Róma, Szent Péter-bazilika helyszín

A populáris kultúrába való belemerülés egyet jelent a felszínességben való felszívódással. Valóban ebben kellett kulminálódnia az európai vívmányoknak? Körü­löttünk nem látunk mást, csak felszínességet. Míg elődeink létrehozták Saint-Denis-t, a Notre-Dame-ot, Yorkot, a San Giorgio Maggiore-t, a Szent Péter-bazilikát, az El Escorialt, a mai épületek csak egyre nagyobbak és csillogóbbak lesznek. A közösségi épü­letek már nem inspirálnak, hanem lehangolnak. A mai európai felhőkarcolók csak eltakarják a városok nemes sziluettjét, s minden eltörpül mellettük. Londonban az ezredforduló megünneplésére létrehozott épület egy üres sátor volt, még csak nem is arra szánták, hogy hosszabb ideig fennmaradjon. Ha igaz a mondás, miszerint egy civilizáció nagysága azokon az épületeken látszik, amiket hátrahagy, az utódainknak nagyon elmarasztaló vélemé­nye lesz rólunk. Olyan közösségnek fogunk tűnni, akik már nem akarnak senkit inspirálni, mivel nincs is mire inspirálni.

259. oldal

Ámde a nehéz egri bikavér, majd a borostyánsárga, sűrű tokaji borok mellett – egyik fajtája már a tizenhatodik század óta ismeretes nemcsak magyar földön, de világszerte is páratlan édes zamatáról, s XIII. Leó pápa, a szent helytartó, minden díszmiséjét ezzel az isteni nedűvel szolgáltatta a Szent Péter-bazilikában – a császári és kincstári Törley-féle pezsgők, a balatoni halak és terézvári fürj, nemkülönben a nehéz, sötét fényű dunántúli (a paraszti tűzhely illatára emlékeztető) és homéroszi jelzővel dicsekvő fekete, vérsűrűségű borok hatására a dragonyoslakoma lassan emelkedő hangulata egyik percről a másikra egyre szilajabb cigány-allegrettóba csapott át, úgyhogy a mikádóra és I. Ferenc József imperátorra ürített első poharak és köszöntők után már minden vendégnek a fejébe szállt a vér.

117. oldal, Temetés Terézvárott

Állok a Szent Péter-bazilika bejáratában, s józanul kémlelem, merre induljak. Körülöttem japánok, németek, franciák, angolok, olaszok, bábeli zűrzavar. Fényképezőgépek villannak, videók zümmögnek, gyerekek sírnak, odakünn zajong, dobog, kavarog Róma. De én hirtelen nem látok semmi mást, csak a bejárat jobb oldaláról rám tekintő, felfoghatatlanul gyönyörű, hófehér márványasszonyt, ölében halott fiával, Jézussal. Odarohanok, helyet keresek a tömegben, megszűnik a külvilág, s megbabonázva, magamról megfeledkezve csodálom Michelangelo Pietàját. állok, bámulok – elfelejtem, hogy fáj a lábam a rengeteg gyaloglástól, korog a gyomrom az éhségtől – elfelejtek mindent, elzsibbadok a döbbenettől, a szememben egyre gyűlnek a könnyek, azt sem szégyellem, hogy kicsordulnak. A fenséges szépség felkavar, hirtelen eszembe jut mindenki, akit szeretek. Az édesanyám, az összes gyerekem, a barátaim – akik nincsenek mellettem, akikkel nem tudom megosztani ezt a felfoghatatlan gyönyörűséget
-,eszembe jutnak azok, akiket megbántottam, pillanatok alatt megbocsátok mindenkinek, aki engem bántott valaha, eszembe jut, hogy mennyi hálával tartozom a sorsnak, többek között azért, mert itt lehetek.Érzem, hogy milyen apró és jelentéktelen vagyok a világ gyönyörűségéhez képest, érzem, hogy a pillanat egyszeri és megismételhetetlen.És a könnyek csak jönnek, egyre jönnek…

Az új szultán, I. Bajazid – akit népe Villámnak nevez –, egyáltalán nem titkolja, hogy a Dunát sem tekinti birodalma határának. A kalandos kedvű francia lovag, Boucicault János, azzal tért vissza Ankarából, hogy meghozta Villám üzenetét: „A római Szent Péter székesegyház főoltáránál abrakoltatom a lovamat!”

