Serena Cross személy

–Hallom, hogy korog a gyomrod, úgyhogy szerintem, felesleges ezen vitatkoznunk. És nem úgy nézel ki, mint azok a nők, akik éheztetik magukat, hogy olyan alakjuk legyen, mint egy kamasz lánynak.
Leesett az állam. Most megsértődjek, vagy sem? A fenébe is, elvégre nő vagyok, úgyhogy megsértődtem.
– Seggfej.

Jézusom, a pasi egyrészt idegen, másrészt ember, harmadrészt nindzsa!

74. oldal

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Nagyon kanos vagy.
– Ne használj ilyen szavakat!
– Mi az? – kuncogott. – Csak nem felébresztettem az alvó oroszlánt?
– Az oroszlán sosem alszik a közeledben.

306. oldal

– Miért…miért bámulsz folyton?
Röviden felnevettem.
– Nem szabad?
– Dehogynem, de te egyfolytàban nézel.
– Szeretlek nézni, a hajad miatt.
Ezt tényleg kimondtam?
– A hajam miatt?
Tényleg kimondtam.
– A színe miatt. Na, mindegy.
Apró mosoly jelent meg a száján.

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Hunter ledobta a csomagjainkat a pamlagra, én pedig benéztem a fürdőszobába.
– Szentséges kacsaúsztató! – mormogtam. – Ez aztán hatalmas.
– Nem csak ez hatalmas.
Hunter átölelt hátulról, és hozzám simult.
Elpirultam, amikor megéreztem ágaskodó férfiasságát. A vágy átjárta és felmelegítette a testemet.
– Ez meglehetősen olcsó poén volt.

296. oldal

– Nyugi, Hunter! Túl morcos vagy. Hányszor mondtam neked, hogy lazíts, menj el nyaralni! A Disney World rendkívül szórakoztató ilyenkor. El kéne ugranod oda.
Vettem egy hosszú, mély levegőt.
– Luc.
Serenára összpontosított.
– Szóval, hogy kerültél össze ezzel a rendkívül vidám természetű arummal, aki csak púp mindenki hátán?

289. oldal

Ő lett a fényem, a melegségem, és nem álltam készen arra, hogy elengedjem.

309. oldal [Hunter]

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Akarsz hallani egy titkot?
– Attól függ.
Felnevetett.
– Azzal kapcsolatos, hogy mikor jöttem rá, hogy kívánlak, és az enyém leszel. – Hunter keze lassan a mellemre vándorolt. – Hogy beléd fogok szeretni.
Mélyen érintett ezt hallani tőle. Idő kellett ahhoz, hogy meg bírjak szólalni.
– Na és mikor?
– Hamarabb, mint hinnéd.
A combjával szétnyitotta a lábamat, rám nehezedett, és lassú, ráérős csípőmozgással izgatott.
– Mikor? – kérdeztem ismét.
– Első nap a faházban. – Ismét megmozdította a csípőjét. – Amikor a fejemhez vágtad azt a szobrot.
[…]
– Nem is vágtam a fejedhez a szobrot!
[…]
– Pontosítok. – […] – A combomnak hajítottad.

374-375. oldal [Serena]

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Tökéletes vagy – mormogta Hunter egy erőteljes lökésnél, amit elfojtott nyögéssel nyugtàztam. – Téged nekem szántak. Csakis nekem.

303. oldal

Normális esetben nem szoktam ismeretlenekről fantáziálni, főleg nem olyanokról, akik úgy tapogatják a hajamat, mint valami félkegyelmű.

48. oldal