Pulszky Ferenc személy
Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) politikus, régész, műgyűjtő, az MTA tagja.
Idézetek
A múltkor is három hétig vendégeskedett náluk Pulszky Ferenc meg a felesége. Jósika is ott töltött néhány napot. Jó barátja Pulszkynak, Fricivel együtt folyton csak politikáról beszéltek.
14. oldal
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben 90% Jósika Júlia életregénye
Ez után a búcsú után Pulszky Ferenc, aki Kossuth kíséretében utazott, a következő végzetes megállapítást írta naplójába: „A magyarban nincs meg azon tulajdonság, hogy összetartson, sőt inkább vész össze egymással. Magyar gyarmatról Amerikában szó sem lehet.”
107. oldal, Saint Louis első magyarjai (Ifjúsági, 1985)
Kossuth és a magyarság iránti tisztelet egyik megnyilatkozása volt az is, hogy a kíséretében utazó Pulszky Ferencnek egy tanszéket ajánlottak fel az akkor már híres Harvard egyetemen, amelynek kórházában öt évvel korábban elsőnek alkalmazták a sebészetet forradalmasító fájdalomcsillapító narkózist, és ahol olyan emberek tanítottak, mint Louis Agassiz, a jégkorszakok elméletének megalapítója. Pulszky azonban, mint a magyar ügy elkötelezett harcosa, nem fogadta el a megtisztelő ajánlatot, amely mögött valójában a Stearns-féle magyar szimpatizáns csoport befolyásos tagjai állottak.
89. oldal, Boston magyar emlékei (Ifjúsági, 1985)
Az ugyancsak Teleki megbízásából Londonba érkezett Pulszky Ferenc valamivel több eredményt ért el, mert létrehozott egy magyar propagandaközpontot, s magánemberként Palmerston is fogadta. A szabadságharc helyzetét azonban Oroszország katonai beavatkozása reménytelenné tette.
46