propaganda szómagyarázat

Jeffrey Meyers: Orwell
Robert Merle: Állati elmék
Aldous Huxley: Visszatérés a szép új világhoz
Szepes Mária: A Vörös Oroszlán
Agatha Christie: N vagy M
Anthony R. Pratkanis – Elliot Aronson: A rábeszélőgép
Lion Feuchtwanger: Az Oppermann testvérek
Jane Goodall – Marc Bekoff: Az utolsó pillanat
George Orwell: Hódolat Katalóniának
Magyar költők – 20. század I–III.
Antonia Fraser: Amazonkirálynők
Joseph Goebbels: Napló
Ruth Andreas-Friedrich: Berlini napló
Szép Ernő: Emberszag
Roger Douglas: Sztálingrád
Gárdos Miklós: A panoptikum raktára
Mester Ákos: Ki ül a székbe?
A. B. Bosworth: Nagy Sándor
Egedy Gergely: Ausztrália története
Ernest Hemingway: Vándorünnep / Tavaszi zuhatag / Az ötödik hadoszlop / Cikkek, vallomások
Mikonya György: Rend a rendetlenségben
Bárány Tamás: Zsibvásár
Arthur Koestler: A láthatatlan írás
Erich Kästner: Notabene 45
Székelyhidi Ágoston: Debreceni napló Erdélyről
Saul Bellow: Sammler bolygója
Philip Zimbardo: A Lucifer-hatás
Komornik Ferenc: Távolodó jurták
Szabó Kálmán: Feri
Seth Godin: Ikarosz tévedése
Timur Vermes: Nézd, ki van itt
Mikal Hem: Kezdő diktátorok kézikönyve
David Benioff: Tolvajok tele
Havas Ágnes: „Elmondom hát mindenkinek”
Garri Kaszparov: Közeleg a tél
Pak Janmi: Élni akartam
Kepes András: Világkép
Török Gábor: A lakott sziget
Vekerdy Tamás: Belső szabadság
Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra
Anna Politkovszkaja: Orosz napló
Arthur Brand: Hitler lovai
Kommunisták harca a magyar ifjuság boldog életéért
Mark Fisher: Kapitalista realizmus
Géraldine Schwarz: Emlékezet nélkül
Karl Ove Knausgård: Harcok
Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár
Claudia Moscovici (szerk.): Holocaust Memories
Erich von Manstein: Elveszett győzelmek
Hamvas Béla: Az ősök útja és az istenek útja
Monika Donner: Corona-Diktatur
Sam Keen: Die Lust an der Liebe
Szergej Geraszimov: Harkivi napló
Ruth Druart: Az utolsó órák Párizsban
Sz. Bíró Zoltán: Putyin háborúja
!

Nézetek, elméletek népszerűsítése. A propagare latin szóból ered, melynek jelentése: „terjeszt”.


Idézetek

Málnika P>!

A sajtó – csupa propaganda – nem segített. Csak a szájhagyományban bízhattunk.

407. oldal (Libri, 2021)

Kapcsolódó szócikkek: propaganda
giggs85>!

Mostanra közhellyé vált Ukrajnában a putyinista propagandát a goebbelsihez hasonlítani, de pszichológiai szempontból jelentős különbségek vannak a kettő között. Goebbels sosem mondta, hogy a zsidók saját magukat küldenék haláltáborokba, és saját magukat készülnének kiirtani. Ez elég furcsán is vette volna ki magát. Ezzel szemben az orosz propagandisták azt sulykolják, hogy az ukránok bombázzák Mariupolt, és ők igyekeznek eltörölni a saját városukat a föld színéről, a benne élő több százezer civillel egyetemben. Egy nő felhívja a moszkvai rokonát, és elküldi neki a pusztításról készült felvételeket, a moszkvai rokon azonban csak annyit felel, hogy mi magunk pusztítjuk a saját épületeinket.

205. oldal

Szergej Geraszimov: Harkivi napló Feljegyzések egy ostromlott városból

Kapcsolódó szócikkek: propaganda · Ukrajna
1 hozzászólás
vargajudit P>!

A propaganda lényege azonban mindig ugyanaz: „Ők” mások, mint „Mi”. El akarják pusztítani a hazánkat, kultúránkat, hitünket, értékrendünket, elveszik a munkánkat, meggyalázzák asszonyainkat. Majd „Mi” megvédünk tőlük titeket. Nektek nincs más dolgotok, csak gyűlölködjetek, bízzatok bennünk, és tartsátok szárazon a puskaport!

58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: propaganda
Szirmocska>!

Egy diktátor, aki egy ideje már hatalmon van, végül maga is hinni fog a saját propagandájában.

72. oldal - Istenítsd magad (Typotex, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: propaganda
1 hozzászólás
Chöpp >!

A propaganda az a jelenség, amikor nem az a hasznos, ami szép, hanem annak kell szépnek lenni, amit valaki hasznosnak tart.

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: propaganda
Csabi >!

