüllyesztette a feszületet a zsebébe. Ha nem, hát nem. Akkor már csak egyetlen megoldás maradt: a nyers erő.
Egy harci üvöltéssel megindult Lucifer felé, és megragadva a derekánál, a vállára dobta a meglepett férfit, majd átviharzott vele az előszobán, feltépte a bejárati ajtót, és kihajította a démonurat a folyosóra. Végezetül agresszívan elfordította a zárban lógó kulcsot.
– Ördög kiűzve – dörzsölgette meg a csuklóját a fogasok mellett álló Serene-re pillantva. – Szereljen fel egy biztonsági zárat, Miss Nightingale, és valószínűleg nem jön vissza.
– Akkor vessen egy pillantást a nappalira, atyám – sóhajtott a lány lemondóan, és az említett szoba felé intett.
Theo elsápadt, amikor meglátta a fotelben tévéző Lucifert.

188. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lucifer · Serene Nightingale
2 hozzászólás
>!
Cicu

– Elnézést a kellemetlenségért, Miss Nightingale – szabadkozott, amikor magára talált kissé. – Azt hiszem, elájultam. Még soha nem történt velem ilyesmi. Ne haragudjon.
– Nem is emlékszik rá, mi történt, atyám? – hűlt el a Szirén, és közben menthetetlenül elvörösödött. Benne ugyanis igen mély nyomot hagyott a férfi akciója.
Theóban mardosó gyanú ébredt.
– Ugye nem műveltem semmi zavarba ejtőt, amíg eszméletlen voltam? – kérdezte óvatosan. Kezdte még kényelmetlenebbül érezni magát a bőrében, amikor Serene és Euterpé egymásra néztek.
– Felébresztettem a démonját, atyám – világosította fel Euterpé; arcára visszatért a gonoszkás mosoly. – Ezt követően az incubus átvette az uralmat az elméje felett, és egy kiadósat smárolt Serene-nel.
Theodore Collins szeretett volna egy feneketlen vermet kívánni ennek hallatán, amibe belevetheti magát és örökkön-örökké zuhanhat. Alternatív megoldásként beérte volna azzal is, ha megnyílik alatta a föld és magába temeti, de sajnálatos módon egyikkel sem örvendeztették meg az égiek. Helyette ott kellett maradnia, ahol volt, és farkasszemet néznie a nővel, akinek foltot ejtett a becsületén.

248. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Serene Nightingale · Theodore Collins
>!
Cicu

Valahogy elromlott köztük az összhang. Nem néztek egymás szemébe, mert mindkettőjük lelkiismeretét nyomta a hazugság és a gyanakvás, hogy a másik esetleg átlát a szitán. Kötelező udvariassági sablonokkal beszélgettek még pár percet, aztán Theo megjegyezte, hogy elröppent az idő, Serene figyelmeztette, hogy cseréljen reverendát a lyukak miatt, és keserű szájízzel elváltak egymástól.
Titkon azonban azt kívánták, bár egy kicsit tovább tartott volna az inbucus uralma a pap teste felett.

250. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Serene Nightingale · Theodore Collins
>!
Cicu

Lucifer ott állt az előszobában, és az értetlenség álcája alatt, amivel rá nézett, harag és fájdalom gomolygott. Valaki megbántotta, amíg Serene nem volt itthon, ezt a lány egyből észrevette.
– Mi történt, hercegnő? – kérdezte a démonúr rekedten. Amikor feltűnt neki a hangja állapota, megköszörülte a torkát. Közelebb lépett hozzá, szép arcán bátorító kifejezés jelent meg. Úgy tűnt, a saját gondjainál fontosabbnak tartja Serene-ét.
A lány tudta, hogy nem érdemel ekkora nagyvonalúságot.
Keserűen bevágta maga után az ajtót, aztán nekidőlt, és újra eleredtek a könnyei. Nem is gondolta volna, hogy ennyi van belőlük.
– Felelj már. – Lucifer megállt előtte, hüvelykujjával letörölt egy nedves csíkot a Szirén arcáról. Egy pillanat alatt olyan mélyre temette magába a sérelmét, hogy már nyoma sem volt. Tényleg csak Serene-nel akart foglalkozni, ettől pedig a kedvezményezettnek még inkább sírhatnékja támadt.

318-319. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lucifer · Serene Nightingale
>!
Cicu

– Bolond vagy, Serene – csóválta meg a fejét, és újra magához ölelte a reszkető lányt.
– Bolond vagy, mint az összes nő a Földön.

320. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lucifer · Serene Nightingale
>!
Vivinnie

– Azt akarod mondani, hogy az Isten nő? – bökte ki.
– Ó, de még milyen! – dorombolta Lucifer akár egy jóllakott kandúr. – Ráadásul a gyerekeink születése után is megőrizte azt a csodás alakját…
– A micsodáitok? – Serenetől már csak ennyire futotta, mert kezdtek egyre hihetetlenebb vizekre evezni a beszélgetésben. Úgy érezte magát, mint aki egy bizarr regénybe keveredett.

18. oldal, 1. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Serene Nightingale