164. oldal

A Szent Péter-bazilika építői nem csupán istenes áhítatra: szemléletre is oktatnak; a tekintet elé tárulkozó látvány egybefogására. A székesegyház előterében fehér márványlapocskával jelölték meg a helyet, ahonnan a részletek tülekedése fölött az építészeti remekmű Egésze látható. A látószögnek e meghatározott pontján, mint lencsében a fénysugarak, futnak össze – igazi szépségüket is elnyerve – Bernini kőbe örökített formacsodái. Tudom, bólintott rá Örökmécses, a te márványlapocskád, ahonnan nézve a világ egésze értelmet nyer: a mesemondó hely a tujafenyők alatt.

76-77. oldal

Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. Ehhez a hiedelemhez egy monda is kapcsolódik. Eszerint 1467-ben nagyszombaton a római Szent Péter-bazilikában egy alvó embert találtak. Kiderült hogy ő Kopeczky Mihály, késmárki diák, aki nagyon vágyott az örök városba. És mert ismerte a legendát a harangok római útjáról nagycsütörtökön belebújt a templomuk harangjába, és a harang nyelvéhez kötözte magát. Nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, és elvesztette az eszméletét. Arra ébredt, hogy a Szent Péter sekrestyése költögeti. Nem is ment vissza Késmárkra, ott maradt Rómában. A hagyományok szerint a harangok római útjának az a célja, hogy lássák a pápát, bár sok helyütt úgy tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután röptükben leszórnak a gyerekeknek, amikor majd visszatérnek.

15. oldal - Az ünnep

Az arabok kirabolták Rómában a Szent Péter-bazilikát, az új pápa, IV. Leó fallal vette körül, s ettől kezdve kapta a „Leóváros” nevet.

201

A Garibaldi hídnál villamosra szállunk, messzi van gyalog a San Pietro. Most „Budára” megyünk, a Tiberis túlsó partjára, olyan tiszta ez a rezzenéstelen forróság, hogy az ember azt hiszi, csak átnyúl a parton, s leemeli maga elé a Ianiculusról Garibaldi szobrát.

178. oldal

[…] Michelangelo, a büszke firenzei kijelentette, hogy képes Filippóéhoz hasonló kupolát építeni, de meghaladni nem tudná soha. Ami azt illeti utolérnie sem sikerült, hiszen a Szent Péter-székesegyház 1590-ben elkészült kupolája közel három méterrel kisebb átmérőjű, és sokak szerint – habár ez már csakugyan ízlés kérdése – jóval kevésbé kecses és szembetűnő.
    A Santa Maria del Fiore kupolájának magasságát és és átmérőjét soha semmilyen épület nem múlta felül. A londoni Szent Pál-székesegyház Sir Christopher Wren által tervezett 34 méteres kupolája több, mint 10 méterrel kisebb átmérőjű, az Egyesült Államok Kongresszusának washingtoni székházát pedig mindössze 29 méteres kupola koronázza – ami a firenzei kupola átmérőjének kevesebb, mint kétharmada. Csak a 20. században készültek ennél nagyobb fesztávú boltozások, újonnan felfedezett és előállított anyagokból […]

199. oldal - A gyönyörűségek fészke

Az asztalfőn Korbay Miklós, a mélyhangú magyar ült, a Szent Péter-bazilika karbantartásával foglalkozó hivatal tagja. Korbay kötelessége volt a hatalmas dóm műszaki felügyelete és javítása.

345. oldal