Rience személy
Idézetek
A jégen, a korcsolya nyílegyenes nyomában ott maradt a vér. És az ujjak. Nyolc ujj.
508. oldal 11. fejezet
— Hol van Rience, Myhrman?
A kuruzsló egész testében megremegett a hang hallatán. Nem tartozott az ijedősek közé, nem sok dolog volt, amitől félt volna. De a fehérhajú férfi hangjában mindezek a dolgok ott voltak. És még néhány másik is ráadásként.
– […] Véget kell vetni a zsarnoki önkényuralomnak, be kell vezetni az alkotmányos monarchiát, utána meg a demokráciát…
– Mit?
– A népuralmat. Azt a rendszert, amelyben a nép fog kormányozni. Az összes rend valamennyi polgára, a tisztességes választásokon kiemelkedő legméltóbb és legbecsületesebb képviselői révén…
Rience felröhögött. Bonhart vad kacagásban tört ki. Vilgefortz varázsló jóízűen, bár kissé vartyogva nevette el magát a xenofonban. Hosszan kacarásztak és röhögcséltek mind a hárman, borsóként potyogtak a könnyeik.
374. oldal
– És mért nem halljuk? – gondolkozott el Óla Harsheim. – A mi lépéseink dübörögnek a jégen, ropog a hó! Akkor őt mért nem halljuk?
– Mert jár a pofátok – vágott közbe hevesen Rience. – Tovább, indulás!