!

Sárközi Márta személy

Széchenyi Ágnes (szerk.): Menedékház
Nyáry Krisztián: Igazi hősök

Idézetek

>!
Psyche

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Amikor a hatóságok megpróbálták elérni nála, hogy hozassa haza a Molnár-örökséget, behívatták, és azzal zsarolták, hogy nem fog útlevelet kapni, és nem látogathatja meg a fiát. „Tudják mit, kinyalhatják a seggemet! Nekem rákom van, elmehetnek a fenébe!” – mondta Sárközi Márta, és otthagyta az elképedt belügyest.

203. oldal - Sárközi Márta

Kapcsolódó szócikkek: Molnár Ferenc · Sárközi Márta
>!
Psyche

Törzshelye, a Kulacs vendéglő előtt gyakran elcsúszott a síkos keramiton. Ennek kapcsán ezt üzente családjának: „Ha egyszer meghalok, hamvasszatok el, és a hamvaimmal szórjátok föl azt a rohadt keramitot a Kulacs vendéglő előtt, mert ott mindig hanyatt esem.”

203. oldal - Sárközi Márta

Kapcsolódó szócikkek: Sárközi Márta
>!
Psyche

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

… éppen akkor történt, amikor a kommunisták kerültek hatalomra, akik kezdettől ellenséges fórumként tekintettek a lapra, s mindent megtettek a mielőbbi tönkretételéért. (…) A legcinikusabb lépésük az volt, hogy megvárták, amíg Sárközi Márta eladni kényszerült a Nyúl utcai házat, hogy kifizesse a nyomdát. Néhány nappal később államosították a kiadót, mely így tartozások nélkül került a birtokukba. A Válasz utolsó száma már a szerkesztő új lakcímével az impresszumában jelent meg. Sárközi Márta a hátsó borítón emelt fővel üzent a hatalomnak: „Szakadt, kiégett, molyrágott ruháját szakszerű műszövéssel kijavítja Sárközi Györgyné és Székely Tiborné műstoppoló szalonjukban.”

201. oldal - Sárközi Márta

Kapcsolódó szócikkek: Sárközi Márta
>!
Psyche

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A 38 éves özvegy nem omlott össze. Gyerekeivel együtt hazaköltözött a kibombázott villába, itt kezdte el újjászervezni férje örökségéhez híven a népi írók táborát. Kezdetben a kommunisták is megpróbálták magukhoz kötni, és egy irodalmi vitaklub szervezésével akarták megbízni. Amikor a párt főideológusa, Révai József ez ügyben „eszmecserére” hívta, ő csak ennyit válaszolt egy rövid levélben: „Eszméimet nem cserélem el. Sárköziné”

200. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sárközi Márta
>!
Psyche

Molnár Márta 29 éves volt, amikor Sárközi György költővel kötötte össze az életét. Sárközi ekkor már a népi írók és a magyar szociográfiai mozgalom első számú fórumának számító Válasz folyóirat szerkesztője volt. Mellette találta meg felesége is azt a kulturális és politikai értékvilágot, amelyet haláláig képviselt. Nem írófeleségként, hanem önálló, cselekevő értelmiségiként. „Az évek során kialakult bennem, hogy mik a magyar írófeleségek különös ismertetőjegyei: a magyar írófeleség nem olvas mást, csak férje műveit” – írta. „Boldog és büszke, ha a férje nyilvános estéken verset olvas fel, melyben felszólítja feleségét, hogy dögöljön meg, vagy hagyja magát kioltani, mint egy lámpa, ha lecsavarják.”

198. oldal - Sárközi Márta

Kapcsolódó szócikkek: Sárközi Márta · Szabó Lőrinc
>!
Psyche

Molnár Ferenc és Vészi Margit rövid, de viharos házasságából született 1907-ben, amikor apja A Pál utcai fiúkat írta. Későbbi író barátja, Szabó Zoltán szerint: „apjától nevet kapott, anyja a kifogástalan nevelés értelmi szerzője volt. Apát-anyát nem kapott a szüleitől.”

