rasszizmus fogalom
Idézetek
Makra fekete volt, vadul és tolakodóan fekete, sűrű, erős szálú haja, sötétkreol bőre miatt kisebb korában cigánynak csúfolták a pajtásai, amit a különben békés természetű szelíd gyerek dühkitörésekkel, sőt sírógörccsel fogadott, s minden áldozatra hajlandó lett volna, hogy elnyerje a szerencsés átlagos külsejű fiúk kegyeit, noha tudta, hogy semmi köze a cigányokhoz: anyai nagyapja Zsernica Milán crnagorác, azaz montenegrói születésű volt, aki a közös K. u. K. hadsereg katonájaként került Pestre, majd Lőrincen ragadt, s ő, a legidősebb fiúunoka, Zsernica nagyapára hasonlított, de ezzel sem védekezhetett, mert bár a cigányt lenézték és gúnyolták, mégis valahogy a hazai faunához tartozott, akár a megszokott bolha a szalmazsákban, senki sem érezte idegennek; a montenegrói Milán Zsernica unokáját azonban (ha származását meggondolatlanul hangoztatná), az idegennek kijáró tartózkodás venné körül, s ettől Makra jobban irtózott, mint a leplezetlen megvetéstől. Ez az állapot később, a zsidózások idején rosszabbodott; feltűnő, tehát idegenszerű külseje miatt attól tartott Makra, hogy egyszer még zsidónak nézi valaki, s félt, hogy nem volna képes védekezni ellene, mert előfordult már, hogy hazug váddal szemben nem tudta megvédeni magát (egyszer lopással vádolták, s tudta, hogy a tanító vallatás közben az arcát figyeli, hazudik-e; Makra ártatlan volt, de attól a tudattól, hogy gyanúsítják, és az arckifejezésétől függ, hisznek‑e neki, elvörösödött, szemét lesütötte, és dadogni kezdett), hiába mondaná, hogy nem vagyok zsidó, a szeme közé röhögnének, hazudsz, mondanák, zsidó vagy és kész, s ezért, ha társai zsidóztak, nem mert kedve szerint hallgatni sem, s mértéktartóan bár (nehogy a hangoskodás keverje gyanúba), velük zsidózott maga is.
Kicsim, nincs miért megbántódni azon, ha valaki egy általa sértőnek tartott kifejezéssel illet téged. Ezzel mindig csak magáról állít ki szegénységi bizonyítványt az illető, de az ilyesmivel soha nem bánthat meg téged.
169. oldal
Egyébként is, ha az ember azon töpreng, hogy rasszista-e, az nem a rasszizmusának a bizonyítéka?
46. oldal (Könyvmolyképző, 2019)
[…] mindig is az volt a meggyőződésem, hogy a két legrosszabb dolog, ami együtt járhat, a tejet és a mézet leszámítva, az a vallás és a rasszizmus, és elnézem Pétert, a főnököt, és arra gondolok, milyen szomorú, hogy az elutazás, hazatérés, és újabb elutazás ritmusa valahogy beszűkítette az elmémet, ugyanis felfedeztem egy banális dolgot, mégpedig azt, hogy az idióták mindenhol egyformák.
107. oldal
Egyetlen gyerek sem jön fajgyűlölőként a világra; a rasszizmus még az öt-hat évesek számára is ismeretlen. A bőrszín azonban a számukra végtelenül lenyűgöző világ egyik lenyűgöző jelensége.
119. oldal Roxfort vagy Summerhill
Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak 90% Gyerekeknek és szülőknek
A szélsőséges nacionalizmus és rasszizmus azon alapul, hogy valakinek az énje, éntudata azonosul a hazájával vagy etnikai csoportjával.
48. oldal Torz kötődések, romboló ösztönök
Máté Gábor – Gordon Neufeld: A család ereje 82% Ragaszkodj a gyermekeidhez!
Midannyian egyenlőnek születünk. Nézze meg a gyerekeket. Nem gyűlölnek, nem félnek, ez a természetes lényünk. A rasszizmus nem velünk született, hanem tanuljuk.
275. oldal, 6. fejezet, HIDEG NYOMON (2017, Enigma Publishing)
A rasszizmust a szorongás táplálja, és a fantázia erősíti meg.
121. oldal Roxfort vagy Summerhill