Ruta személy

Suzanne Collins: The Hunger Games
Suzanne Collins: Az éhezők viadala

Idézetek

jáspisfényű_körte>!

Ruta, aki ha megkérdezed, mit szeret a legjobban a világon, azt feleli: „a zenét”.

223. oldal, Agave

Kapcsolódó szócikkek: Ruta · zene
Smurfettereads P>!

Aztán Caesar megkérdezi, mi az erőssége, hogyan akar életben maradni az arénában, Ruta remegő hangon rávágja:
– Nem könnyű engem elkapni. És ha nem kapnak el, nem tudnak megölni. Úgyhogy ne mondjon le rólam kapásból.
– Eszem ágában se volt – mosolyog bátorítólag Caesar.

Kapcsolódó szócikkek: Caesar Flickerman · Ruta
Henrik_Hollósi>!

Az utolsó pillanatban Ruta még megtanítja nekem a fecsegőposzáták füttyét, amellyel a munkaidő végét szokták jelezni a társaiknak. – Nem biztos, hogy beválik. De ha meghallod a fecsegőposzáták énekét, tudni fogod, hogy jól vagyok, csak valami okból kifolyólag nem tudok visszajönni.

225. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ruta
Balu_>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Énekelj – kéri Ruta, de alig érteni a szavát.
Énekeljek? Mit énekeljek? Ismerek néhány dalt, az igaz. Talán hihetetlennek tűnik, de egykor a mi házunkban is szólt zene, Zene, amiben én magam is közreműködtem. Apának csodálatos hangja volt, vele szerettem együtt dalolni, de mióta meghalt, szinte sosem énekeltem. Kivéve, ha Prim megbetegedett. Olyankor elénekeltem neki azokat a dalokat, amiket kisbaba korában szeretett.

Kapcsolódó szócikkek: Katniss Everdeen · Ruta
Smurfettereads P>!

Milyen könnyű préda vagyok! Bármelyik kiválasztott, akár még Ruta is simán végezni tudna velem, csak felöklelne, és a saját késemmel átvágná a torkomat.
Szemernyi erőm sem maradt, nem tudnék tenni ellene semmit. De ha valaki jár is a környéken, nem vett még észre. Az az igazság, hogy fényévekre érzem magam a legközelebbi emberi lénytől.

Kapcsolódó szócikkek: Katniss Everdeen · Ruta
funkypigeon>!

Deep in the meadow, under the willow
A bed of grass, a soft green pillow
Lay down your head, and close your sleepy eyes
And when again they open, the sun will rise

Here it’s safe, here it’s warm
Here the daisies guard you from every harm
Here your dreams are sweet and tomorrow brings them true
Here is the place where I love you.

Kapcsolódó szócikkek: Katniss Everdeen · Ruta
Smurfettereads P>!

Amikor a második este végül sikerül meglépnünk az asztaltól, Peeta odasúgja nekem:
– Jó lenne, ha valaki szerezne egy italt Haymitchnek.
Valami horkantásra és nevetésre egyaránt emlékeztető hangot adok ki. Aztán gyorsan kapcsolok. Kezdek teljesen összezavarodni, lassan már alig tudom eldönteni, mikor kell úgy viselkednem, mintha barátok lennénk, és mikor engedhetem el magam. Az arénában legalább nem lesz kérdés, hogy hányadán állunk.
– Ne csináld, Peeta. Nem kell megjátszanod magad, ha kettesben vagyunk.
– Rendben van, Katniss – feleli fáradtan. – Ezután csak akkor beszélgetünk, ha mások is vannak a közelünkben.

Kapcsolódó szócikkek: Haymitch Abernathy · Katniss Everdeen · Peeta Mellark · Ruta
Smurfettereads P>!

Ücsörgök az ágon, a nap melegen süt, a szám tele mentalevéllel, a kezemben az íjam… mióta beléptem az arénába, nem éreztem ilyen nyugodtnak magamat. Bárcsak megérkezne Ruta, és le tudnánk lépni végre.
Ahogy az árnyékok egyre hosszabbak lesznek, úgy növekszik a nyugtalanságom is. Késő délután elhatározom, hogy megkeresem a kislányt. Megnézem a harmadik tábortűz helyét, hátha találok valami nyomot, amiből kiderül, merre lehet Ruta.

Kapcsolódó szócikkek: Katniss Everdeen · Ruta
Smurfettereads P>!

