Senki Alfonz személy

Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában
Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában és más történetek
1 hozzászólás

Idézetek

colorstar>!

Senki Alfonzról csak annyit, hogy a világ valamennyi államából örök időkre kiutasították, és így már régóta csak a legnagyobb titokban tartózkodhatott a Földön.

Második fejezet - 1.

Kapcsolódó szócikkek: Senki Alfonz
Rosaliacska>!

– Mit tud a rablásról? – fordult a tiszt Senki Alfonzhoz.
– Rablás olyan módja a vagyonszerzésnek, amellyel egy vagy több ember megkísérli, hogy mások jogos tulajdonát erőszakkal megszerezze és bitorolja!
A kapitány elfojt egy mosolyt.

Kapcsolódó szócikkek: Senki Alfonz
Emmus>!

Ki ez a három ember?
– Kettő közülük megkapta a becsületrendet, és jól verekszenek…De én nem bízom bennük.
– Ezt azért van sergent, mert öregszik – mentegetőzött Senki Alfonz.

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Senki Alfonz
KingucK P>!

Senki Alfonz, aki végtelenül hidegvérű, és semmivel se törődik, másképpen fejezte ki véleményét:
– A könyved nagyon jó – mondta, amikor elolvasta a kéziratot, és unott arccal letette –, csak nem elég világos, ami a te személyedet illeti.
– Igyekeztem őszintén írni magamról, mint a nagy földrajzkutatók.
– Igen, igen, hiszen nagyjából kitűnik, hogy milyen fajankó vagy, de mi, akik közelről ismerünk, jól tudjuk, hogy sokkal ostobább szoktál lenni.
Mit álljak oda vitatkozni ilyennel? Nem szép lelkű ember egyik sem. Ezt meg is mondtam nekik.
– Mit ért a költői finomságok ihletéhez egy ilyen nagy ló, mint te?
És ez az igazság.

2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: John "Csülök" Fowler · Senki Alfonz
KingucK P>!

Más semmi. Illetve egy leány képe. Múlt évi dátummal.
„Yvonne!” – ez áll rajta tollal. A húga ez, aki írt Tuskónak. Yvonne Barré.
Csodaszép hölgy volt. Okos, úri, finom, kissé szomorú, nagyon kedves arcú. Senki Alfonz különösen sokáig nézte a képet.
– Milyen szép – suttogta csodálkozva.
– Emlékeztet egy filmművésznőre – mondtam –, aki annyira belém szeretett, hogy valósággal őrült volt.
– Épeszű nem lehetett, az biztos – dünnyögte Tuskó Hopkins, akinek műveletlenségét mi sem mutatta világosabban, mint éppen ez az otromba megjegyzése.

2.fejezet / 6.

KingucK P>!

– Nagy szerencse Hopkinsra nézve – magyarázta Senki Alfonz. – Mert ha megtaláljuk Francis Barrét, akkor esetleg könnyen tisztázhatjuk, hogy Thorze nem azonos Tuskóval.
– Ne bolygassuk – mondta szomorúan Hopkins –, mert megint bezárnak.
– Mégis bolygatjuk! Egy hölgy kérését nem áll módunkban megtagadni. Katonák vagyunk!
– És – tettem hozzá – úriemberek.
– Ebben nem vagyok biztos – dünnyögte Tuskó.

2. fejezet /4.

Kapcsolódó szócikkek: John "Csülök" Fowler · Senki Alfonz · Tuskó Hopkins
Dénes_Gabriella>!

Az ügy kezdetén mégis úgy adódott, hogy Hopkinst és egy lefokozott kapitányt a gyarmat minden rendőre kereste. Szinte lehetetlennek látszott, hogy elhagyják Oránt az áthatolhatatlan rendőrgyűrűn keresztül. Ekkor lettek Hopkins és a kapitány „tiszteletbeli legionáriusok”. Két újonc szolgálati jegyeit felhasználva bejutottak a Fort St. Therese kapuján a katonák közé. Anélkül, hogy katonák volnának, uniformist vettek fel, és hol itt, hol ott lótottak-futottak ide-oda az óriási erődben. De a rendőrség nem kutatott utánuk Fort St. Therese-ben. Senki Alfonz meg én akkor már több hete katonák voltunk, és amikor egy teljes zászlóalj Szenegáliába indult, Hopkins is velünk tartott. Katonai ruhában, de anélkül, hogy valaha felvették volna a gyarmati hadseregbe. Egyik századtól a másikig settenkedett. Hol utász volt, hol szakács (ez a szereplése még ma is rémregényszerű élményekkel függ össze mindazok számára, akik a főztjéből ettek), volt vöröskeresztes, és vezetett tankot.

A három testőr Afrikában

Kapcsolódó szócikkek: Senki Alfonz · Tuskó Hopkins