!

Schopenhauer személy

P. G. Wodehouse: Folytassa, Jeeves!
Anthony Burgess: Mr. Enderby – bepillantás
Szabó Magda: Az ajtó
Michel Houellebecq: A csúcson
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások
Desmond Morris: A boldogság természete
Jean Webster: Nyakigláb Apó
Irvin D. Yalom: Egzisztenciális pszichoterápia
Albert Einstein: Hogyan látom a világot?
Friedrich Nietzsche: A hatalom akarása
Paolo Santarcangeli: „Pokolra kell annak menni…”
William Styron: Sophie választ
Joseph Goebbels: Napló
Balázs Béla: Halálesztétika
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Thomas Bernhard: A menthetetlen
Philip Roth: Düh
Karinthy Frigyes: Betegek és bolondok
Georges Minois: Az életfájdalom története
Czesław Miłosz: Az Ulro országa
Albert Fruzsina – Dávid Beáta: Embert barátjáról
Lucio Della Seta: A bűntudat leküzdése
Friedrich Nietzsche: Korszerűtlen elmélkedések
Thomas Bernhard: Beton
Csejtei Dezső: Filozófiai metszetek a halálról
Babits Mihály: Keresztül-kasul az életemen
Hellmuth Benesch: Pszichológia
Vaclav Nizsinszkij: Füzetek
Friedrich Nietzsche: Wagnerről és Schopenhauerről
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Paul Strathern: Schopenhauer
James Morrow: Towing Jehovah
Alekszandr Zsityinszkij: Kheopsz és Nofretete
Bori Imre (szerk.): Irodalmi hagyományaink
Irvin D. Yalom: A terápia ajándéka
Irvine Welsh: Skagboys
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Jurij Scserbak: Karantén
Nigel Warburton: A filozófia rövid története
Alain de Botton: Hogyan gondolkodjunk másképp a szexről?
Erwin Schrödinger: Erwin Schrödinger válogatott írásai
Friedrich Nietzsche: Jegyzetek a kései hagyatékból – A kereszténységről
Cezar Petrescu: Rózsakeringő
Gustav Meyrink: A zöldarcú kísértet
Fabio Volo: Hely a világban
Matt Haig: Reasons To Stay Alive
Matt Haig: Miért érdemes életben maradni?
Gúthi Soma: Homosexuális szerelem
!

Forrás: philosophystories.tumblr.com

!

Német filozófus.
1788. február 22. Danzig (ma Gdańsk) – 1860. szeptember 21. Frankfurt am Main


Idézetek

>!
Carmilla 

Abban, hogy a modernitás gondolkodói közül Schopenhauer az első, aki nemcsak valamilyen szükségszerű rossznak tekinti a halált, ami csúf és gonosz hegként éktelenkedik a racionális világrend homlokzatán, hanem olyan kezelhető instanciának, ami nemhogy szervesíthető az életvezetésbe, hanem annak vezérfonalát is adhatja, mindenképpen úttörőnek bizonyult.

Csejtei Dezső: Filozófiai metszetek a halálról A halál metamorfózisai a 19-20. századi élet- és egzisztenciálfilozófiákban

Kapcsolódó szócikkek: Schopenhauer
>!
Chöpp 

Az igazság fölismerésére való képtelenségünk romlásunk, morális hanyatlásunk következménye: így Pascal. És alapjában véve Schopenhauer hasonlóképpen. „Minél mélyebb az ész romlása, annál szükségesebb a gyógyító tan” – vagy, Schopenhauerrel szólva, a tagadás.

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Blaise Pascal · Schopenhauer
>!
Morpheus

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A világon csaknem mindenki agyalágyult. Ez volt az alaptézis , amit Petrov Schopenhauertől kölcsönzött. Petrov felhívta a figyelmünket a „csaknem” szócskára. Ez arra mutatott, hogy a világon az agyalágyultakat leszámítva nagy ritkán előfordulnak gondolkodó elmék is. De ugyan mit tehetnének ők az agyalágyultak között? Miféle viselkedésformát kell képviselnünk az agyalágyultak társaságában? S miben térnek el voltaképpen a normálisak az agyalágyultaktól?
Petrov ezeket a kérdéseket tette fel nekünk, és nyomban válaszolt is rájuk.
– A halálérzetben -közölte és vérben forgó szemével Janára pillantott. – Abban, hogy érzik a lét mulandóságát és hiábavalóságát… Ebben térnek el. Az optimizmus az agyalágyultak sajátossága.

Kapcsolódó szócikkek: Schopenhauer
>!
Carmilla 

Az udvaron csak akkor csendesedett el a gyerekek élete, mikor szép nyári esték szálltak le az ecetfák fölé. Ilyenkor az emberek kiültek a lakások elé. Kis asztaltársaságok alakultak. Volt olyan asztal, amelyiknél kártyáztak, a másiknál asszonyok összesúgva pletykáztak, és megint máshol fiatal diákok magyarázták egymásnak Schopenhauer titkait. Akkor Schopenhauer volt a divat. A fiatalság pesszimista volt, és mélységes gyanakvással nézte az életet.

Havas Károly: Öreg ház a csirkepiacon

Bori Imre (szerk.): Irodalmi hagyományaink Kilenc évszázad írásaiból

Kapcsolódó szócikkek: Schopenhauer
>!
Carmilla 

„Tudod, mi egy barát? Egy ember, aki annyira ismer téged, hogy feljogosítva érzi magát, hogy megvessen.” (Schopenhauer)

Az eltűnt barátság nyomában (Örök-e a barátság?)

Kapcsolódó szócikkek: Schopenhauer
1 hozzászólás
>!
robinson P

Schopenhauer világképére rányomta bélyegét saját boldogtalansága, de nehéz lenne tagadni, hogy minden öntudattal rendelkező lény elkerülhetetlenül megtapasztalja az életben a kétségbeesést.

22. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Schopenhauer
Hirdetés
>!
Sicc

A tehetséges akár a vadász: eltalálja a célt, amit mások nem képesek; a géniusz akár a vadász: eltalálja a célt, amit mások nem is látnak.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Schopenhauer
>!
Sicc

Ifjúkorunk vidámsága és életkedve részben azon alapszik, hogy hegynek fölfelé menvén nem látjuk a halált, mert a hegy másik oldalának lábánál van.

211. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Schopenhauer
>!
Sicc

…a nagy szenvedések mind a többi kisebbet teljességgel érezhetetlenné teszik, s fordítva, nagy szenvedések híján még a legkisebb kellemetlenségek is gyötörnek s lehangolnak bennünket.

156. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Schopenhauer
>!
Sicc

Számos anekdota szól szellemes, olykor éles riposztjairól. Egyszer valaki kérdezett tőle valamit, amire egyszerűen így felelt: „Nem tudom.” A fiatalember nem hagyta annyiban. „Lám, lám, a bölcs, nagy tudású filozófus, azt hittem maga mindent tud!” Mire Schopenhauer válasza: „Nem, a tudás korlátozott, csak a hülyeség végtelen!”

Kapcsolódó szócikkek: Schopenhauer