
Rosie Dunne személy
Idézetek




Úgy tűnik, pár évente összekaparom a széthullott életemet, azután újrakezdek mindent a semmiből. Mindegy, mibe fogok, mindegy, milyen elszántan próbálkozom; úgy tűnik, nem tudok felkapaszkodni a boldogság, a siker és a biztonság szédítően magas csúcsaira, mint mások. (…) Szeretnék elérni egy pontot, amikor egy pillanatra abbahagyok minden munkát, körbenézek, megkönnyebbülten felsóhajtok, és azt gondolom: végre ott vagyok, ahol lenni akartam!
273-274. oldal




Our life is made up of time. Our days are measured in hours, our pay measured by those hours, our knowledge is measured by years. We grab a quick few minutes in our busy day to have a coffee break. We rush back to our desks, we watch the clock, we live by appointments. And yet time eventually runs out and you wonder in your heart of hearts if those seconds, minutes, hours, days, weeks, months, years and decades were being spent the best way they possibly could. In other words, if you could change anything, would you?




RUBY: Láttalak az ablakból, amikor munkába jöttél – mi a bánat lóg
a nyakadban? Kagylók?
ROSIE: Szerencsét hoz.
RUBY: Aha. És, hozott szerencsét?
ROSIE: Ma reggel nem késtem le a buszt.
62. oldal




RUBY:És mit szólt ehhez Greg?
ROSIE:Sajnos nem értettem tisztán amit mondott, mert közben bevágta a kocsiajtót. De biztos, hogy semmi pozitívat. Kitágultak az orrlyukai és vicsorgott rám. Azon is gondolkodom amúgy, hogy talán veszek egy nagyobb ágyat. Tudod, csak hogy legyen elég hely Ursulának is. Akkor már tudjon rólunk mindent az utolsó részletig. Esetleg megszámolhatná, hányszor fingok egy éjszaka vagy ilyesmi…
RUBY: Tényleg ennyire rémes a helyzet?
ROSIE:(…) Ha egy kicsit is kezdünk jobban kijönni Greggel, már látom a nőn, hogy aggódik a jövő havi lakbére miatt.
168. oldal




KATIE: Anyu, utálom a pasikat.
ROSIE: Gratulálok, édesem. Üdvözlünk a klubban. A tagságidat már postáztuk. Olyan büszke vagyok most rád, bár itt lenne a fényképezőgépem.
229. oldal




Te sokkal jobbat érdemelsz! Olyasvalakit, aki a szíve minden dobbanásával szeret téged, aki állandóan rád gondol; olyasvalakit, aki mindennap, minden percben csak arra tud gondolni, hogy vajon mit csinálsz most, hol lehetsz, kivel, és vajon jól vagy-e. Olyan emberre van szükséged, aki segít elérni az álmaidat, és megvéd a félelmeidtől. Aki tisztelettel bánik veled, szereti minden porcikádat, különösen a hibáidat. Olyan valakivel kéne együtt lenned, aki boldoggá tud tenni, igazán boldoggá, felhőtlenül boldoggá! Azzal az emberrel, akinek már évekkel ezelőtt meg kellett volna ragadnia a lehetőséget, hogy veled lehessen, ahelyett, hogy megijed, és nem meri megpróbálni. De már nem félek. (…) Végre itt van egy esély számunkra! Ne féljünk többé, vágjunk bele! Megígérem, hogy boldoggá teszlek.





Mi lehet az oka, hogy egy egészséges, hatvanöt éves ember
elalszik, aztán nem ébred fel soha többé? Csak azzal nyugtatgatom magam,
hogy biztos valami annyira gyönyörűségeset látott, hogy muszáj volt elmennie.
258. oldal




ROSIE: NEM fogod elhinni, mit dobtak be Rinyagép Brian lakásába ma reggel!
ALEX: Egy téglát.
ROSIE: Nem!
ALEX: Egy elfogatási parancsot, ellened.
ROSIE: Nem! Ne mondj ilyet! Azt meg miért dobtak volna?
ALEX: Á, igaz , miért is feltételeznének ilyet. Épp csak azon gondolkoztam, hogy milyen ítéletet szabnak ki azoknak, akik embereket fogadnak fel arra, hogy terrorizálják és megveressék az exférjüket.
283. oldal