Porter Reese személy
Idézetek
– Továbbra sem akarsz úszni? – kérdezte Porter, miközben megjelent a hátam mögött. A fürdőnadrágja – szerencsére egy sötét úszósort, nem a rózsaszín Speedo – csurom víz, ahogy a haja is.
– Láttad, mekkora halat fogott Travis? Félek, hogy nemsokára bosszút áll miatta a Loch Ness-i szörny.
– Ettől még nem kéne, hogy Porter így bánjon veled.
– Miért? Hogy bánik velem? Áruld el, mit művel velem Porter. Boldoggá tesz. Megnevettet. És ha el is fog a bánat, tudom, hogy mellette biztonságban vagyok. Érzem, hogy szeret. Emlékeztet rá, hogy az életnek van napos oldala, még ha nem is vesszük észre. És mindenekfelett, ráébresztett, hogy a legtöbb csodához nem kell fény és csillogás. A szerelem a sötétben is virágzik, Tom. Ezt Portertől tudom.
– Ennyi. Életed hátralévő részét velem kell leélned.
– Jó. Ian örülni fog a társaságnak.
– Jut eszembe. Nem is mondtam, hogy beugrottam hozzád, mielőtt hazaértem.
– Porter! – figyelmeztetett.
– Igen. Sajnálom, de el kell mondjam, hogy Ian balesetet szenvedett.
– Esküszöm, utolérlek, Porter – viccelődött.
– Pedig önként távozott a konténerbe.
– Hazudsz. Először is, nincs is konténerem. Másodszor, száznyolcvan centi magas, és kartonból van. Kizárt, hogy belefér.
Imádom, ahogy évődik. Amúgy nevetséges, hogy egy Ian Somerhalder kartonfigura ekkora mosolyt csal mindkettőnk arcára. Végre volt min poénkodni a rengeteg szörnyűség között, ami napi szinten körülvett minket. Ezek a pillanatok adtak erőt, hogy végigcsináljuk ezt a cirkuszt.
– Ne tudd meg, milyen olcsó egy ipari konténer az Amazonon.
– Porter! – kezdte szigorúan, aztán kitört belőle a röhögés.
Úgy gondoltam, több esélyem lenne beleszeretni egy bárányba, mint ebbe a megtört nőbe. Ugyanakkor hittem, hogy nem véletlenül lép be valaki az ember életébe, az okot viszont nekünk kell megtalálni.
Nem tud meggyógyítani, ahogy én sem őt.
De ha az ember mindennap mázsás lelki terhet cipel, két óra kötetlen beszélgetés csodákra képes.