Rentai Renáta személy

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2. – Együtt
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi – Kalauz
!

Reni <3


Idézetek

MisssBee P>!

    Hülyeség, hiszen tudtam, hogy nem lehet Arnold, mégis egy pillanatig elhittem. Még a lélegzetem is visszatartottam, és reméltem, sőt, görcsösen kívántam, hogy ő legyen az. Hogy jöjjön be késve, lazán oltsa le a tanárt néhány bonyolult kifejezéssel, majd az utolsó padhoz indulva rám mosolyogjon, hogy aztán levágja magát a székre és óra végéig olvasson. A hiánya szinte fojtogatott, és bár tudtam előre, hogy nehéz lesz nélküle, megdöbbentett az az űr, amit maga után hagyott. Virág kinyújtotta felém a kezét, én pedig megfogtam. Kissé megszorította, és bátorító mosollyal valami olyasmit próbált üzenni a tekintetével, hogy „Arnoldnak most sokkal jobb”. Ezzel tisztában voltam, mégis, önző módon azon töprengtem, hogy nekem vajon mikor lesz sokkal jobb. Még egyszer gyorsan hátranéztem az üres padra, és nagyot sóhajtva beláttam, hogy utoljára üres Arnold helye. Az többé már nem az övé.

24. oldal, Szeptember 1., szerda (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Bencze Virág (Emó) · Neményi Arnold · Rentai Renáta
Zakuro>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

    Gábor felelete közben Kardos végre megnyugodott, és bólogatva hallgatta, aztán megakadt a tekintete valakin. És valamin. Még Gábor beszélt, amikor Kardos elindult a padok között, aztán megállt Dave mellett.
     – Pontosan mit csinálsz? – kérdezte. Dave felnézett a Mac-Bookjából, és riadtan csukta le a tetejét.
     – Gondoltam, amíg tart a felelés…
     – Felmayer, add ide az ellenőrződet! Azonnal – emelte fel az asztalról Kardos a gépet, és a hóna alá csapta.
     – Neee! – üvöltötte Dave. – Csak ezt ne! Kifosztottak, kiraboltak, meglökdöstek, semmim nem maradt, csak ez! – sipákolt, és a jelenetet látva én simán elküldeném a színjátszóba. Szinte látom magam előtt. A ma esti előadás: Az Alma. Főszerepben Felmayer Dávid.

188. oldal, Szeptember 30., csütörtök (Ciceró, 2011)

Boglinc P>!

Pedig Karcsi tartotta az előadást A Spiderwick-krónikákból. Szerintem érdekes volt, egyáltalán nem értem, hogy miért köpőcsövezték közben. ☹

53. oldal, Szeptember 6., hétfő (Ciceró, 2011)

Kőbagoly>!

    Nos, felmentem a szobámba és elgondolkoztam. Nem jutottam semmire, csak hogy én vagyok az a béna gyerek, akinek még büntetést sem tudnak adni, mert annyira nyomi, hogy egyszerűen nincs mivel büntessék. Na, ez jól hangzik. No comment.

113. oldal, Szeptember 16., csütörtök (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Rentai Renáta
dórii>!

     – Tovább – sóhajtotta Haller, miután kimeditálta magát. Megkérte Cortezt, hogy fejezze be a telefonálást, Dave-et, hogy pakolja el az iPadját, Jacpues-ot, hogy ne fejtsen keresztrejtvényt óra alatt, Kingát, hogy ne ütögesse a gipszét (viszketett a karja), Virágot, hogy forduljon vissza, Macut, hogy üljön a helyére, Zsoltit, hogy fejezze be a paradicsomevést (?), és a két rockert, hogy jöjjenek be a folyosóról, merthogy óra van. – Gyerekek… – szomorkodott az ofő, végignézve rajtunk. Gábor és én figyeltünk, a többiek azonban az anarchia mellett döntöttek.

220. oldal, Október 8., péntek (Ciceró, 2011)

B_M_Melinda>!

    Némán ültem az asztalnál, és úgy éreztem, ha ez jelenti a felnőttkort, köszönöm, maradnék gyerek.

251. oldal, Október 15., péntek (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Rentai Renáta
latinta P>!

    Tesi után elrohantam olvasókörre, ahová utolsóként érkeztem. Már mindhárman jelen voltak. Kardos, Karcsi és Flóra is.
    – Elnézést – ültem fel az asztalra, és előhúztam a táskámból a jegyzeteimet. – Orwell – mondtam, körbepillantva a többieken. Kardos összefont karral bólintott, és néma csendben hallgatta meg az előadásom, amit leginkább az Állatfarmról írtam, mert azt már kiolvastam, de az 1984-ről is tettem említést, bár még bőven van belőle.
    Szakkör végére sikerült a depressziós hangulatomat ráragasztanom mindenkire: Flóra magába roskadva ült, és azt hiszem, a „világon” gondolkozott, Karcsi pislogás nélkül meredt előre, Kardos pedig sóhajtva méregetett.
     – Ez igazán… meggyőző volt – mondta végül.
     – Köszönöm – mosolyogtam.

233. oldal, Október 11., hétfő (Ciceró, 2011)

Boglinc P>!

     – Aztaa! – kapta ki a kezemből hirtelen Andris a magazint, és rábámult a címlapra. – Mekkora mellek! – bólogatott elismerően.

276. oldal, Október 20., szerda (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Bernáth András (Andris) · Rentai Renáta
s_l_m>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Ja, és Virág hívott 24-én éjjel. Először azt hittem, valami baj van, ugyanis percekig nem tudtam kivenni a sikoltozásából, hogy miről van szó. Aztán végre megértettem: karácsonyra az apukája egy kiskutyát vett neki. És végre, a szünet kezdete óta először, ma tudtunk találkozni. Szó szerint egymás nyakába ugrottunk, amikor kinyitottam az ajtót, és ott állt. Sosem volt még igazi barátom, így azt sem tudtam, hogy hiányozhat.
     – Te jó ég, meg kell mutatnom a gördeszkát! – hívtam be a házba, amikor is észrevettem, hogy Virág kabátja nemcsak kidudorodik, hanem mozog is.
     – Reni, ezt nézd! – húzta le a cipzárt, és azonnal kidugta a fejét egy fekete kölyök cocker spániel.
     – Hű! – simogattam meg azonnal a kutyus fejét, miközben Virág kiszedte.
     – Ő itt Pete Wentz – mutatott be minket egymásnak.

340. oldal, December 27., hétfő (Ciceró, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Bencze Virág (Emó) · cocker spániel · kutya · Rentai Renáta
Klára_Radnai>!

     – Kit uszítsak rá Dave-re, hogy ne csak én égjek be?
     – A tizenegyedikes Rácz Diának még nincs kivel mennie – szólt Virág mosolyogva.
     – Honnan tudod? – fordultam felé csodálkozva
     – Rajzszakkör – ivott bele a gőzölgő műanyag pohárba.
     – Dia, Dia. Az melyik? – töprengett Zsolti, majd a homlokára csapott. – Az a kapafogú lány?

328. oldal, December 18., csütörtök (Ciceró, 2010)