Salgótarján helyszín

Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében
Bereményi Géza: 150 dalszöveg Cseh Tamás zenéjére
Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság
Fehér Klára: Vakáció Magyarországon
Hamvas Atanáz: Győzike, az „Istenkirály”
Dornyay Béla: Salgótarján és a Karancs-Medves-vidék részletes kalauza
Pásztor Cecília (szerk.): Salgótarjáni zsidótörténet
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság
Füst Antal: Salgó
Sturmann Béla: Az én utam

Idézetek

pwz I>!

Egerben a különféle városrészek emberei templomokban találkoznak, Salgótarjánban gyárakban, Balassagyarmaton hivatalban, Miskolcon piacon és boltokban. Ez a város lényege.

264. oldal

Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe

Kapcsolódó szócikkek: Balassagyarmat · Eger · Miskolc · Salgótarján
Véda P>!

A város múltja olyan, mint a kisnemes családoké. Régi és patinás, de nem sok hasznát élvezik az utódok… Salgótarján az a város, amely nem született, hanem készült. Készült pedig nem olyan szempontok szerint, hogy miként lehetne szebb és városibb város, hanem egyedül és kizárólag az üzemek szempontjai szerint.

230. oldal

Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe

Kapcsolódó szócikkek: Salgótarján
NB14>!

A kommunistáknak minden más párt és politikai erő ellenség volt. […] A kommunista párt egyébként is fővárosi párt volt, bár 1-2 kivételtől eltekintve nem a gyárakban hódított. Az agrárvidékekre nem jutott el, nem is volt mondanivalója a parasztságnak. A munkásságnak se nagyon. A városok közül Salgótarjánban, Nagyváradon, Szegeden, Debrecenben és Sátoraljaújhelyen tudtak némi befolyást szerezni, de leginkább ezeken a helyeken is csak provokáltak. Salgótarjánban a kommunista ügynökök az antiszemita jelszavaktól sem riadtak vissza, hogy a város csőcselékét a kereskedő polgárság ellen vezessék. […] A kommunista hódítás igazi terepe – akárcsak Oroszországban – a demoralizált katonaság és a munkanélküliek tömegei: a hadifogságot megjártak és a hadirokkantak, illetve a helyüket nem találó leszerelt katonák közt volt.

Kapcsolódó szócikkek: Debrecen · kommunista · Nagyvárad · Salgótarján · Sátoraljaújhely · Szeged
Frank_Waters I>!

Salgótarján

Hej, Salgótarján új állomásán
kinéztem az expresszből
és meghibbantam pillanat alatt.
Miattad, mert téged láttalak.

Jaj, Salgótarján új állomásán
ott álltál te két gyermekkel
és férjeddel, mint családi kép,
minek Tarján képzi keretét.

Letéptem a fülkeablakot,
és a neved kiabáltam ott.
Ellöktem a feleségemet
ki lefogott és nem engedett.

Nem hallottál, de érzésem szerint
csak én járhattam fejedben megint.

A síp, szólt a síp, a kés így hasít
és az expressz mozdította
sok-sok lomha, súlyos kerekét.
és a családi kép keretét.

A síp, mint a kés, mint elrendelés
kivágott a képből engem,
s férjed feszített a helyemen,
a Tarján által képzett kereten.

Sírtál egykor, hogy maradjak itt,
ám a vágyam messzi földre vitt.
Elhagytalak, s Tarján városát.
Sípszó űzött, várt a nagyvilág.

Nógrád helyett Komárom megye
így lett végül létem kerete.
Komárom megye, nőm szülőhelye

Szállt az expressz, vitt el tőled
így törtem át Tarján keretét
Komáromban várt családi kép

A tág nagyvilág várt, várva várt,
így hagytalak magad téged,
és elmentem, mert nagy volt a kép
választottam Komárom megyét.

választottam Komárom megyét…
választottam Komárom megyét…

Kapcsolódó szócikkek: Salgótarján
pwz I>!

Ma még nagyfokú elfogultság kellene ahhoz, ha azt állítanám. hogy Salgótarján városa magában alkalmas volna arra, hogy az idegeneket ide vonzza, de lehet, hogy lesz és adja a jó Isten, hogy minél előbb legyen idő, amikor a mai szégyenkezés helyett, büszke örömmel fogjuk városunkat az itt megforduló idegeneknek bemutatni. Van azonban Salgótarjánnak két nevezetessége, amit valóban érdemes megtekinteni. Az egyik a Kőszénbánya és az ipari nagyvállalatok, a másik pedig városunk gyönyörűséges környéke. Szívesen teszek tehát eleget e könyvecske szerzője azon kérésének, hogy Salgótarján, a Karancs és Medves vidéke részletes kalauzának élére néhány sort irjak. Hisz őszinte örömet kelt bennem, úgy a polgármesterben, mint a turistában az, hogy van egy mű, mely a legnagyobb mértékben alkalmas arra, hogy annak útbaigazítása alapján Salgótarjánt és annak környező hegyeit, várait, tehát a város ipari nevezetességeit és környékének természeti szépségeit az idegenek is megkedveljék. Nemcsak az idegenek, de helybeliek is vannak, akik nem is tudják, milyen tanulságos és élvezetes a bányászat, az acélgyártás, a palack-gyártás, vagy a kályhagyár megtekintése, vagy nem tudják például azt, hogy a várostól alig 10-15 percnyi távolságban fekvő hegyről jó időben felénk intenek a mi Magas Tátránknak többnyire fehér palástba burkolt fenséges ormai. E kalauznak éppen az a célja, hogy rendszeres összefoglalásával végig vezessen minket Salgótarján és környékének múltján és jelenén. Dr. Dornyay Béla barátomnak a kalauz-irás tekintetében múltja van. Ö irta meg a Bakony, továbbá Pápa és Veszprém környékének részletes kalauzait. Ezen tevékenysége, továbbá helyi ismerete, valamint komoly és értékes történelmi búvárkodása a legnagyobb mértékben alkalmassá teszik őt egy kalauz megírására és ezért, amikor neki a köz irányában hozott lelkes fáradozásáért e helyen is köszönetet mondok, egyúttal jó lélekkel ajánlom e kalauzt városunk és vidéke közönségének és az itt megforduló idegeneknek megértő támogatásába.

