!

Raistlin Majere személy

Margaret Weis – Tracy Hickman: Az őszi alkony sárkányai
Margaret Weis – Tracy Hickman: Az ikrek ideje
Margaret Weis: Lélekkovács
Margaret Weis – Tracy Hickman: A nyári tűz sárkányai
Margaret Weis – Tracy Hickman: Új nemzedék
Margaret Weis – Tracy Hickman: Az aranyszemű mágus sárkányai
!

A Dragonlance univerzum legendás mágusa, Caramon Majere ikertestvére. Raistlin gyermekként törékeny és beteges volt, emiatt gyakran bántották – így vált már fiatal korában arrogánssá és embergyűlölővé. Féltestvére, Kitiara közreműködésével jut szponzorhoz, hogy mágiát tanulhasson, a varázstudományok pedig olyannyira a szenvedélyévé válnak, hogy még saját egészségét is feláldozza értük, hogy mágussá válhasson.


Idézetek

>!
lilla_csanyi

Nekem igenis nem mindegy, hogy Fényeskardú Sturm a bátyám legyen – közölte Raistlin. – „A becsületem az életem” mester. Olyan piperkőc és pökhendi, állandóan csak az erényességét vonultatja az utcán, olyan borzalmasan becsületes, hogy az embernek okádnia kell.

183. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Raistlin Majere
>!
kokaiakos

– Igen, persze. – Kova megsimogatta a szakállát. – Szürke köpenyt viselsz. Ez mit jelent?
– Hogy kimosattam a vöröset – mondta Raistlin, majd maróan hozzátette: – Nem vagyok olyan tehetős, hogy nagy ruhatárat tartsak fenn.

50. oldal 3.bekezdés

Kapcsolódó szócikkek: Raistlin Majere
1 hozzászólás
>!
Merielle

Raistlin csuklyája mélyéből tekintett fel a félelfre, aki mindössze a mágus aranyló homokóra szemeit, a ravaszság és az értelem keskeny nyílásait volt képes kivenni.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Raistlin Majere
>!
lilla_csanyi

– Megtanultam a leckém – mondta (Raistlin) keserűen, és reszketeg, hörgő sóhaj hagyta el ajkát. – Visszavettem az ambcióimból. Többé nem törekszem rá, hogy isten legyek. Megelégszem a világgal.

194. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Raistlin Majere
1 hozzászólás
Hirdetés
>!
lilla_csanyi

– Különös vonzerő birtokosa Raistlin. Még soha nem találkoztál vele, ugye? Magam is éreztem, és nem tudok rájönni…
– Én talán értem – komorult el Justarius. – Életünk során egyszer mindannyian nevettünk. Mindannyian féltékenyek voltunk a testvérünkre. Szenvedtünk a fájdalomtól, úgy, ahogy ő szenvedett. És egyszer mindannyian vágytunk a hatalomra, hogy megtörjük ellenségeinket. Sajnáljuk. Gyűlöljük. Félünk tőle…csak azért, mert mindannyiunkban van belőle egy kis darab, jóllehet ezt csak a szívünk legmélyén valljuk be.

206. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Raistlin Majere
>!
Merielle

"Mi az? – kérdezte, bár már tudta is a választ.
Bupu csak megvonta a vállát: – Szép kő – mondta közömbösen és újból belekotort a szütyőjébe.
– Egy smaragd! – sóhajtott Raistlin.
Bupu fölpillantott: – Tetszik? – kérdezte a mágustól.
– Ó, nagyon! – suttogta Raistlin.
– Fogod! – nyomta Bupu a varázsló kezébe a drágakövet. Azután diadalittas kiáltással előhúzta azt, amit végül is keresett. Az újabb csodára éhes Tass közelebb hajolt, de nyomban utálkozva vissza is tántorodott. Egy döglött… régesrég döglött… gyík volt az. Megmerevedett farkára egy agyonrágott zsineget kötöztek. Bupu büszkén Raistlin felé nyújtotta. – Gyógyít köhögés!
A mágus, aki ennél sokkal undorítóbb dolgokhoz is hozzászokott, rámosolygott Bupura, megköszönte, de azonnal el is utasította a csodaszert, biztosítva felőle kis hívét, hogy a köhögése múlandó tünet."

96. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bupu · Raistlin Majere · Tasslehoff Fúróláb
>!
lilla_csanyi

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Együtt voltam egy gyönyörű nővel, és nem is emlékszem rá. Úgy látszik, ilyen az én szerencsém – mondta gúnyosan Raistlin.
– Hát, nem egészen így történt. Neki kell elmondania neked. Kedvelni fogod őt, nagybátyám – folytatta lelkesen Palin. – Igazán elbűvölő. Kedves és nagyon, nagyon gyönyörű.
– Ami mindennél jobban bizonyítja, hogy nem az én lányom. – morogta Raistlin.

122. oldal, II. kötet

Kapcsolódó szócikkek: Raistlin Majere