Rosencrantz személy
Idézetek
ROS
Szóval, maguk nem… hm… kizárólag színészek.
SZÍNÉSZ
Mi bezárólag vagyunk színészek, uram.
Első felvonás
ROS Ilyet még soha életemben nem láttam.
GUIL Akkor még egy szillogizmust is. Egy: ilyet soha életében nem látott. Kettő: soha életében nem látott semmi érdekeset. Három: ebben nincs semmi érdekes… Érdekes… Mi az első dolog, ami eszedbe jut?
ROS No, várj csak… Úgy érted, az első dolog, amire emlékszel?
GUIL Nem – az első dolog, amire visszaemlékszel.
ROS Ja.
Szünet
Nem, nem lehet, kiment a fejemből. Régen volt.
GUIL (türelmesen, de élesen) Nem érted, mit akarok. Mi az első dolog – mindazok után, amiket elfelejtettél?
ROS Értem.
Szünet
Elfelejtettem, hogy mit kérdeztél.
GUIL Mióta van ez, hogy rossz a memóriád?
ROS Nem emlékszem.
Első felvonás
Ros belenyúl az erszényébe, aztán mindkét kezét hátradugja, majd mindkét öklét előretartja. Guil Ros egyik öklére üt. Ros kinyitja, és megmutat benne egy pénzdarabot. Átadja Guilnek. Megint az erszénybe nyúl. Aztán mindkét kezét hátrateszi, majd mindkét öklét előrenyújtja. Guil ráüt az egyikre. Ros kinyitja megmutat benne egy pénzdarabot. Átadja Guilnek.
Megismétlődik. Megismétlődik
Guil feszülten felfigyel. Kétségbeesetten veszíteni akar. Megismétlődik. Guil ráüt az egyik kézre , meggondolja magát, ráüt a másikra. Ros szórakozottan megmutatja, hogy mindkét markában pénz van.
GUIL Mind a két kezedben pénz volt.
ROS (zavartan) Igen.
GUIL Végig?
ROS Igen.
GUIL Mi ennek az értelme?
ROS (érzelmesen) Azt akartam, hogy örülj.
232. oldal
– Sándornak hallatszott – mondta Deryn. – És a szörnyecskék csak azt tudják elismételni, amit hallottak.
– Akkor miért beszélt angolul? – kérdezte Volger.
– Mert engem meg nem Rosencrantznak hívnak – mondta Eddie Malone. – Nem voltam hajlandó olyan üzenetet elvinni, amit nem értek.
Huszonharmadik fejezet
Butaság, ha az ember ilyesmivel rontja a kedvét. Úgy értem, hogy az ember élve képzeli magát a ládába, és elfelejti figyelembe venni azt a tényt, hogy már halott… Ami lényeges különbség, ugye? Úgy értem, nem tudnád, hogy benne vagy a ládában. Olyan lehet csak, mintha aludnál egy ládában. Nem mintha nem szeretnék egy ládában aludni, képzelheted, méghozzá levegő nélkül – fölébredsz arra, hogy halott vagy, már így kezdődik, és akkor hol vagy? Eltekintve attól, hogy egy ládában. Ezt a részét az ügynek nem szeretem, őszintén szólva. Ezért nem is gondolok rá… (Guil nyugtalanul megrezzen, összehúzza magán a köpenyét.) Mert tehetetlen vagy, nem? Így belegyömöszölve egy ládába, úgy értem, hogy benne is maradsz örökké. Még ha figyelembe vesszük is azt a tényt, hogy halott vagy, ez akkor sem kellemes gondolat. Különösen, ha csakugyan halott vagy… Kérdezd csak meg önmagadat, ha én egyenesen megkérdeznélek: ha most én téged belegyömöszölnélek egy ládába, mi szeretnél lenni, eleven vagy halott? Természetesen az életet választanád. Még mindig jobb egy ládában élni, mint sehogyan sem élni. Feltételezem. Legalább volna még valami esélyed. Ott feküdnél, és azt gondolhatnád, legalább nem vagyok még halott. Egy perc múlva jöhet valaki, megverheti a földet, és azt mondja, hogy jöjjek elő. (Öklével megveri a padlót.) „Hallja, maga hogyishívják! Jöjjön elő onnan!”
558. oldal Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott