Roth (Astaroth) személy
3 hozzászólásIdézetek
– Neked van macskád?
– Igen. Még kölykök.
[…]
– Kettő?
A fejét csóválta, és az ágy másik végébe mutatott.
– Három.
[…]
– Hát, én… Én el sem hiszem, hogy macskáid vannak. – Megmozgattam az ujjaimat a levegőben, és a cicuska megpróbálta elérni őket. – Mi a nevük?
Roth felhorkant.
– Az ott Fúria. A fehér Turbó, a feketét pedig Thornak hívják.
– Micsoda? Ezeket a cukiságokat így nevezted el, bezzeg az óriás kígyódat Bambinak hívod?
Előrehajolt, és puszit nyomott a vállamra. Olyan gyorsan történt, hogy elbizonytalanodtam, nem csak a képzeletem játszott-e velem.
– A gonosznak is van édes oldala – mondta Roth. – És ne feledd, hogy a látszat csal!
218-219. oldal
– Piercing van a nyelvedben – mondtam bárgyún.
Huncut fény csillant a szemében.
– Máshol is van rajtam piercing.
Fel sem fogtam igazán a szavait. Egyszeriben olyan dühös lettem, hogy azt hittem, menten szétrobban a fejem. Ez a démon merészelt megcsókolni. Én én még élveztem is?! Azt sem tudtam, kire haragudjak jobban: Rothra vagy saját magamra az áruló testem miatt.
De várjunk… vajon hol lehetett még rajta piercing? Az utóbbi kérdés nyomán az elmémet elborították a mocskosabbnál mocskosabb gondolatok, és ettől még haragosabb lettem.
167. oldal
Megfordultam, és megláttam őt.
A srác simán megvolt száznyolcvan centi, ha nem több, magassága vetekedett bármelyik őrzőjével. Haja sötét volt, akár az obszidián, a tompa fényben szinte kéknek tűnt. Pajkos tincsek hullottak a homlokába, és göndörödtek a füle alatt. Az aranyszínű szempár fölött szép ívű szemöldök húzódott, magasan ülő arccsontja széles volt. Vonzó pasi. Nagyon vonzó. Igazság szerint észveszejtően helyesnek találtam, ám telt ajkának keserűen gúnyos mosolya kissé rontotta az összképet. Fekete pólója megfeszült izmos mellkasán és lapos hasán. Az alkarját egy óriási kígyótetoválás borította, az állat farka eltűnt a póló ujja alatt, rombusz alakú feje pedig a srác kézfején díszelgett.
18-19. oldal
Roth elkapta a karomat, magával húzott, ahogy megkerültünk egy csoport övtáskás turistát.
– Kacérkodom a gondolattal, hogy beszerzek egy ilyen tatyót, csak úgy.
Nem bírtam magamba fojtani a nevetést.
– Nagyon szexis lennél övtáskában- ironizáltam.
Mosolya melegséget varázsolt az arcára… és belém.
– Én szinte bármiben szexis lennék – jelentette ki.
Ismét gúnyosan nevettem.
– Hogy te milyen szerény vagy!
Roth kacsintott.
– A szerénység a lúzereknek való. Márpedig az nem vagyok.
154-155. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
– Ki tanított verekedni? A kis vízköpőd?
Grimaszt vágtam.
– A neve Zayne, és igen, ő.
Roth a fejét csóválta, és hüvelykujjával cirógatta a tenyeremet.
– Irtó szexi volt látni, ahogy szétrúgod a démonok seggét… Komolyan mondom, hihetetlenül szexi. De ha még egyszer ilyet művelsz, én esküszöm, hogy utána a térdemre fektetlek, és…
– Ha be mered fejezni ezt a mondatot, akkor egy bizonyos testrészed nagyon közeli ismeretségbe fog kerülni az én térdemmel.
Önkéntelenül is lenézett, majd grimaszt vágott.
– Oké, te nyertél. Láttam, mekkorát tudsz rúgni.
Már épp válaszoltam volna, ám ekkor Bambi odasiklott hozzánk, és a vállamra fektette böszme nagy fejét. Testem minden egyes izma begörcsölt, és szorosan lehunytam a szemem. Éreztem a szuszogását, lehelete a hajszálakat borzolta a halántékomnál. Kidugta villás végű nyelvét, és megcsiklandozta vele a nyakamat.
– Nahát, nézd, mennyire csíp téged Bambi!
Óvatosan kinyitottam a fél szemem.
– És mi lenne, ha nem csípne?
– Ó, ha nem kedvelne ennyire, akkor már rég megevett volna.
– Hogy te micsoda segg vagy – morogtam, és felkaptam a pólót a földről.
Roth kuncogott.
– Általában inkább azt szokták mondani, hogy micsoda seggem van.
“I, Astaroth, Crown Prince of Hell, am in love with you, Layla Shaw. Yesterday. Today. Tomorrow. A hundred decades from now, I will still be in love with you, and it will be as fierce today as it will be a decade later.”