Róma helyszín

Dan Brown: A Da Vinci-kód
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Selma Lagerlöf: Az Antikrisztus csodái
Publius Ovidius Naso: Keservek
Márai Sándor: Európa elrablása / Röpirat a nemzetnevelés ügyében
Erlend Loe: Doppler
Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love – Ízek, imák, szerelmek
Anthony Burgess: Mr. Enderby – bepillantás
Wilhelm Hauff: A sátán emlékiratai
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
David Mitchell: Szellemírók
Publius Cornelius Tacitus: Tacitus összes művei
Thomas Merton: Hétlépcsős hegy
Joanne Harris: Csokoládé
Steven Saylor: Római vér
Terry Pratchett: Az Igazi Macska
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Nádas Péter: Évkönyv
Vanessa Baird: A szexuális sokféleség
Bächer Iván: Ruccanások
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Rita Monaldi – Francesco Sorti: Imprimatur
Mark Twain: Puddingfejű Wilson
Jókai Mór: Egy az Isten
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete
Saul Bellow: Henderson, az esőkirály
Szerb Antal: A világirodalom története
Ady Endre: Ady Endre összes prózai művei
Jorge Luis Borges: A homály dicsérete
Lion Feuchtwanger: A zsidó háború I-II.
Émile Zola: Róma
Mário de Andrade: Makunaíma
Demény Ottó: Ki látta Erzsit?
Mika Waltari: Turms, a halhatatlan
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját
Nemeskürty István: Önfia vágta sebét
Stephenie Meyer: Eclipse – Napfogyatkozás
Poór János (szerk.): A kora újkor története
Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása
Cesare Pavese: Ház a domboldalon
Dsida Jenő: Magyar karaván Itálián keresztül
Henryk Sienkiewicz: Válogatott elbeszélések
Juhász Gyula: Juhász Gyula összes versei
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Thomas Bernhard: Kioltás
Miért nem bírják a magyarokat?
Owen Chadwick: A reformáció
Ifjabb Plinius: Levelek
Lénárd Sándor: Római történetek
Johann Wolfgang Goethe: Utazás Itáliában
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Pandit Usharbudh Arya: Szupertudatos meditáció
Appianos: Róma története
Pál József – Vajda György Mihály: A világirodalom története évszámokban
Leonardo Benevolo: A város Európa történetében
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
Szántó Piroska: Akt
Márai Sándor: A teljes napló 1949
Alekszandr Gorbovszkij: 2000-ben és azután
Stendhal: Séták Itáliában
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
Lisztóczky László (szerk.): Isten kezében
Vanyó László (szerk.): Apostoli atyák
Polübiosz: Polübiosz történeti könyvei I-II.
Gaius Suetonius Tranquillus: Suetonius összes művei
Orcsik Roland: Rozsdamaró
Kardos G. György: Ez is én vagyok
Ilja Ehrenburg: Lasik Roitschwantz mozgalmas élete
Körmendi Ferenc: Találkozás és búcsú
Kis Aladár: Az olasz fasizmus története
Hélinand de Froidmont: A Halál versei
Trux Béla: A templomos lovag
Száraz Miklós György: Andalúziai kutyák
Demeter Györgyi Csilla – Póder Pálné (szerk.): Karácsonyi szakácskönyvem
Tusor András – Sahin-Tóth Gyula: Gasztronómia
Steven Saylor: A hét csoda
Igali Svetozár: A Montpelliertől Budapestig velocipéden
Mark Twain: The Innocents Abroad
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Luca Di Fulvio: A lány, aki megérintette az eget
Tyll J. Pollman: Farkasok születése
Cynthia Ellingsen: Hab a tortán
Jennifer E. Smith: Létezik térkép a szerelemhez?
Rachel Hawkins: Demonglass – Démonüveg
Katus László: Európa története a középkorban
Carl Honoré: Slow – A lassúság dicsérete
Rick Riordan: Neptunus fia
E. Lockhart: A hazudósok
Ben Kane: Ezüst sas
Spiró György: Diavolina
Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?
Plutarkhosz: Nagy Sándor és Iulius Caesar
Jessie Ann Foley: Egyszerű dal
Barsy Irma: Pincenapló
Mathias Énard: Zóna
Miljenko Jergović: Gloria in excelsis
Lontay László (szerk.): Róma
Cassandra Clare: Queen of Air and Darkness
Murron Skeats: Tiberius éjszakája
Salman Rushdie: A Golden-ház
Tal M. Klein: Portál
Mary Beard: S.P.Q.R.
Edward Rutherfurd: London
Rachael Lippincott – Mikki Daughtry – Tobias Iaconis: Két lépés távolság
Csernus Imre: Egy életed van
Csillag Péter: Ady stoplisban
Pascal Bruckner: Képzelt rasszizmus
Vekerdi László: Így él Galilei
Márai Sándor: Európa elrablása
Peter Schäfer: The History of the Jews in the Greco-Roman World
!