A második, döntő jelentőségű kérdés a következő: Kikhez kell a propagandának szólnia? A tudományos intelligenciához vagy a kevésbé képzett tömegekhez?
Mindig csak a tömegek felé kell irányulnia! […]
A propaganda feladata nem az egyének tudományos kiképzése, hanem a tömegnek bizonyos tényekre, eseményekre, szükségszerűségekre stb. való figyelmessé tétele úgy, hogy azok jelentősége a tömeg érdeklődésének középpontjába kerüljön.
Ennek a művészete kizárólag abban rejlik, hogy ezt olyan kitűnően kell megragadni, hogy a tény valódiságával, egy eljárás szükségességével, a szükségszerű helyességével stb. kapcsolatban általános meggyőződés alakuljon ki. Mivel azonban a propaganda nem tudomány, és nem is lehet az, hiszen feladata a plakáthoz hasonlóan a tömeg figyelmének felhívása, nem pedig a tudományos tapasztalattal rendelkezők, a tudásra vagy belátásra törekvők művelése, hatásának is mindig inkább az érzelmekre és csak csekély mértékben az úgynevezett értelemre kell irányulnia.
Minden propagandának népszerűnek kell lennie, és szellemi színvonalát a felvilágosítandók legkevésbé képzett rétegének befogadóképességéhez kell szabni. Minél nagyobb az a tömeg, amelyre hatást kell gyakorolni, annál kevésbé legyen magas a propaganda szellemi színvonala. […]
A propaganda művészete éppen abban áll, hogy a nagy tömeg érzelmi képzetvilágát megragadva a pszichológiailag megfelelő formában találja meg az utat a széles tömegek figyelméhez, majd tovább a szívéhez. Az, hogy ezt nagy bölcseink nem fogták fel, csak a beképzeltségüket és gondolkodásra való lustaságukat bizonyítja. […]
A tömeg befogadóképessége nagyon korlátolt, értelme kicsiny és éppen ezért nagyon feledékeny. Ezekből a tényekből kifolyólag tehát minden hathatós propaganda csak néhány pontra kell hogy szorítkozzék. Ezt a néhány pontot és néhány tételt addig kell vezérszavakban ismételni, amíg az utolsó is megérti ebből a szóból azt, amit akarunk. Mihelyt az ember ezt az alaptételt feláldozza, és sokoldalú akar lenni, a hatás elaprózódik, mert a tömeg a felkínált anyagot sem megérteni, sem megemészteni nem tudja. Ezáltal azonban az eredmény is tovább gyengül, mígnem végleg elmarad.

751. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler: Mein Kampf · fasizmus · propaganda
9 hozzászólás
shadowhunter1975 P>!

Hitler érti a tömegek lélektanát, megírta, hogy a propagandát mindig a legkevésbé intelligens rétegek szellemi szintjéhez kell igazítani, és az igazság messze nem olyan fontos, mint a siker.

78. oldal, 10. - Sébastian

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · igazság · propaganda · siker
Chöpp >!

Franciaország egy ország, Nagy-Britannia több ország, de Olaszország egyetlen ember, és Németország is egyetlen ember, Hitler. Egy embernek becsvágyai vannak, kormányoz, amíg nem keveredik gazdasági bajokba; és akkor háborúval próbál meg kimászni a bajokból. Soha egyetlen ország sem akar háborút, amíg valaki a propagandagépezet erejével meg nem győzi róla.

563. oldal, Cikkek, vallomások: Jegyzetek a következő háborúról (Esquire. 1935. szeptember),

Kapcsolódó szócikkek: háború · propaganda
Debut P>!

A propaganda különböző formáival például nem csupán a diktatórikus rezsimek élnek, a demokráciákban is bevett gyakorlatnak számít a szüntelen politikai reklám. Ha elolvassuk, mit írt Hitler börtönbüntetése idején a Mein Kampfban a sikeres politikai manipulációról, az emberek agyának átmosásáról, akár egy mai politikai kampánytervezés sorvezetőjeként is kezelhetnénk: „Minden propagandának népinek kell lennie, és szellemi színvonalát azok legkorlátozottabbjaihoz beállítania, akikhez fordulni gondol. Szellemi szintjét annál mélyebbre állítja, minél nagyobb kell legyen a megragadandó embertömeg. A tömegek felfogóképessége nagyon korlátozott, ezzel szemben a feledékenység nagy. E tényekből kifolyólag minden hatékony propagandának csak nagyon kevés pontra szabad korlátozódnia, és ezeket jelzésszerűen oly sokáig használnia, amíg csak a legutolsó is képes egy ilyen szóval kapcsolatban maga elé idézni azt, amit akarunk.”

Török Gábor: A lakott sziget Utazás a politika világába

Kapcsolódó szócikkek: propaganda
Chöpp >!

A diktatúrák lényegében dekortikalizálják az alattvalókat, mondjuk így: „lehámozzák a kérget”, tehát nem kell kibírniuk ezt a bonyolult világot, mert felülről megmondják nekik, hogy mi az egyedüli igazság és kik jelentenek veszélyt. A propaganda mindig bűnbakot kereső és találó egyszerű szólamai megcélozzák és felszabadítják a kéreg alatti érzelemteli – félelem-düh-agresszió; ebben a sorrendben! – központjait.

34. oldal

Vekerdy Tamás: Belső szabadság Elég jó szülő – elég jó gyerek

Kapcsolódó szócikkek: diktatúra · propaganda