– Biztos vagy benne, hogy nem mérgező?
– Naná, ilyen otthon is terem. Napok óta ezt eszem – feleli, és bekap egy marékkal a gyümölcsből. Óvatosan én is beleharapok egybe. Nagyon finom, olyan, mint a földieper, amit az erdőben szoktam szedni. Egyre inkább úgy érzem, hogy jól döntöttem, amikor szövetkeztem Rutával. Elfelezzük a készletünket, így abban az esetben, ha elszakadunk egymástól, néhány napig egyikünknek sem kell aggódnia, hogy mit fog enni. A kaján kívül Rutának van még egy bőrből készült kis tömlője, egy házi készítésű csúzlija és egy tartalék zoknija. Késnek egy éles kőszilánkot használ.
– Tudom, hogy ez nem valami sok – mondja szégyenkezve –, de muszáj volt gyorsan elmenekülnöm a Bőségszarutól.
– Nagyon jól csináltad – nyugtatom meg. Kipakolom a felszerelésemet, és Rutának egy pillanatra tátva marad a szája, amikor meglátja a napszemüveget.
– Ezt meg hol szerezted? – nyögi ki végül.
– A hátizsákban volt. Eddig nem sok hasznát vettem. Semmit sem használ a nap ellen, de közben alig látni benne – mondom, és vállat vonok.
– Ezt nem nappal kell használni, hanem sötétben – kiált fel Ruta.
– Néha, amikor éjjel is dolgoznunk kell, ilyen szemüveget adnak azoknak, akik a legmagasabb ágakról szedik a gyümölcsöt. Oda már nem ér fel a fáklyák fénye. Egyszer egy Martin nevű srác megpróbált lenyúlni egyet. A gatyájába rejtette. De elkapták, és a helyszínen kivégezték.
– Kivégezték egy ilyen szemüveg miatt? – kérdezem döbbenten.
– Igen, pedig mindenki tudta róla, hogy ártalmatlan. Martinnak hiányzott egy kereke. Úgy viselkedett, mint egy hároméves. Csak játszani akart a szemüveggel – meséli Ruta

Kapcsolódó szócikkek: Katniss Everdeen · Ruta
Smurfettereads P>!

– Mi a következő lépés, Everdeen doktornő? – érdeklődik Peeta.
– Teszek rá egy kicsit a balzsamból, amivel az égési sebeket bekentem. A fertőzések ellen biztosan jó. Aztán bekötözöm. – Valahogy sokkal kezelhetőbbnek tűnik a dolog, miután bekötözöm a sebet a tiszta fehér gézzel.
Habár a steril kötszerhez képest az alsógatyája mocskosnak látszik, és valószínűleg hemzsegnek rajta a kórokozók. Előveszem Ruta hátizsákját.
– Tessék, takard be magad ezzel, és akkor kimosom a gatyádat.
– Ó, engem nem zavar, ha meztelenül látsz – mosolyog Peeta.
– Olyan vagy, mint a családom többi tagja – csattanok fel.
– Engem viszont zavar, rendben? – Hátat fordítok neki, a patakot nézem, míg végül az alsógatya a vízbe csobban. Biztosan jobban van, ha már dobni is tud.
– Tudod, gyilkos csaj létedre elég finnyás vagy – szólal meg Peeta, miközben a gatyáját a kövekhez csapkodom.
– Hagynom kellett volna, hogy te fürdesd meg Haymitchet. Elfintorodom, ahogy felidézem az esetet.
– Küldött már neked valamit?
– Semmit – feleli Peeta. Aztán egy pillanatra elhallgat, és így folytatja:
– Miért, neked mit küldött?
– A balzsamot – felelem zavartan.
– És egy kis kenyeret.
– Mindig is tudtam, hogy te vagy a kedvence – jegyzi meg Peeta.
– Ne már, rosszul van, ha csak a közelemben kell lennie – mondom.
– Mert túlságosan hasonlítotok egymásra – dünnyögi Peeta. Elengedem a fülem mellett a megjegyzést, mert nem hiszem, hogy ez a legmegfelelőbb pillanat, hogy Haymitchet sértegessem, pedig az ösztöneim ezt diktálnák. Hagyom szundikálni Peetát, amíg a ruhái száradnak, de késő délután már nem bírok tovább várni. Óvatosan megrázom a vállát.
– Peeta, most már indulni kell.
– Indulni? – Látszik, hogy nem érti.
– Hová?
– El, minél messzebbre innen. A folyásirányban. Keresnünk kell egy helyet, ahol pihenni tudsz, és kicsit megerősödsz – magyarázom. Segítek neki öltözni, a lábára nem adok semmit, mert a patakban gázolva fogunk menni, aztán felhúzom. Amint a lábára nehezedik, kiszalad a vér az arcából.
– Gyerünk. Meg tudod csinálni – biztatom.

Kapcsolódó szócikkek: Haymitch Abernathy · Katniss Everdeen · Peeta Mellark · Ruta