Róma – Tevere

!

Róma – Panoráma a Gianicolóról

!

Róma – Trastevere


Idézetek

sztimi53>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Aha, Róma, mondom, és gyors egymásutánban eszembe jut a Panteon, a Colosseum, aztán a bíborosok, akik kurvázás közben azon meditálnak, van-e a nőknek lelkük, és persze Néró, aki kiirtotta a hozzá legközelebb állókat és felégette a várost. Na ő se nagyon bírhatta az embereket.

69. oldal (Scolar, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Nero · Róma
Csabi P>!

Róma egyébként — Pista hiteles vallomása szerint — nem látta Cipit. Ő se Rómát. Ült a szobájában, háttal a Tiberisnek, s egy Evelyn Waught-t fordított. Időnként elsétált a legközelebbi kocsmába, és megállapította, hogy Róma leginkább Kecskeméthez hasonlít, csak ott jobb a sör.

275. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kecskemét · Ottlik Géza · Róma
1 hozzászólás
Goofry>!

Róma napjait a szellők s a szelek uralják. Nem névtelen légáramlatok, mint otthon, ahol „északi” vagy „déli” szél rázza a ligeti platánokat, már Fiumében megtanulta a tengerre került magyar, hogy ott északról a BÓRA, délről a SIROKKÓ fúj. A Várossal ismerkedő idegen végigjárva a Szent Péter tér közepét, ott találja azt a hatalmas márványgyűrűt, amelybe be van róva a szele ősi neve. A római régi ismerősét üdvözli, ha a tiszta égen délnek rohan egy maroknyi felhőfoszlány:
– Megjött a TRAMONTANA!
Az északi szél a Ponte Milvión t szalad a város felé, beront a flaminiai kapun, átsöpri a Piazza del Popolót, majd három felé válva, jobbról elszalad Augusztus császár mauzóleumáig, és befütyül a szűk kis utcákba, végigszalad a Corsón, a hosszú, egyenes úton, ahol egykor vad, lovas nélküli lovak futottak versenyt, és befúj a Palazzo Venezia ablakaiba – abba a nagy, üres terembe, ahol régen az osztrák-magyar szentszéki tisztviselők pinpongoztak, majd a DUCE játszott napoleonosdit, s balról átfutja a Pávián utcán a tegnaoi ejtőernyős divízió útvonalát. Ez a szélroham átfú a Quirinale alatti alagúton, végigsöpri Maecenas kertjeinek régi helyét, majd nagyot ugorva s az Appius Caecus cenzor építette régi temetőút vonalát követve ront a holnapi temetők felé, a front felé…

256. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Róma · szél
6 hozzászólás
monica>!

Az igazságnak a legcsekélyebb jelentősége sincs. Csak az számít, amit állítanak, a nyilvánvaló tények ellenére is. Vannak Rómában fiatal sarjak, akiket tizenöt évesen püspöknek és bíborosnak neveznek ki, hogy egy nap pápa legyen belőlük. És ezektől a fiataloktól, mint ahogy később ezektől a pápáktól, nem kérik, hogy ne legyen egy tucat szeretője vagy egy halom perverziója, egyszerűen csak azt, hogy állítsák ennek az ellenkezőjét. És az egész testület kész ezt igazolni. Ne feledd, a mi világunkban az igazság az,amit a hatalmasok írnak, nem pedig olyasvalami, ami önmagáért létezik.

676. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Róma
lzoltán IP>!

