Platón személy

Platón követelményei közül talán éppen az intelligenciát emlegetik a legtöbbet, ám az önmagában még nem elegendő. A popkultúrában számos zseniális bűnözőt ismerünk, aki magas intelligenciáját gonosz célok szolgálatába állítja: ilyen például Lex Luthor a Supermanben, Hannibal Lecter A bárányok hallgatnakban, Anakin Skywalker a Csillagok háborújában. Az intelligencia hát szükséges az uralkodáshoz, de Platón rájött, hogy ennél több is kell: a becsület. A nagy kérdés mind Platónnál, mind a Harry Potterben az, miként lehet idejekorán fölismerni, ki fogja jóra fordítani különleges képességeit, ki pedig önző célokra.

130. oldal - Dumbledore, Platón és a hatalomvágy

(reaktor985) Ön gyakran szólal meg aktuálpolitikai kérdésekben. Mi a véleménye a mai magyar jobb- és baloldalról?
(Heller Ágnes) Nem szeretnék ebben filozófiai környezetben erről beszélni, csak azt mondom, hogy nagyon problematikus számomra, hogy a két oldal között szakadék tátong. Sokkal fontosabbnak érzem, hogy az emberek, akiknek különböző nézeteik vannak, egy vita után nem tudnak együtt elmenni egyet sörözni, tehát átviszik a politikai ellentéteket személyes ellenségeskedésbe, illetve, hogy egy országos konfliktus odáig vezessen, hogy minden egyes munkahelyen kialakuljon ugyanez a konfliktus – ezt nem tartom normálisnak. Az ellentétet a két oldal között azonban nem kifogásolom, ez hozzá tartozik egy modern demokrácia szerkezetéhez.
{…}
Platón azt mondta, hogy a királyok, politikusok legyenek filozófusok.

88. oldal, 90.o.

[…] nem ismerek semmit, amellyel Platón rejtekezése és szfinx-természete több álmodozásra késztetett volna engem, mint ama szerencsésen fennmaradt petit fait: hogy halálos ágyának párnája alatt nem „Bibliára” leltek, nem is valami egyiptomira, pithagoreusra, platonikusra, – hanem Arisztophanészra. Hogyan bírta volna ki akár egy Platón az életet – a görög életet, amelyre Nem-et mondott, – egy Arisztophanész nélkül! –

30. oldal

    És így, amint azt Platón is megjövendölte, a műanyag lesz a műanyag tápláléka. Újabb bőrrétegek telepednek a már létezőre. Miközben narancsleves dobozok és eldobható pelenkák bőséges tápláléka hizlalja, a hétköznapi jelenségekből förtelem születik.

190. oldal

Mac elejtett egy megjegyzést, hogy milyen nagyszerű, hogy az apósom ekkora csodálója a filmművészetnek, és hogy engem is támogat ebben, mire én megpróbáltam neki elmagyarázni, hogy az apósom egyáltalán nem csodálója a művészetnek, semelyiknek, az enyémnek pedig aztán végképp nem. A művészethez való viszonya, az ő szavaival élve, platonikus ("a jó öreg Platón, pedig ő nagy koponya volt, egytől egyig kiebrudalt volna benneteket az államából, hogy még a lábatok se érte volna a földet"), és az a szilárd meggyőződése, hogy a művészet árt a közjónak, mert fölöslegesen felbolygatja az embereket, és ostoba gondolatokat ébreszt bennük. De ha már egyszer van, és az emberiség káros szenvedélyévé vált, valahogy hasznosítani kell, tehát a„társadalmi haladás" szolgálatába kell állítani. Magyarán, a művészet lett volna a vaníliás cukor a párthatározatok tetején, hogy a kényesebb ízlésűek gyomra is bevegye őket. Az após egyébként nem volt édesszájú, és az esztétika iránti érdeklődése a hálószoba-tapéta kiválasztására korlátozódott, de ez rendben is lett volna, nekem sincs érzékem például a gazdasági vagy jogi kérdésekhez; engem azzal hozott ki a sodromból, hogy a művészet iránti ellenállóképessége dacára állandó késztetést érzett, hogy szóba hozza előttem, és általában olyan szellemben beszélt róla, mint egy akut nyombélfekélyről, amely azonnali sebészeti beavatkozást igényel.

