Sándor személy
Régi tárgyakat guberál, fura öregember. Kiismerhetetlen, mindig tervel valamit, az élet neki egy nagy játszma. Nagyon kell neki a körző, de nem árulja el, miért. Azonban nyomában van a Felemásszemű, akinek szintén meg akarja szerezni a körzőt.
Rádiójátékbeli hangja: 1-2. évad: Thúróczy Szabolcs, 3. évad – Galkó Balázs
Forrás: Wikipédia
Idézetek
– Maga bizony isten nagyobb pojáca, mint Benedict!
– Na, így még nem sértett meg senki!
328. oldal, 24. fejezet - Lánykérés extrákkal
– Nézd, Wolfi. Wolfikám… tanítok én neked egy szép vidám magyar dalt. Hogyaszongya… – és az öreg teli tüdőből üvölteni kezdett – Elindultam szép hazámbúúúl… Híres kis Magyarországbúúúl…
[…]
– Visszanéztem… félutambúúúl… Szememből a könny kicsordúúúl.
– Te Sándor – kezdte Mozart, majd csuklott egyet. – Ez nem valami víg.
– De szépnek szép – mondta az öreg, és gyengéden hátbavágta a komponistát, hogy elmúljon a csuklása.
192. oldal, 17. fejezet - Tessék vigyázni az oroszlánnal!
– Mit keres itt ez a hulla?
– Melyik? – kérdezte Sándor.
– Miért, maga hány hullát lát itt?
103. oldal
Hanna megállapította magában, hogy Sándorral lehet a legjobbakat röhögni a semmin.
201. oldal
– Tudja, Hanna, a sakkban néha vannak olyan partik, mikor végig vesztésre kell állnunk ahhoz, hogy végül be tudjuk húzni a mattot. A legnehezebb játszmák egyike. Végig el kell tudni viselni, hogy bugrisnak nézzenek, ügyetlennek, vesztesnek, bolond hajléktalannak. De az nevet, aki a végén nevet.
394-395. oldal