rakéta tárgy
Idézetek
Minden ember egyenlő. Ugyanannyi az esélye, hogy telibe találják. Egyenlő a rakéta szemében.
62. oldal
Még kevésbé kivitelezhető, hogy felküldjünk egy űrhajónyi kemény fickót, hogy elbánjanak az ellenséggel, mint az Aermageddon című filmben, hiszen a jelenleg rendelkezésre álló legerősebb rakétánkkal sem juttathatnánk fel embereket még a Holdig sem. Az utolsó ilyen rakéta a Saturn 5 volt, de az már évek óta nyugdíjban van, újat pedig nem építettek, már csak azért sem, mert – tudom, hogy ez képtelenségnek hangzik – a NASA egyik tavaszi nagytakarításában elvesztek a tervei.
191. oldal
És ekkor már tudtam, hogy megtartom ezt az ünnepet minden évben, azért, hogy a különbség a csillagok közötti valóság és az itt körülhordozott, igaznak vélt szimbólum között minden évben megmarkolja a szívem, hogy a játék-rakéta farkából előcsapó lángocskák emlékeztessenek arra a távoli, egyre távolodó igazi tűzre.
27. oldal
– A holdrakéták maximális hatósugara négyszázezer kilométer lesz. A Föld körül keringő mesterséges holdak radarállomásai fogják őket irányítani.
– Ha csak négyszázezer kilométer a hatósugaruk, akkor hogyan jutnak el a rakéták akár csak a legközelebbi bolygóig is?
– Más a holdrakéta és más az űrhajó! Az előbbit folyékony robbanóanyag hajtja: etilalkohol és oxigén keveréke. Az etilalkohol felrobban az égéstérben, és az óriási sebességgel kiáramló gázok lökik előre a rakétát. Ezzel szemben a Holdról kilőtt űrhajó egy atomrakéta lesz, amelyben az atomenergia először hővé, majd elektromos árammá alakul át. Ennek segítségével mintegy ezerhatszáz kilométer másodpercenkénti sebességgel nitrogéngázt dobunk ki a rakéta fúvókáin, ez az erő azután a földi viszonyok között elképzelhetetlen sebességgel hajtja maga előtt a bolygóközi rakétát.
– Miért indítják a Holdról az űrhajót? Miért nem lehet a Földről útnak indítani?
– Ennek két oka is van! Egyrészt a Hold tömege és átmérője sokszorosan kisebb, mint Földünké, így természetesen kisebb a vonzóereje is. Mindössze egy hatoda a Föld vonzóerejének. De majdnem ugyanilyen jelentősége van számunkra annak is, hogy a Holdnak nincs számottevő légköre. A világűrbe kilépő űrhajót tehát nem fékezi a levegő ellenállása és a motoroknak is sokkal kisebb nehézségi erőt kell majd leküzdeniük a startnál.
[…] amikor az emberek elképzelik, milyen érzés lehet egy dübörgő és tüzet okádó rakéta tetején csücsülni, akkor ezt az érzést félelmetesnek tételezik fel. […] Számomra azonban nem félelmetes az élmény, mert engem kiképeztek, a szakértőkből álló csoportok sok éven át segítettek végiggondolni, mit kell tennem az indulás és a leszállás között, bármely elképzelhető helyzetben.
Chris Hadfield: Egy űrhajós tanácsai földlakóknak 91% Mit tanultam az űrrepüléseim alatt a találékonyságról, az eltökéltségről és arról, hogy mindig felkészülten kell várni a problémákat
1961. május 5-én Alan B. Shepard amerikai asztronauta, nem csekély erőfeszítés árán, beszállt egy Redstone hordozórakéta tetejére szerelt Freedom 7 Mercury űrkabinba. Itt órákon keresztül kellett várakoznia, ahogy az egyik halasztás a másikat követte, háton fekve, arccal az ég felé, miközben szinte mozdulni sem tudott.
A várakozás igen zavaró veseproblémát okozott Shepardnak, mert senki sem gondolt arra, hogy valamilyen berendezéssel lássa el az űrhajóst vizeletének eltávolítására.
344. oldal
Ha egy jó kis régimódi visszaszámlálásra gondolunk, a rakétakilövés biztos eszünkbe jut.
Tim Peake: Csillagközi kérdezz-felelek 92% 157 észbontó tudnivaló az űrből