152. oldal

A ti kultúrátokban a testi kontaktus, még az érintés is, elítélendő dolog. Ne tagadd, a Nyugat civilizációja az ókori görögöktől, Arisztotelésztől, Platóntól ered. Platón találta ki a plátói szerelmet, Arisztotelész pedig azt írja a Nikomakhoszi etikában, hogy a tapintás érzéke számunkra szégyen, vagyis számotokra az, mert valójában a szerelem felfedezés, beavatás, forradalom, nem pedig szégyen. Át kell hát értékelned e civilizáció fogalmait a saját használatodra. Választhatsz, vagy bűn, szégyen, csalódás, aztán kétségbe ejt a beteljesületlen szerelem, elvesztegetett életed; vagy az átélés teljessége, tiéd a művészet és Beba, túl jón és rosszon. Nincs más választásod. Túl terhelt a civilizáció, így a mostani tudatállapotodban nem tudod magad maradéktalanul átadni a szerelem átélésének. A civilizáció hazug hablaty, a szerelem – néma igazság. Vagy elpusztítod a szerelmedet azzal, hogy megpróbálsz helyet találni neki a hipokrízis civilizált világában, vagy az értelmedet pusztítod el, hogy be tudd fogadni ezt az érzést. Épp csak megérintetted Bebát, az ideálodat, a szerelmedet, máris úgy érezted, bemocskoltad ezzel a világgal. Ezért szeretnéd szökéssel, szégyennel büntetni magad.
– Tehát vagy Beba és csakis Beba meg a művészet, vagy a zavartalan létezés. […]
– Rendben van. Barátként azt tanácsolom, próbáld kívülről, távolabbról nézni a gyötrelmeidet! Távolodj olyan messzire, hogy már ne is lásd. Ez egy ideális recept a megoldhatatlan problémákra.

    Erdős gyakran mondogatta, hogy az élet értelme a bizonyítás és a sejtés. Ezzel a két eszközzel kutatják a matematikusok a tisztán képzeletbeli platóni univerzumot; ez sokuk számára éppoly valóságos, mint az a világ, amelyben akarva-akaratlan lakniuk és élniük kell, ám annál sokkal szebb.

8. oldal, Utazás

Platón neve eredetileg a szokásnak megfelelően apai nagyapja után Arisztoklész lehetett. A Platón becenév jelentéséről különböző magyarázatokat ismerünk: Alexandrosz szerint a nevet tornamesterétől kapta erős testalkata miatt (platüsz kb. „széles”, „nagy”, „széles vállú”), Neanthész széles homlokára hivatkozik, mások „szélesen áradó stílusában” (platütész kb. „szélesség”, „nagy méret”) vagy alkotói tehetségében (plattó kb. „alkot”, „formáz”, „kicsiszol”) vélik felfedezni a név eredetét.

92. oldal, Utószó (Atlantisz, 2007)

Elemi részecskéinket a Platón Timaiosz-ában szereplő szabályos testekkel hasonlítjuk össze. Ezek a mértani testek lennének az eredeti minták, az anyag ideái. A nukleinsav meg az élőlény ideája. Ezek a primitív modellek szabják meg a későbbi fejlődés menetét; a lényegi rendet képviselik. És bár a fejlődés későbbi menetében, a struktúrák pazar bőségének idején jelentős szerepet kap a véletlen, könnyen lehet, hogy valamiképpen még a véletlennek is van kapcsolata a lényegi renddel.

330. oldal Platón filozófiája és az elemi részecskék (1961-1965)

– Nos, a Platón például klassz görög név.
– Tiszteletre méltó tanító – bólintott az öreg, továbbra is a sivatagot bámulva. – De ahhoz, hogy megértsünk egy tanárt, ismernünk kell a tanár tanárát.

37. oldal