Római Birodalom (Imperium Romanum) fogalom

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Leonard Mlodinow: Eukleidész ablaka
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
Edward Rutherfurd: Ruszka
Ürögdi György: Hogyan utaztak a régi rómaiak?
Katus László: A középkor története
Jurij Andruhovics: Moszkoviáda
Hans-Joachim Schiller: Tyúklexikon
Gérard de Sede: A fátimai csoda
Roger Coote: Lányok kézikönyve
Edward Gibbon: A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története
Katus László: Európa története a középkorban
Yuval Noah Harari: Sapiens
Kolozsi László: A bejrúti járat
Mary Beard: S.P.Q.R.
Szántó Richárd (szerk.): Középkori egyetemes történelem
Edward Rutherfurd: Sarum
Gyenes László – Kovács József: A szocialista társadalom fejlődésének kérdései
Mindent a történelemről gyűjtemény

Idézetek

R4ms3s P>!

A császári kor 503 éve (i. e. 27 – i. sz. 476) alatt az uralkodók 49 százalékát megölték, további 9 százalék pedig öngyilkos lett.

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Római Birodalom (Imperium Romanum)
1 hozzászólás
SteelCurtain>!

Annak idején azt tanultad, hogy a Római Birodalom a rabszolgák és colonusok csapásai alatt omlott össze. Ez a birodalom a részegek csapásai alatt fog összeomlani. Egy szép napon kivonulnak a Vörös térre, és sört követelve megrohamozzák a Kremlt. Beléjük lőnek, de a lövedékek visszapattannak alkohollal impregnált, golyóálló mellkasukról. Elsöpörnek mindent.

Kapcsolódó szócikkek: Kreml · Római Birodalom (Imperium Romanum)
Stone>!

A kakas meglehetősen különböző dolgok jelképeként ismert. Megtestesítheti a fényt, a napot, a tüzet, a termékenységet, az éberséget és a harciasságot. Szolgált kísérő vagy áldozati állatként, orákulumként, őrként és ébresztőként is. Szentelték Arész hadistennek, Apollónak, a fény istenének, de az ókori görögök alvilági istennőjének, Perszephonénak is.
A Római Birodalom idején a nyugati germán frankok a kakast választották a termékenység és a halhatatlanság jelképévé. Önmagukat – mint ahogy ezt a „frank” szótő jelentése is mutatja a frank nyelvben – „szabad ember” -nek nevezték.
Az éber, kukorékoló, harcias tarka kakas – néha a fogyó hold sarlójával ábrázolva – mint a fény madara és a reggel ébresztője, szoros kapcsolatban állt a keleti napkultusszal.

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Római Birodalom (Imperium Romanum)
lzoltán IP>!

     – Látjátok, ott, a kőrakásnál, valahol ott lehetett a proconsul sátra. Előtte széles félkörben vertek tábort a légiók. Ma itt voltak, holnap a Dunánál vagy az Eufrátesz tövében… Mit tudjátok ti, fiaim, milyen csodálatos élet volt akkor, amikor a Római Béke uralkodott az egész ismert világon?

Első rész - Salamanca, 3. fejezet (Szépirodalmi, 1974)

Kapcsolódó szócikkek: Duna · Eufrátesz · Római Birodalom (Imperium Romanum)
Carmilla >!

A rómaiak, akik időben a görögöket követték, az olyan színdarabokat szerették, amelyeknek sűrű volt a cselekménye, de szerették a komédiákat és pantomimjátékokat is. A Római Birodalom bukása után az európai színházművészet hanyatlásnak indult, és a színházak elpusztultak.

118. oldal, Művészet és történelem - Színház (Alexandra, 1994)

2 hozzászólás
Olympia_Chavez>!

Sok mindent kibírok, de bevallom, nekem úgy tetszett, az isteneknek – ha vannak -mennydörgős mennykővel kellene közéjük csapniuk… A császár azonban nem hisz az istenekben és igaza van.
– Így az ő személyében egyesítve látjuk a legfőbb papot, istent és istentagadót – mondta Vinicius.
Petronius nevetve válaszolt.
– Igaz! Ez nem jutott eszembe, pedig ilyesmit még soha nem látott a világ.
Megállt egy pillanatra, majd hamarosan tovább beszélt.
– Még csak azt kellene hozzá tenni, ez a legfőbb pap, aki nem hisz az istenekben, és ez az isten, aki kigúnyolja őket, istentagadóként retteg tőlük.

266-267. oldal, Második könyv, XIII. (Lektűr, 2002)

SDániel P>!

Noha a dicső Római Birodalom levonult Nyugat-Európa történelmének színpadáról, számtalan királyságban számon tartották hajdani nagyságát. Vagy tán nem latinul íródott a Biblia, az Európa templomaiban és kolostoraiban őrzött nagy filozófiai, irodalmi és tudományos művekkel egyetemben? Évszázadok óta a legjelentősebb európai uralkodót, Nagy Károlyt vajon nem Rómában koronázták meg? Nem zarándokolt el oda gyermekként maga Alfréd király is? A birodalom légiói talán rég feloszlottak, ám örökségük sosem merült feledésbe.

320. oldal, A két folyó

Gothic I>!

Róma bukásával, Kr.u. 476-ban, Európa nagy kőtemplomokat, színházakat és kastélyokat, a modern városi szolgáltatásokat – mint utcai világítást, melegvíz-szolgáltatást és csatornázást – örökölt, de a szellemi alkotásokból keveset! 800 táján már csak töredékes latin fordítások léteztek Eukleidész Elemek című munkájából. Ha a fennmaradt szövegeket böngésszük, ezek csak képleteket tartalmaznak, szabadon használnak közelítéseket és nem tesznek kísérletet a levezetésre. Az absztrakció és a bizonyítás görög hagyománya eltűnni látszott. Miközben a briliáns iszlám civilizáció kifejlődött, Európa mély intellektuális bomlás felé csúszott. Innen származik a név, amit ennek az európai kornak adtak: sötét középkor.

