René Descartes személy

Lőrincz L. László: Manituk
James Herbert: Senki sem hű hozzád
Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim I–II.
Oliver Sacks: Ébredések
Leonard Mlodinow: Eukleidész ablaka
Paul Brunton: A titkos ösvény
Lautréamont: Maldoror énekei
Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon
Bill Green – Ben Peskoe – Scott Shuffitt – Will Russell: A nagy Lebowski-könyv
Csalog Zsolt: Csendet akarok!
Tom Butler-Bowdon: Szellemek a palackban
Benedek István: Az értelem dicsérete
Nicolas J. Saunders: Állatszellemek
Egon Friedell: Az újkori kultúra története I-VI.
Anatole France: Crainquebille és más elbeszélések
Søren Kierkegaard: Félelem és reszketés
Edward de Bono: Gondolkozz! …mielőtt túl késő
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Franz-Peter Burkard – Peter Kunzmann – Franz Wiedmann: Filozófia
Thomas Bernhard: A színházcsináló
Salamon János: A magány metafizikai struktúrája
Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába
Viktor Pelevin: T
Miguel de Unamuno: A köd
Umberto Eco: Ellenséget alkotni
Sabina Berman: Én, Én, Én
Alessandro Baricco: Mr. Gwyn
Mette Jakobsen: Minou szigete
Christopher Moore: Te szent kék!
Adrian Barnes: Álmatlanok
Jhumpa Lahiri: Mélyföld
Leena Krohn: Hotel Sapiens
André Maurois: Az élet művészete
Carl Zimmer: Soul Made Flesh
Woody Allen: Mellékhatások / Kész anarchia
Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása
Cabe Ferrant: A Mars szégyene
Marjane Satrapi: Persepolis
Daniel Gilbert: Rábukkanni a boldogságra
!

Francia filozófus, természettudós, matematikus.
1596. március 31-én született La Haye en Touraine faluban, amely ma már az ő nevét viseli. 1650. február 11-én halt meg Stockholmban.


Idézetek

Kuszma P>!

Egyetlen filozófus sem jutott a bűntudat és a súly problémájának megoldása közelébe, amíg Descartes el nem választotta az elmét és a lelket, mert így a test teletömhette magát, miközben az elme azt gondolta: kit érdekel? Ez nem én vagyok. A filozófia nagy kérdése azonban megmaradt: ha az élet értelmetlen, mihez kezdjünk a betűtésztás levessel? Leibniz volt az első, aki azt mondta, hogy a zsír monászokból áll. Leibniz diétázott és mozgott, de sosem szabadult meg a monászaitól – legalábbis azoktól nem, amelyek a combjára tapadtak. Spinoza viszont mértékletesen étkezett, mert úgy hitte, hogy Isten ott lakozik mindenben, és ijesztő, ha az ember felfal egy knist, s közben mustárt önt minden dolgok első okára.

291-292. oldal, Im-ígyen fala Zarathustra

Kapcsolódó szócikkek: Gottfried Wilhelm Leibniz · René Descartes · Spinoza
Kkatja P>!

    „Gondolkodom, tehát vagyok – jutott eszébe T.-nek. – Ki mondta ezt? Descartes. Elképesztő, milyen szédítő szaltókat tudnak csinálni a mélységek fölött ezek a franciák, ha isznak egy kis vörösbort. Vagy ők nem látják azokat a mélységeket? »Gondolkodom…« És ha valaki más gondolkodik? Egy olyan Ariel-féle? De tényleg, honnan tudná a kis hülye, hogy az ő maga? Különben Descartesnek igaza van abban az értelemben, hogy ez az ő »én«-je csak addig létezik, amíg gondolkodik róla. Nem azt kellett volna mondania annak a békaevőnek, hogy »gondolkod om «, azaz hogy » én gondolkodom«, hanem azt, hogy »az ént gondolom«. De maga ez az »én« se gondolkodni, se létezni nem képes, mert azonnal eltűnik, amint Descartes nem gondol rá többet, hanem inkább iszik egy kis vörösbort…”

217. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bor · gondolkodás · René Descartes
imma P>!

Miután megvacsorázott, nem pakolta le az asztalt, hanem kiválasztott erre az estére három könyvet, és a kanapéra heveredett. A három könyv egyike egy Bolaño-regény, a másik Carl Barks Donald kacsa összes történetét tartalmazó kötete, a harmadik pedig Descartes Értekezés a módszerről című műve volt. A három közül legalább kettő megváltoztatta a világot. A harmadik legalábbis tiszteletben tartotta.

95-96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: René Descartes
1 hozzászólás
Kkatja P>!

Ahhoz, hogy megismerhessük a felszabadító IGAZSÁGOT, először legbelül mélyen alázatossá kell válnunk. Bele kell élnünk magunkat abba, amit Descartes, a jeles francia érzett, amikor egyik művét így kezdte: „Sok mindent igaznak tartottam, amiről most fedeztem fel, hogy hamis; nincs okom feltételezni, hogy bármi is ennél bizonyosabb lenne. Valószínűleg, amit csak kigondolok és hiszek, hamis. Mi akkor az igaz; mi a bizonyos?”

