Riden Allemos személy
Idézetek
– Azt várod, hogy véletlenül felfedem, hol a rejteke? Mert akkor csak az idődet pazarolod.
– Hogy mit fedsz fel véletlenül és mit nem, az csak rajtad múlik. Én inkább apád hírnevéről beszélgetnék.
– Bármit hallottál, az valószínűleg igaz.
– Ettől függetlenül beszéljünk azért róla.
– Vizet akarok – törlök le némi piszkot a karomról.
– Töltök megint, ha végeztél az evéssel.
– Nem úgy értem. Egy vödör vizet akarok, hogy megmosakodhassak. És törülközőt. Meg szappant.
– Nem gondolod, hogy kissé magas igényeid vannak egy fogolyhoz képest?
– És – folytatom, szinte énekelve – minden héten tisztát kérek!
A zsigeri reakciója az, hogy felhorkan, de aztán végiggondolja.
– Meglátjuk, hogy megy a mai beszélgetés. Ha tetszik, amit hallok, akkor elintézem.
Keresztbe vetem a lábam, és hátradőlök a székben.
– Jól van. Akkor lássunk hozzá!
47. oldal
Át akarok öltözni, és vízre is szükségem lenne, hogy megmosakodjak. Már épp kérvényezném az utóbbit, amikor lépteket hallok
Természetesen Riden az. Kezében egy tálcányi étel, arcán veszélyes mosoly. Azonnal korogni kezd a gyomrom a látványra. Határozottan úgy sejtem, hogy ez az ételnek szól, nem pedig a mosolynak.
46. oldal, 4. fejezet
Felkap, és az asztalra tesz, méghozzá úgy, hogy a sérült lábam kinyújtva legyen előttem.
– Egyedül is le tudok ülni! – méltatlankodom. Teljesen megzavart, hogy ilyen könnyedén felemelt.
– Tudom, de így szórakoztatóbb volt. Vedd le a bricseszt!
– Na persze! Szó sem lehet róla!
– Nem mintha nem láttam volna még ilyesmit.
– Engem nem láttál. És nem is fogsz.
97-98. oldal