Prospero személy
Shakespeare Vihar című művében a tudományokban, mágiában jártas milánói herceg, akit öccse Antonio a nápolyi királlyal szövetkezve letaszított trónjáról.
Idézetek
Az elsőt [kérdést] az angol nyelvű tudományos irodalom úgy nevezi: „nature-nurture”-probléma. A szópár eredete egy Shakespeare-i idézet. A „Vihar”-ban mondja Prospero a szörny Kalibanról:
A devil, a born devil, on whose nature
Nurture can never stick
Ördög, született ördög, nem ragad rajt
az emberséges nevelés, hiába
(IV. felvonás, I. szín, Babits Mihály fordítása)
A kérdés tehát – bővebben körülírva – az, hogy az élőlények létét, tulajdonságait, természetét, sorsát mennyiben határozza meg az öröklés, a gének (nature=természet) és mennyiben a környezet, a táplálék, a nevelés (nurture=élelmezés, nevelés), egyszóval a „körülmények hatalma”.
8. oldal - Bevezetés
→ |
---|
Hogy ki vagyok én? Rögvest elárulom, kedves olvasó. A nevem Robert Reynolds, alias Pickleherring, mesterségemre nézve pedig csepűrágó volnék, és csak a színtiszta igazat mondom, amikor azt állítom, hogy ifjúkoromban felettébb közeli ismeretségben voltam a mi híres-neves Mr. Shakespeare-ünkkel. Játszottam a darabjaiban. Ismertem a rigolyáit. Amikor ő Oberont játszotta, én Puckot. Amikor ő Prospero volt, én Ariel. Alvajáróként mostam kezeimet, mint a skótok királynője. Mit ne mondjak, Mr. Shakespeare egyszer – a Blackfriars színházban történt – még a sapkámat is telerókázta. Igen, hölgyeim és uraim, szerettem azt a szeretnivaló gazfickót.
9-10. oldal Első fejezet Amelyben Pickleherring pennát ragad, hogy elmesélje Mr. Shakespeare-rel való első találkozásának történetét
→ |
---|
He was calling out,
'and here you sty me
In this hard rock, whiles you do keep from me
The rest o' th' island.'
The old vehemence vibrated in it [his voice], and reached her even from where he lay, prostrate on the stage, at the feet of the tall, beak-nosed actor she recognised immediately from a whisky ad, who had his arm around the shoulder of his daughter, a young febrile blonde actress with quick hands whom she also knew by sight.
And Prospero replied, poking at the prone and creeping figure beneath him,
'Thou most lying slave,
Whom stripes may move, not kindness! I have us'd thee,
Filth as thou art, with human care; and lodg'd thee
In mine own cell, till thou didst seek to violate
The honour of my child.'
[…]
'Is Caliban hard? I mean, hard to play?'
He gave her a sidelong smile, and took her arm to cross the road. 'Naw,' he said. 'It's a great part, one of the best. And it's a relief, I'm telling you, to get away from telly work.'
387-390. oldal
Marina Warner: Indigo or Mapping The Waters
→ |
---|
2. SZÍN
A sziget. Prospero barlangja előtt.
Jön Prospero és Miranda.
Miranda
Micsoda terhed
Voltam én akkor!
Prospero
Védő angyalom,
Az voltál, megmenőm. Úgy mosolyogtál,
Hogy abban égi erő volt, amíg én
A tengert itattam sós könnyeimmel,
Hörögve a csapás nyomán; bizony, te
Voltál a támaszom, hogy ellenálljak,
Akármi jön még.
14. oldal ELSŐ FELVONÁS 2. SZÍN
– Maradj és ne félj semmitől. „A Halál az igazi boldogság ajtajának kulcsa.” Találd ki, kitől van ez.
Columbina zavartan nézett Petyára, de ő csak megvonta a vállát.
– Egy zeneszerző – próbált segíteni Prospero. – A legnagyobb zeneszerző.
Columbina Bachnál komorabb zeneszerzőt nem ismert.
– Talán Bach? – súgta bizonytalanul. Eszébe jutott a szerencsétlen Goethe-eset, ezért hozzátette: – Johann Sebastian?
– Nem, ezt a mindenkinél fényesebb Mozart, a „Rekviem” alkotója mondta – felelte a dózse, s elfordult.
2. SZÍN
A sziget. Prospero barlangja előtt.
Jön Prospero és Miranda.
Ferdinand
Mi ez a zene? Földi? Égi?
Az biztos, hogy valami
Szigeti isten muzsikája. Ültem
A parton, királyi apám sirattam,
Úgy jött felém e dal (hang) a vízen át,
Cirógatva bánatot, bősz habot
Édes szellővel; lengett, hát követtem,
Vagy inkább vont magával. Most meg elhalt.
Nem, megszólal újra.
Ariel éneke
Öt örvény-öl mélyén apád;
Csontja korall legalul;
Gyöngyök a szeme helyén, nohát:
Nem rothad, csak fakul;
Él – tengervízre válaszul,
Mint ha a jéghideg alkonya gyúl,
Nimfák jöttén szól néki harang:
Visszhang:
Bing-bang.
Ariel
Most, most! hallom! Giling-galang!
Bing-bang.
Ferdinand
Vízbefúlt apám emléke a dal. Nem
Halandó ének, és nem is a föld
Zenéje: tessék, most itt szól fölöttem.
27- 28. oldal Első felvonás 2. szín