Rovinj helyszín
Rovinj (olaszul Rovigno) kb. 13 ezer főt számláló kisváros Horvátországban, az Isztria-félszigeten. Turisztikai központ. Az első világháborúig előbb velencei, majd osztrák, majd francia majd ismét osztrák uralom alatt állt. A világháború után 1943. szeptember 8-ig (az olasz kapitulációig) az Isztriával együtt olasz uralom alá tartozott. 1943-ban német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A település végül csak 1945 május elején szabadult fel. A háborút hosszas diplomáciai harc követte Jugoszlávia és Olaszország között az Isztria birtoklásáért. Az 1947-es párizsi békekonferencia Jugoszláviának ítélte, melynek következtében az olasz anyanyelvű lakosság Olaszországba menekült. 1911-ben a népességnek még 97,8%-a olasz anyanyelvű volt, majd az isztriai exodus során 1943-tól több hullámban egészen 1954-ig elüldözték őket. 2001-ben lakóinak már csak 10,81 %-át alkották az olaszok.1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. (wikipedia)
Idézetek
Jó volna elutazni a Galápagos-szigetekre. Ott jobb, mint Patagóniában, semmi, de semmi nincs, csak homok meg tüzesen fortyogó mocsár, fűcsomók, óriásgyíkok és teknőcök. Magukkal visznek két nőt, kettő biztosan akad. A Csendes-óceán veszi majd körül őket, a hatalmas óceán,a honnan nincs visszatérés, alkonyatkor nézik, majd, hogy tűnik el a nap a végtelen nyugati vizeken, még távolabbi szigetek felé folytatva az útját.
De a Galápagos-szigetek messze vannak, Janesszal addig is csónakba szállnak, és az isztriai part mentén Polába vitorláznak. Plátói, abszolút színek, fehér kő, vörös föld, indigókék foltok a türkiz tenger fenekén, áttetsző, tiszta jelen idő. Egy-egy zátonynál kikötnek, partra úsznak, és leheverednek egy szikla vagy olajfa alá; nyílt vízen húznak el Rovigno, a Sant' Eufemia-székesegyház előtt.
Salvoréban, Isztria csücskén, feltűnik az ismerős fehér világítótorony, az olaj- és fügefák szegélyezte út, a rigókkal teli lombú fenyők, a partot őrző ciprusfák sorfala, a babér és a kék cikóriavirágok. Csónak ring a torony tövében, könnyedén csapdossa oldalát a tenger.
66-67. oldal (Európa, 2012)
[…]menj a szobádba, játssz ott vagy menj ki az udvarra, van elég dolog, de én a padlásra akarok menni, a padláson figyelni a galambokat, már rég nincsenek galambok. Rovinjban, a St. Euphemia tornyában van csak annyi nyugodt galamb, mint amennyi itt a padláson volt régen még jóval a háború előtt[…]
13