!

Sahrazád al-Kajzurán személy

Renée Ahdieh: The Wrath & the Dawn
Renée Ahdieh: The Rose & the Dagger
Renée Ahdieh: Harag & hajnal
Renée Ahdieh: Rózsa & tőr

Idézetek

>!
zsebibaba007

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

“What are you doing to me, you plague of a girl?” he whispered.
“If I’m a plague, then you should keep your distance, unless you plan on being destroyed.” The weapons still in her grasp, she shoved against his chest.
“No.” His hands dropped to her waist. “Destroy me.”
The bow and arrow clattered to the ground as he brought his mouth to hers.
And there was no turning back.
She was drowning in sandalwood and sunlight. Time ceased to be more than a notion. Her lips were hers one moment. And then they were his. The taste of him on her tongue was like sun-warmed honey. Like cool water sliding down her parched throat. Like the promise of all her tomorrows in a single sigh. When she wound her fingers in his hair to draw her body against his, he stilled for breath, and she knew, as he knew, that they were lost. Lost forever.
In this kiss.
This kiss that would change everything.

Kapcsolódó szócikkek: Kálid ibn ar-Rasíd · Sahrazád al-Kajzurán
>!
Cicu

“It’s late,” Khalid said. “You should sleep.”
“What are you talking about? I’m not doing anything.”
“Stop smiling and go to sleep.”
“How do you know I’m smiling? You’re not even looking at me.”
“I can feel you smiling, Shazi.”

Kapcsolódó szócikkek: Kálid ibn ar-Rasíd · Sahrazád al-Kajzurán
>!
Cicu

“Since you can’t say it, will you at least tell me how much you love me?”
Khalid ran the tip of his nose beside her ear, a grateful smile upon his lips.
“From the stars, to the stars.”

Kapcsolódó szócikkek: Kálid ibn ar-Rasíd · Sahrazád al-Kajzurán
>!
Cicu

Shahrzad had to put a stop to the war she’d set in motion.
It was not just a matter of love. It was a matter of life.
And she meant to right it, once and for all.

Kapcsolódó szócikkek: Sahrazád al-Kajzurán
>!
pevike

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Sazi,
minden más színnél jobban kedvelem a kéket. Hajad orgonaillata valósággal őrületbe kerget. Utálom a fügét. Végezetül, sohasem fogom elfeledni a tegnap éjszaka emlékeit…
Mert az égvilágon semmi, sem a nap, sem az eső, még a legsötétebb égbolt legragyogóbb csillaga sem érhet fel a csodával, amit te jelentesz nekem.
Kálid

337. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kálid ibn ar-Rasíd · Sahrazád al-Kajzurán
>!
Babó_Buca

– Ha elárulnád, mit keresel, talán tudnék segíteni – szólt Deszpina.
– Nem. Nem tudnál.
– Nahát, igazán napsugaras hangulatban vagy!
– Tényleg nem tudsz segíteni. A tökéletes rózsa valódi műalkotás. Az illata. A színe. A szirmok szabályos elrendeződése. Apám azt is állítja, hogy egyetlen felesleges szirom akár az egész virágot tönkreteheti… megzavarhatja a növekedését.
– Szerintem pedig azok a legszebb virágok, amelyek kissé tökéletlennek látszanak.
– Látod? Tényleg nem segíthetsz – bosszankodott Sahrazád.

131. oldal, Ahová a szíved vágyik (Ventus Libro, 2016)

Hirdetés
>!
pevike

– Egy rakás ripityára tört csont lett belőle. A férjednek nem erőssége a megbocsátás.
Csodálatos! Még egy figyelemre méltó tulajdonság.

189. oldal, Az árulás becsülete (Ventus Libro, 2016)

>!
pevike

– Tarik, miért csinálod ezt? Miért akarod megvívni ezt a csatát?
– Mert szeretem Sahrazádot – vágta rá Tarik habozás nélkül.
– De.. miért szereted?
– Miféle nevetséges kérdés…
– Nincs benne semmi nevetséges. Nagyon egyszerű kérdés. A nehézség a válaszban rejlik. Miért szereted azt a lányt?
– Mert… – Tarik kimerülten megdörzsölte a tarkóját. – Mert a legdrágább emlékeim mind hozzá kötődnek. Mellette szenvedtem. És… együtt kacagtunk a semmin.
Omár keze lehullott a fiatalember válláról.
– A közös múlt még nem jogosít fel a jövőre, barátom.

283. oldal, Repülőszőnyeg és az emelkedő áradat (Ventus Libro, 2016)

>!
Tóth_Orsolya_3 P

Nincs a világon senki, akivel szívesebben várnám a hajnalt.

Kapcsolódó szócikkek: Kálid ibn ar-Rasíd · Sahrazád al-Kajzurán
>!
Nymeria96

“How dare I imply you caused this mess?”
“Me? This is not my fault! This is your fault!”
“Mine?”
“You and your temper, Khalid!”
“No. You and your mouth, Shazi.”
“Wrong, you wretched lout!”
“See? That mouth.” He reached up and grazed his thumb across her lips. “That—magnificent mouth.”

161. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kálid ibn ar-Rasíd · Sahrazád al-Kajzurán