197. oldal . - Sárközi Márta

Hirdetés
>!
blackett

Sokkal jobb volt, mint Füreden, ahol utolsó éjjel már tele volt a szálloda dunántúli írókkal, úgyhogy visszasírtam a békés álmú 140 bicikliversenyzőt, akikkel az első időkben lakoztam. Azok jó lelkiismerettel hortyogtak éjjel, míg ezek rémeket álmodtak, úgy látszik, mert egész éjjel halálordításokkal és hörgésekkel rémítgettek. De érdemes volt Füreden ihleniök a platánok alatt, legalábbis Gereblyésnek feltétlenül érdemes volt, mint azt azóta megjelent verséből tapasztalhattam, melynek visszatérő refrénje:

Indiában kommunista lett Kerala
Trallala, trallala.

Ez már majdnem olyan szép, mint annak idején Kónyától az, hogy:

Fekszem, mellettem poshadó tea,
Félig felszabadult Délkorea.

268-269. oldal (Sárközi Márta levele Illyés Gyulához, 1959. június 11.)

Széchenyi Ágnes (szerk.): Menedékház Sárközi Márta emlékkönyv

Kapcsolódó szócikkek: Sárközi Márta
1 hozzászólás
>!
blackett

Itt nyár van, de nincs uborkaszezon: folyton történik egy s más, amit én törhetetlen derűlátásommal optimistán értékelek. Ha valaki meghal, azt tiszta haszonnak tekintem, mert megint eggyel kevesebb van belőlünk, ha valaki szabadlábra kerül, annak is örvendezek; ha zűr van a világban, az is csak jó, mert mindig lehet a zavarosból kihalászni valamit, míg a nyugodt időkben elposványosodik minden, az ember agya is. Ha hülye emberek hülyeségeket beszélnek, az is jó, mert még csak jobban blamálják magukat embertársaik előtt és az örökkévalóság szemszögéből is. Legjobb persze ez a csöndes eső, ami megmenti az epremet és téli körtéimet, és állítólag „jó a pachasztoknak is”, mint Arisztid mondaná.

268. oldal (Sárközi Márta levele Illyés Gyulához, 1959. június 11.)

Széchenyi Ágnes (szerk.): Menedékház Sárközi Márta emlékkönyv

Kapcsolódó szócikkek: Sárközi Márta
>!
blackett

Kis kulturhiradó: a társadalom testén élősködő undok herék, semmittevők és feketézők megrendszabályozása céljából rendelet jött ki: az ilyen semmirekellő burzsujoknak havi 10 forint büntetést kell fizetniük minden élelmiszerjegyük után. Kis lista állapítja meg, kik ezek a kártékony, az eleven társadalom testén élősködő semmirekellők: többek között az eszpresszó-tulajdonosok, nagykereskedők, kutyakozmetikusok és könyvkiadó-tulajdonosok. (Ez utóbbi én vagyok. Miért is nem mentem akkor már kutyakozmetikusnak?)

257. oldal (Sárközi Márta levele Illyés Gyulához, 1947. november 17.)

Széchenyi Ágnes (szerk.): Menedékház Sárközi Márta emlékkönyv

Kapcsolódó szócikkek: Sárközi Márta
>!
blackett P

Közben közölték velem, hogy ilyen formában nem is engedélyezik a könyvet, mert reakciós. Iván odarendelt egy hülye lúd tanácsosnőjéhez, ő maga lapított, és be se mert jönni a szomszéd szobából, mialatt a hölgy megmagyarázta nekem, hogy minek kell a könyvben lenni, és minek nem szabad benne lennie. Hogy minek kell, azt a Maga fantáziájára bízom. Hogy minek nem szabad, azt körvonalazom, mert odáig nem terjedhet a fantáziája: templomnak nem szabad benne lennie, mert akkor külföldön azt fogják mondani, hogy nálunk lerombolják a templomokat. Gólyának nem szabad benne lenni, mert az elzászi szimbólum, és nem magyar. Virágnak, madárnak nem szabad benne lenni, mert az másutt is van. Puszta, gémeskút, ökrös fogat, tanya tilos, mert ázsiai népnek tartanak bennünket. Nádas, az tilos, mert a dzsentrivilágra emlékeztet; csak úgy engedik meg, ha traktor áll a közepén (ez nem vicc, hanem véres komoly!). Búzaföld csak optimista gazdával van megengedve. A Mária Valéria utca képe tilos, mert „álmos ló van rajta”, az alkonyati pesti Duna-part tilos, mert nincs rajta vidám közönség.

151. oldal (Sárközi Márta levele Szabó Zoltánhoz, 1948. július 14.)

Széchenyi Ágnes (szerk.): Menedékház Sárközi Márta emlékkönyv

Kapcsolódó szócikkek: cenzúra · Sárközi Márta