!

Rejtő Jenő személy

Vlagyimir Vasziljev: Káosz-Őrség
Lányi András: Az írástudók áru(vá vá)lása
Ságvári Ágnes: Ságvári Endre
Kubiszyn Viktor: Drognapló
Sándor Klára: Nyelvrokonság és hunhagyomány
Kalmár Tibor: Kulisszatitkok
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2
Nemere István: Nincs idő meghalni
Cserna-Szabó András: Az abbé a fejével játszik

Idézetek

>!
Leoni I

… egy távolabbi fülkébe vette be magát, és a pályaudvaron frissen vásárolt Rejtő Jenő-regényt olvasta.

64. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rejtő Jenő
>!
Psyche

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Heltai Jenő és Kassák Lajos gépírónőjét ajánlották nekik, akit Rejtő azon nyomban fel is hívott telefonon. Bejelentette Boros Rózsikának, hogy hajnali három órakor a lakására megy, mert diktálni szeretne. Felment a hölgy Dob utcai albérletébe, ahol beavatta különös munkamódszerébe. Közölte Rózsikával hogy mindig estélyi ruhában, kirúzsozva, elegánsan gépeljen, és soha ne nevessen a leírt poénokon.
(…) Miután néhány hónap alatt az éjszakai órákban lediktált pár regényt és színdarabot, közölte a gépírónővel, hogy elégedett a munkájával, s egyúttal megkérte a kezét. Rózsika sok meglepőt látott már életében, például Kassák verseket, úgyhogy igent mondott.

106. oldal - Rejtő Jenő, Boros Rózsa, Gábor Magda és Kovás Magda

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2 Újabb irodalmi szerelmes könyv

Kapcsolódó szócikkek: Kassák Lajos · Rejtő Jenő
>!
bonnie9 +SP

Az első oldalon közöltük Karinthy Ferenc régebbi írását a pesti humorról, amelyben a szerző megállapítja, hogy: „a magyar ember mindig a humor segítségével tudott élni, és túlélni! Amíg más országok a történelem kihívásaira nagy hadsereget, flottákat, légierőt hoztak létre, hadvezéreket neveltek, mi ezek helyett a humort választottuk. Ezt a humor-orvosságot évtizedeken át Mikszáth, majd Molnár Ferenc, Rejtő Jenő, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes szállította. Ennek a humornak az ereje az igazsága volt. Amikor az egyszeri katona a lövészárokból átkiabál az ellenséghez: Halló, ne lőjetek, itt emberek vannak!”

285. oldal

Kalmár Tibor: Kulisszatitkok Száz sztárról sztorizok

2 hozzászólás
>!
Gregöria_Hill

De mindent félretéve sietett, ha a „nagyok”, Tersánszky Józsi Jenő, Szini Gyula, Rejtő Jenő, Kolozsvári Andor barkochbázni hívták a 15 éves fiút.

9. oldal

Ságvári Ágnes: Ságvári Endre Élete és harca a független, szabad Magyarországért

Kapcsolódó szócikkek: Rejtő Jenő
1 hozzászólás
>!
nettikeee P

Nyugodtan majszolt, miközben amaz telefonált.
A párbeszéd egyre izgatottabb lett. Amennyire Donát értette, Andrej leírta a külsejét. Aztán Erik tanácsolhatott valamit, mert Andrej arra készült, hogy lefotózza a vendégét, de ez egy kézzel elég nehezen ment neki.
– Addig megfogom a pisztolyát – javasolta Donát előzékenyen, és a Rejtő-regények jutottak eszébe. Egy ilyen mondattól tizenkét évesen a padlón gurult jókedvében. De Andrejnek igen csekély lehetett a humorérzéke, mert egy csöppet sem értékelte a dolgot.

182. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rejtő Jenő
>!
Turms P

A magyar egyike azoknak a nyelveknek, amelyeket a legtöbb különféle nyelvvel próbáltak már rokonságba hozni: a kétszázat jóval meghaladja a rokonnak jelölt nyelvek száma, köztük indoeurópai, török, mongol, de akár indián és dravida nyelvekkel, természetesen különös kedvencek a titokzatos hátterű, rokontalan nyelvek, a sumer, etruszk, baszk. (…) Nyelvünk pedig egyszerűen más, mint a többieké – nincs meg az az élményünk, ami az olaszoknak, spanyoloknak, portugáloknak, dánoknak, norvégoknak, svédeknek, németeknek, hollandoknak, oroszoknak, ukránoknak, szerbeknek, cseheknek, de akár törököknek, azeriknek, kazakoknak: hogy vannak nyelvek, amelyeket majdnem teljesen értünk akkor is, ha nem beszélünk anyanyelvünkön kívül más nyelvet.
Ez az érzület megsokszorozza annak esélyét, hogy famíliát, ha lehet, fényeset, vagy legalább érdekeset keressünk. Így aztán a magyar nyelv eredetével, rokonságával foglalkozó ún. „alternatív” elméletek tömege mára teljesen áttekinthetetlenné vált.
(…)
Van köztük kósza ötlet, folytatásos álmodozás, nagy hagyomány igen mélyre süllyedt torzója, van sok megkövült zárvány, van kitartó erőfeszítéssel felépített kártyavárelmélet, s mi tagadás, van olyan is, amelyről azt hinnénk, Rejtő Jenő adta valamelyik bolondokházából szabadult karaktere szájába.

45-46. oldal, Fatum Morganum (Typotex, 2011)

Sándor Klára: Nyelvrokonság és hunhagyomány Rénszarvas vagy csodaszarvas? – Nyelvtörténet és művelődéstörténet

Kapcsolódó szócikkek: Rejtő Jenő
2 hozzászólás
Hirdetés
>!
latinta SP

„Ez az én kis birodalmam” – mondja büszkén a férfi. A sárga, családi kempingsátorra és a mellette álló öreg, rozsdás autóra mutat. A nő arcán nincsenek érzelmek.
    Belépnek a sátorba, a férfi kihúzza magát: „Ez a nappalim.” Könyvek, gázpalack, csonka biciklik, lyukas labda, kopott gázfőző, kimustrált fotelek, használt konyhai edények, mindenféle dobozok és zsákok.
    „Ezeket mind én lomiztam!”
    A nő némán bólint.
    „Komoly könyvtáram is van. Csak a legjobbak. Jókai Mór, Rejtő Jenő, May Károly, Verne Gyula, Charles Dickens, Agatha Christie, Jaroslav Hašek…” – mutogatja a könyveket a férfi.

Akela (Helikon, 2018)

4 hozzászólás
>!
AeS P

Összességében – Viktor elmondása szerint – deviáns életvitel jellemezte, például sok tetoválás volt a testén, nagy motoros volt, olykor a rendőröknek is visszaütött, a Rejtő Jenő-könyvek alakjai számára példaképül szolgáltak, időnként az öntudatlanságig leitta magát, fegyvergyűjteménye volt, stb.

19. oldal (Jószöveg Műhely, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Rejtő Jenő
>!
Kuszma P

Az 1939-es év termése épp a legfantasztikusabb, legrafináltabb rejtői bonyodalomkonstrukciókat hozza: a Vesztegzár a Grand Hotelben, az Előretolt helyőrség lapjain olyan labirintust teremt, amilyet soha ki nem eszelhet az, akinek az útvesztő csupán út, amely a kijárathoz vezet; csak az, aki már nem a kijáratot keresi, hanem gyönyörködni kíván a rejtekutak ornamentikájában.

185. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rejtő Jenő
6 hozzászólás
>!
Kuszma P

Rejtő különös irodalmi vállalkozásának, úgy hiszem, a lényegéhez tartozik, hogy úgynevezett silány anyagból dolgozik. Anyaga a ponyvairodalom motívumkészlete, azokban a sokszorosan felhasznált és a használatban kiüresedett alakzatokban, melyekben azt készen találta. A tömegirodalom tipikus jelenségeiben olyan jelkészletet fedez fel, amellyel világunk leírható és értelmezhető. És e gesztus maga: az irodalom, mint az irodalmi hulladék derivátuma, az esztétikum a giccsbe rejtve, a rejtőzködés is jelent valamit: egy kultúrállapot jele.

191. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Rejtő Jenő
8 hozzászólás