Kapcsolódó szócikkek: Salgótarján
Timi98>!

Förster Kálmán tudta, hogy Salgó vára, ha már katonai jelentősége nincs, turisztikai látványosságként komoly szerepe lehet. Ezért a lakótorony maradékára 1938-ban tetőt építtetett, és kilátóvá alakíttata.
1923-ban jelentős eseményre került sor Salgó várában. Petőfi Sándor születésének századik évfordulóján, az egykori várkapu közelében márványtáblát helyeztek el a következő szöveggel: "Itt járt 1845. jún. 11-én Petőfi Sándor. Ez a rom ihlette „Salgó” művének megírására. Emelte ezt a táblát Salgótarán és vidékének közönsége, a költő centenáriuma emlékére."

153. oldal

Füst Antal: Salgó Vár a felhők fölött

Kapcsolódó szócikkek: Nógrád megye · Salgótarján
Véda P>!

Salgótarján minden szállodája: a Badacsony, a Vadász, a Korona (később Hungária), a Pannónia, a Bristol és a Nemzeti Szálloda is zsidó tulajdonban volt.

32. oldal

Pásztor Cecília (szerk.): Salgótarjáni zsidótörténet Általános és középiskolások számára

Kapcsolódó szócikkek: Salgótarján · zsidók
Timi98>!

Salgótarjánt a szén tette ismertté, amit már az elemi iskolában is tanultam. Sajnos a 2005. június 3-án megjelent Nógrád Megyei Hírlapban hiába javasoltam, hogy az eltávolított partizánszobor helyére egy bányász szobrot állítsanak, nem ez történt!

17. oldal

Sturmann Béla: Az én utam Életem építőkockái

Kapcsolódó szócikkek: 2005 · bányászat · Salgótarján · szobor
Timi98>!

Az egyik szerzővel, Dupák Gáborral sokat beszélgetett a forradalom alatti tevékenységemről, valamint az azt megelőző demokratikus magatartásomról. Többek között arról is, hogy én telefonáltam az acélgyári forradalmi tanács vezetőinek 1956. december 8-án, ne menjenek a megyei tanácsházához és a megyei rendőrséghez, vagy legalábbis késleltessék az ott tüntetőkhöz való csatlakozásukat, mert dr. Frajna Ferenc rendőrorvos úgy tájékoztatott, bajuk eshet, talán még lőnek is rájuk.

Nagy valószínűséggel a decemberi sortűzzel kapcsolatos eseményeket nem hitelesen dolgozták fel. Ugyanis már több újságcikkben szerepelt, hogy azért nem lett több áldozata a sortűznek, mert én figyelmeztettem telefonon az acélgyár forradalmi tanács vezetőit. Ennek ellenére mégis olyan nyilatkozatokat hallok a helyi TV-ben, illetve olvasok a Nógrád Megyei Hírlapban, hogy nem tudják ki volt a telefonáló.
Legutóbb 2006. december 12-én a megyei lap 2. oldalán lévő Girt családról közölt cikkben az alábbiakat olvastam: „December nyolcadikán egy figyelmeztető telefonhívást kaptak, a megyetanács tetejéről lőni fognak. Ennek köszönhetően nem engedték a gyári tüntetőket kivonulni, s így mintegy 1600 ember életét mentették meg!”

74-75. oldal

Sturmann Béla: Az én utam Életem építőkockái

Kapcsolódó szócikkek: 1956 · forradalom · Salgótarján
M_Milán>!

A korszakban az 1956-os forradalom időszakában dúltak ismét fegyveres harcok az országban. A Központi Statisztikai Hivatal 1957-ben összeállított kiadványa ideológiai és politikai okokból csak 1990-ben kerülhetett nyilvánosságra. Eszerint a harcok során 19 226-an sebesültek meg, és 2502-en veszítették életüket 1956 októbere és 1957 januárja között. A sebesültek 85%-a, az elhaltak 77,7%-a budapesti volt, ami nyilvánvalóan annak a következménye, hogy a fegyveres összecsapások Budapesten voltak a legintenzívebbek. A budapesti áldozatok közül a legtöbben a VIII., a IX., a VII. és az V. kerületben veszítették életüket, vidéken pedig megelőző vagy a megtorló jellegű sortüzek és a november 4-e utáni szórványos fegyveres ellenállás helyszínein – Mosonmagyaróvár, Salgótarján, Veszprém, Miskolc, Kecskemét, Dunapentele – volt a legmagasabb az áldozatok száma. A harci cselekményekben elesettek döntő többsége 40 évesnél fiatalabb, fizikai foglalkozású férfi volt.

37

Kapcsolódó szócikkek: 1956 · 1957 · Budapest · Kecskemét · Miskolc · Mosonmagyaróvár · Salgótarján · Veszprém