     – És milyen Róma ma reggel? (…)
     – (…) A város felett tiszta az ég. Párkányokon és szobrokon gubbasztó galambokat látok. A kávéház-tulajdonosok felhúzzák a rolókat. Az újságkihordó újságot szállít. A piaci standosok a kezüket lehelgetik, hogy ne fázzanak: kemény fagy volt az éjjel. A mellékutcák üresek, de a főútvonalak már kezdenek bedugulni. A Tevere széles, fekete szalag. Tetők, teraszok, kupolák, víztornyok, hidak, körforgalmak, romok és kihalt tereket uraló, bánatos szemű szobrok. Egyszer el kéne mennie Rómába, Bat.

422. oldal, Éjszakai Gyors (Ulpius-ház, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: Róma
1 hozzászólás
clarisssa P>!

Róma megismerhetetlen, mert Róma maga az élet, és az élet is megismerhetetlen. Milyen közhelyes ez így, milyen semmitmondó. De igaz. Tekeregj, ődöngj a városban, mássz fel a dombjaira, ücsörögj a Tevere partján, kortyolgass vörösbort a Gianicolo sétányainak ciprusai és píneái alatt, zabálj kagylót vödörből a Tevere-parton, a börtön melletti csöpp trattoriában, bukdácsolj ráérősen a romok között, igyál egy sört a Peru bárban, fogadd meg a baráti jó tanácsokat, fügés pizzát mindig a sikátorbeli kis pékségben, sajtot a húsz lépéssel odébb megbújó, aprócska üzletben egyél. Lófrálj, bámulj, szagolj, kóstolgass. Ücsörögj itt is meg ott is, élvezd a levegő ízét, figyeld az élet ritmusát, az idegen tempót, élvezd, hogy itt lehetsz, egy olyan helyen, amit nem ismersz, és soha nem is ismerhetsz meg, amibe éppen csak belekóstolhatsz, mert többre nem lesz időd, még akkor sem, ha a jó szerencséd visszasodorna ide néhányszor.

11-12. oldal, Róma

Kapcsolódó szócikkek: Róma
1 hozzászólás
clarisssa P>!

Róma megismerhetetlen, mert Róma maga a történelem, a történelem pedig megismerhetetlen. Aki évszámokban, hadjáratokban, császárok és királyok szeszélyes cselekedeteiben, krónikák, kalendáriumok lapjain keresi a múlt idők lényegét, nem fogja meglelni. A múltat az illatokban, a sütemények ízében, a dalokban és a gyermekmondókákban lehet megidézni. García Lorca írja, hogy a granadai Alhambra falai közt zajló életről semmit sem fogunk megtudni, ha bejárjuk termeit és udvarait, megtapogatjuk holt köveit. De kóstoljuk meg Granada édességeit, vagy hallgassuk meg az Albaicín városrész cigányainak kútmélyből feltörő dalát, melyben olyan fájdalom lüktet, ami évszázadok temetőin és hervatag szelek lombjain átsuhanva érkezik hozzánk. Az ősi idők eleven levegőjét csak a létezés zamatai, a bor, a muzsika, a dal, a kerti virágok illata, a vízcsobogás, a vadászat és a játék képesek felidézni.

11. oldal, Róma

Kapcsolódó szócikkek: Granada · Róma · történelem
Nazanszkij >!

– (…) hiszem, hogy az a széles körben osztott nézet, miszerint a testvérek közötti erős ragaszkodás veleszületett és elkerülhetetlen dolog, és ennek hiánya rossz fényt vett arra, akiből hiányzik, helytelen. Ez nem genetikailag kódolt valami; inkább a társadalmi zsarolás egyik formája. (…) Az ókori Rómában (…), valójában a világ minden nagy birodalmában és minden korban a testvéreitől kellett legjobban félnie az embernek. A trónutódlás idején vagy ölt, vagy megölték.

277. oldal, II. RÉSZ, 20. (Helikon, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Róma
daney>!

Ha Romulust és Remust macska nevelte volna fel, nem pedig farkas, Róma napjainkban más hely lenne.

Terry Pratchett: Az Igazi Macska Komoly(talan) macskológia

Kapcsolódó szócikkek: macska · Róma · Romulus
i_amaninvisiblegirl>!

– Ez jellemző a prodigiumokra. Hegedülnek, amíg Róma ég.
Daisy belekarolt Nickbe.

Kapcsolódó szócikkek: Róma