56-57. oldal

Leonard Mlodinow: Eukleidész ablaka A geometria története a párhuzamosoktól a hipertérig

RSH >!

A puszta demográfiai tények is jól jelzik, hogy mekkora volt a zuhanás a Római Császárság fénykorától, a Pax Romana századaitól a 7. századi mélypontig. A 2. században Európa lakossága 30-36 millióra becsülhető, ebből a Római Birodalom területén élt 26-28 millió. Itália népessége 7-8 millió, Hispániáé 5-6 millió lehetett, Galliáé 7-8 millió, de újabban egyes francia történészek már 10 millióról vagy annál többről írnak. A népsűrűség 10 és 20 fő között váltakozott négyzetkilométerenként. A 2. század végén azonban a birodalom nyugati felében kezdetét vette a népesség csökkenése, amely több mint négy évszázadon keresztül tartott, A 7. századra Európa lakossága legalább a felére, egyes történészek szerint annál is kevesebbre csökkent. Gallia lakossága nemigen haladhatta meg a 3 milliót, a népsűrűség a 4-5 főt négyzetkilométerenként. A Rajnától keletre fekvő német területek még ritkábban lakottak voltak: itt 2 ember jutott egy négyzetkilométerre.

IX. DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG A KORA KÖZÉPKORBAN 1. A népesség alakulása

Kapcsolódó szócikkek: Itália · Rajna · Római Birodalom (Imperium Romanum)
LazaTom>!

A Serapis temploma Alexandriában.

A pusztitás eme nagy terjedelmű szinhelyén Serapis templomának romjai Alexandriában ötlenek a szemlélő szemébe. Úgy látszik, hogy Serapis nem tartozott a benszülött istenek vagy szörnyek közé, melyek a babonás Egyptom buja földjén termettek. Az első Ptolomeus álmában azon rendeletet kapta, hogy a Pontus partjáról hozza el a titokszerű idegent, kit Sinope lakói már régtől fogva imádtak. De az egyptomiak nem tűrték meg az idegent, miért is honfiusitották; s a szerencsés bitor bevezettetett Osirus trónjába és ágyába, ki Isis férje és Egyptom mennyei fejedelme volt. Temploma, mely a Capitolium büszkeségével és fenségével versenyzett, egy mesterségesen készitett hegy csúcsán emelkedett, melynek belső ürege hatalmas ívek által tartatott, és sirboltokra s földalatti kamarákra vala felosztva. Az épületet négyszegű oszlopcsarnok környezte; a pompás csarnokok és kitűnő oszlopok a művészet diadalát tüntették ki, s a régi bölcseség kincsei a hires alexandriai könyvtárban őriztettek, mely hamvaiból új fénynyel támadt fel. Theedosius rendeletei után Serapis városa és temploma egy ideig még fenmaradt, s e különös türelem esztelenül a keresztények előitéletes félelmének tulajdoníttatott, mintha borzadtak volna e régi szertartásokat megszüntetni, melyek egyedül képesek a Nilus kiáradását, Egyptom aratását és Konstantinápoly élelmezését biztositani.

Végleges lerontása K. u. 389.

Azon időben Theophilus volt Alexandria érseke, a béke és erény örökös ellene, egy bátor és elvetemült ember, kinek kezeit felváltva arany és vér szennyezte be. Midőn a keresztények Serapis lerombolásához akartak fogni, a pogány hitbuzgók a templomba vonultak, bátor kirohanásaik által a támadókat visszaverték s a fogoly keresztényeken embertelen kegyetlenségeket követtek el. A kormányzó eszélyes közbenjárása fegyvernyugvást hozott létre, míg Theodosius válasza Serapis sorsát el nem döntendi. De midőn az itélet megérkezett, Theophilus kihirdette Theodosius rendeletét, s azonnal a templom lerontásához fogott. Serapis templomának és vallásának elpusztulása, ez istennő óriási szobrának romlását is maga után vonta. Az értékes könyvtár is megsemmisíttetett, és még csaknem 20 évvel később is az üres szekrények látása a szemlélő fájdalmát és felindulását idézte fel. Az ős szellem műveinek nagy része e rombolás alkalmával menthetetlenül elveszett. Serapis tekintete, ülő helyzete és királyi pálczája igen hasonitott Jupiter rendes alakjához. Az által különbözött ettől, hogy fején kosarat vagy vedret viselt, és jobb kezében egy jelvényes szörnyet, – egy három farku kigyót, miknek egyike kutya-, a másik oroszlán- és a harmadik farkasfejben végződött. Határozottan hitték, hogy ha valaki ezen isten fenségét istentelen kezekkel megsérteni bátorkodnék, az ég és föld azonnal visszaszállna eredeti zűrébe. Egy bátor katona, fejszével kezében felmászott a hágcsón, és még a keresztény népség is némi aggodalommal várta a végzetteljes eseményt. Nagy csapást intézett Serapis arczára, mely midőn leesett, dörgés nem hallatszott, és mind az ég, mind a föld megtartotta szokott rendét és nyugalmát. A diadalmas katona ismételte csapásait, az otromba bálvány legyőzetett, összetöretett, és darabjait dicstelenül hurczolták Alexandria utczáin. A véd istenség tehetetlenségének ezen felfedezése sokak áttérését vonta maga után.

II. kötet, 144-146. oldal, XXVIII. fejezet (Ráth Mór, 1868)

1 hozzászólás