relativitáselmélet fogalom

H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei I.
Erlend Loe: Naiv.Szuper.
Albert Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Brian Greene: Az elegáns univerzum
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom
Staar Gyula: Fizikusok az aranykorból
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Rafał Kosik: Félix, Net, Nika és a Láthatatlan Emberek Bandája
Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája
Brian Cox – Jeff Forshaw: E=mc² (De miért olyan nagy ügy ez?)
Ittzés Laura: Nyolc perc
Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok
Christopher Paolini: Álmok a csillagok közt I-II.

Idézetek

Dora P>!

A legjobb a mappában az a kép, ahol Einstein egy csoport indiánnal van. Mosolyog, fején tolldísz. A kép alatti szöveg szerint azt mondta, a hopi indiánok értik meg a legnagyobb valószínűséggel a relativitáselméletet. Nyelvükben ugyanis nincs szó az idő kifejezésére, nincs külön fogalmuk se a múltra, se a jövőre. Az időt nem lineáris síkon élik meg, hanem körkörös űrként, ahol a múlt, jelen és jövő mindig egymás mellett létezik.
Ahogy hazamegyek, első dolgom lesz kideríteni, létezik-e hopi közösség Oslóban, és járhatok-e közéjük annak ellenére, hogy nem vagyok hopi.

156. oldal (Hopi című fejezet, Scolar Kiadó 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · relativitáselmélet
1 hozzászólás
imma P>!

– És mi lenne, ha a tenger mellett élnél? Mit csinálna a tenger, ha eltűnne a Hold?
– Azonnal visszahúzódna, és elkezdődne az apály – vágtam rá alig leplezett büszkeséggel.
– Igen, de miért?
– A gravitáció miatt. Ha eltűnne a Hold, azonnal megszűnne a tengerre ható hatása.
Láttam rajta, hogy tetszik neki gyors válaszom, de ezúttal nem hagyta annyiban.
– Azonnal? – kérdezgetett tovább. – Tehát előbb látnád azt, hogy visszahúzódik a tenger, mint azt, hogy eltűnt a Hold az égről?
Zavarba jöttem.
– Igen, talán. Azt hiszem.
Apám tettetett meglepődéssel csóválta a fejét.
– A gravitációval kapcsolatos információ „hamarabb érne ide”, mint maga a fény?
Elképedtem. Nem, ez valóban nem lehetséges, hiszen semmi sem haladhatja meg a fénysebességet.
Apám nem árulta el, hogy magának Einsteinnek is hosszú évekbe telt, hogy megoldja ezt a dilemmát: ebből született az általános relativitáselmélet. De mire erre rádöbbentem, és méltatlankodhattam volna, addigra apám már több mint egy évtizede halott volt.

16-17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · relativitáselmélet
Barbella>!

Amikor mások előtt félénken célozgattam benyomásaimra, az emberek különbözőképpen reagáltak. Néhányan feszengve néztek rám, de a matematika fakultás tagjai meséltek a relativitáselmélet később oly híres, ám akkor még csak tudományos körökben ismert új fejleményeiről. Dr, Albert Einstein, mondták, puszta dimenzióvá zsugorította az időt.

22. oldal Árnyék az időn túlról

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · álom · idő · relativitáselmélet
ppeva P>!

A századfordulón négy fontos felfedezés jelezte az emberi történelem új szakaszának a kezdetét. Ismertté váltak a röntgensugarak (1895), az elektron (1895), a radioaktivitás (1896) és a kvantum (1900); ezeket a felfedezéseket nemsokára követte a relativitáselmélet (1905). Az új felfedezések közül egyik sem volt – és nem is lehetett – érzékszerveinkkel érzékelhető. Az ember körül olyan világ bontakozott ki, amelyről azelőtt sejtelme sem volt, amelyről érzékszervei semmilyen információval nem szolgálhattak számára. Érzékszervei nemcsak hogy nem informálták, nem is informálhatták, mert sajátosan olyan felépítésűek. Ellenkező esetben haszontalanok lettek volna, és a faj kipusztulását okozták volna. Ha én atomokat vagy kvantumokat érzékelnék teherautók helyett, elgázolnának; ha őseim elektronokat láttak volna medvék helyett, biztosan felfalták volna őket.
Az emberiség történelme immár két felvonásra oszlik; ezt a két szakaszt a századfordulón a modern tudomány megjelenése választja el egymástól. Az első periódusban az ember abban a világban élt, amelyben faja született, és amelyhez érzékszervei alkalmazkodtak. A másodikban átlépett egy új, kozmikus világba, melyben teljesen idegen. Történelme folyamán eddig sohasem kellett átélnie ilyen hirtelen változást.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: radioaktivitás · relativitáselmélet
gyuszi64>!

A relativitáselmélet – mint minden fizikai elmélet – több önmaga matematikai csontvázánál.

178. oldal - Jegyzetek az utószóhoz (Gondolat, 1973)

Kapcsolódó szócikkek: relativitáselmélet
Morpheus>!

[…] bármilyen kenetteljesen papolnak is a metodológusok arról, milyen fontos minden releváns adatot figyelembe vennünk, soha nem ejtenek szót azokról a drasztikus és fejbevágó tényekről, amelyek arra utalnak, hogy, meglehet, az általuk csodált és elismert elméletek – mint a relativitás- és kvantumelmélet – sincsenek jobb karban, mint azok a régebbi elméletek, amelyeket elutasítanak. A gyakorlatban csak szolgailag meghódolnak a fizika püspökeinek és érsekeinek kinyilatkoztatásai előtt, még ha közben szükségképp megszegik is mesterségük legelemibb szabályait.

121. oldal

Kapcsolódó szócikkek: elmélet · kvantummechanika · relativitáselmélet · tény
Angele>!

Amikor egy elméletben szingularitás bukkan fel, mint például a végtelen sűrűség vagy görbület, akkor ez a legbiztosabb jele annak, hogy az elmélet módosításra szorul. Az általános relativitáselmélet nem teljes, mert nem képes megmondani, miként keletkezett a Világegyetem.

Kapcsolódó szócikkek: relativitáselmélet
rensaman>!

A húrelmélet szépséges egyszerűsége, ahogyan az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika közötti összeférhetetlenséget elsimítja, csodálatos képessége, hogy egyesítse a természet alkotóelemeit és előrejelző erejének gazdagsága mind megéri a kockázatot.

198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: húrelmélet · kvantummechanika · relativitáselmélet
bfg3 P>!

Ez a könyv nem tudománytörténet. […] a relativitáselmélet megértéséhez nem feltétlenül a történetén keresztül vezet a jól járható út.

4. A téridő

Kapcsolódó szócikkek: relativitáselmélet
1 hozzászólás
Trixi_Adzoa P>!

    A relativitáselmélet lényegében azt mondja ki, hogy a tér és az idő nem abszolút dolgok, hanem függnek a megfigyelőtől és a megfigyelt testtől, és ezek minél gyorsabban mozognak, annál nyilvánvalóbbak ezek az effektusok. Soha nem érhetjük el a fény sebességét, és akárhogyan próbálkozunk (minél gyorsabban mozgunk), annál jobban torzulunk a velünk nem együtt mozgó megfigyelő szemében.

121. oldal (Akkord, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: relativitáselmélet