32. oldal

Kapcsolódó szócikkek: René Descartes
Kkatja P>!

Emlékszem egy passzusra a Lét és nemlétből, abból a testes kis kötetből, amelynek az elolvasására az egyik nyáron kényszerítettem magam, még lelkes és buzgó egyetemistaként. Nagyjából arra az egy dologra emlékszem a hatszázvalahány oldalból, amikor Sartre, Descartes-ot magyarázva azt írja, hogy csak onnan tudjuk, hogy mások léteznek, hogy amikor ránk néznek, akkor úgy érezzük, hogy ránk van nézve. Azt a valamit, ami visszanéz ránk, a Másiknak nevezte. A mi törékeny emberi univerzumunkban minden további dolog ebből a szemkontaktusból nőtt ki. De! Gondoljunk csak bele, milyen könnyedén meg lehet fosztani bárkit ettől az emberi státusztól – akár háborúban, akár kórházban, akár azokban a vitákban, amelyek arról szólnak, hogy kinek is a dolga éppen kivinni a szemetet. Milyen könnyedén tárggyá tudjuk változtatni az embereket. És Tanya tárgyként kezelt engem.
    Belesajdult a szívem ebbe az elidegenedésbe, de amennyire tőlem tellett, visszanyeltem a fájdalmamat, mert nem akartam felzaklatni egyiket sem a szobában tartózkodó három gyerek közöl: a gondtalan Zoét, a bennem élő kisfiút, aki nem értette, mi történik körülötte, és a tébolyult kisdedet, aki ott guggolt ugrásra készen, a fogát vicsorítva Tanya arca mögött.

83-84. oldal 7. nap: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra

Kapcsolódó szócikkek: elidegenedés · René Descartes
Belle_Maundrell >!

– A gondolkodás magasabb rendű, mint a látás?
– Descartes szerint igen.
– Olvastál már valamit Marxtól?
– Egy kicsit.
– Miért tanulsz filozófiát?
– Segít megértenem a dolgokat.
– De mi teszi fontossá?
– Platón szerint a filozófia célja az, hogy megtanítson bennünket arra, hogyan kell meghalni.
– Nincs mit tanulni, amíg csak élünk. A halálban egyenlők vagyunk. Ez az előnye az élettel szemben.

72. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · filozófia · halál · Karl Marx · Platón · René Descartes
Scarlett0722 P>!

Az apollóni óra az, mikor a nap delelőn áll, mikor a nagy Pán alszik. A Walhalla viszont fény nélküli. Már az „Eddá”-ban érezni ama mélységes éji órát, mikor Faust dolgozószobájában töpreng; ezt az órát örökítik meg Rembrandt rézkarcai, ebbe vesznek bele Beethoven hangszínei. Wotan, Baldur, Freya sohasem öltött ,eukleidészi” alakot. Róluk éppúgy „nem alkotható képmás vagy bármiféle hasonlat”, mint India védikus isteneiről. E lehetetlenség az örök tér mint legmagasabb rendű szimbólum szentségét foglalja magába – ellentétben a testi képmással, amely „környezetté” alacsonyítja, megszentségteleníti és tagadja azt. E mélyen átérzett motívum szolgál az iszlám és bizánci képrombolási mozgalom alapjául (…) csakúgy, mint később a protestáns Észak képromboló mozgalmának, amely ezekkel bensőleg közeli rokonságban áll. Vajon a tér antieukleidészi analízisének megalkotása Descartes részéről nem volt szintén képrombolás?

Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II. A világtörténelem morfológiájának körvonalai

Kapcsolódó szócikkek: René Descartes
sophie P>!

– Hát mitévő leszek, ha nem nősülök meg? Mivel töltöm el az időmet?
– Légy filozófus.
– Hát talán nem a legjobb, s talán nem az egyetlen filozófiai iskola a házasság?
– Mit nem beszélsz! Ha tudnád, hogy hány filozófus halt meg nőtlenül! Eltekintve a szerzetesektől, ime mindjárt Descartes, Pascal, Spinoza, Kant …

123. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Blaise Pascal · Immanuel Kant · René Descartes · Spinoza
gesztenye63 P>!

Annak idején Descartes arra hívta fel a figyelmet, hogy az érzékszervek a megfigyelő számára nem fedik fel a jelenségek valódi természetét, hanem meglehet, hogy minden megfigyelésünk hamis képet ad a valóságról. Van azonban valami, írta Descartes, ami biztos; mégpedig a saját elménk, ami képes a kételkedésre. Az emberi ész, írta, túlszárnyal minden világi tekintélyt, hagyományt és vallást.

109. oldal jóslat

Kapcsolódó szócikkek: René Descartes
Chöpp P>!

Papa korán fölfedezte, mondta egyszer, hogy van érzékem a filozófiához. Ennek egyik legelső jele az volt, hogy szívesen sétálok reggelente magamban.
– Minden filozófus szokott sétálni – magyarázta Papa. – Kierkegaard, Descartes, Kant, Nietzsche, egytől egyig mind. Gyalogolnak a kihalt tengerparton, jéggé fagy a kezük, arcukba fúj a szél, és közben az igazságon törik a fejüket.

53. oldal