Platón személy

Spiró György: Fogság
Agatha Christie: Öt kismalac
Tatiosz: Mosolygó történelem
Friedrich Dürrenmatt: Zűrvölgy
Gustav Janouch: Beszélgetések Kafkával
D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője
N. H. Kleinbaum: Holt Költők Társasága
Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré
Viktor Pelevin: Az agyag géppuska
Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája
Luciano de Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Michel Houellebecq: Elemi részecskék
Philip K. Dick: VALIS
Simone de Beauvoir: A második nem
Mircea Eliade: Az örök visszatérés mítosza
Hamvas Béla: Az öt géniusz / A bor filozófiája
Richard Pipes: A kommunizmus
Morus Tamás: Utópia
Danilo Kiš: A holtak enciklopédiája
Werner Heisenberg: A rész és az egész
Donna Tartt: A titkos történet
Arthur C. Clarke: Holdrengés
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Hamvas Béla: A láthatatlan történet / Sziget
Hamvas Béla: Arkhai
Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon
William Irwin (szerk.): Mátrix filozófia
Richard Smoley: Tiltott hit
Jorge Luis Borges: A titkos csoda
Julio Cortázar: Sántaiskola
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Forrai György: Eszter királyi ágyban
Akutagava Rjúnoszuke: A hottoko álarc
Charles Berlitz: Atlantisz
John Ajvide Lindqvist: Hívj be!
Oscar Wilde: A kritikus mint művész
Jacques Le Goff: Az értelmiség a középkorban
Edward de Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni!
Mircea Eliade: Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok
Mario Vargas Llosa: A lehetetlen kísértése
Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető
René Guénon: Dante ezoterizmusa / Szent Bernát
H. G. Wells: Az időgép
Eckhart mester: A Teremtés könyvének magyarázata
Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Johan Huizinga: Erasmus
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Varga Attila: Hrabal arcai
Ross King: Brunelleschi kupolája
Hans Backe: Kalandozások a fizika birodalmában
Rudolph Ballentine: Úton az egészséges táplálkozás felé – Egy újabb evolúciós lépés
Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába
Walter Nigg: A misztika három csillaga
Csejtei Dezső: Filozófiai metszetek a halálról
Platón: Levelek
Barbara Hambly: A Szép és a Szörnyeteg
Hellmuth Benesch: Pszichológia
Bruce Schechter: Agyam nyitva áll!
Gore Vidal: Julianus
Fernando Savater: A választás bátorsága
Nagy Bandó András: Isten bikiniben
David Safier: Jézus szeret engem
Gregory Bassham (szerk.): Harry Potter és a filozófia
Donna Tartt: Die geheime Geschichte
Kosztolányi Dezső: Négy fal között
Órigenész: Kelszosz ellen
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Arthur Schopenhauer: A nemi szerelem metafizikája / Az élethez való akarat igenléséről / Az élet semmiségéről és gyötrelméről
Pavel Vilikovský: Az utolsó pompeji ló
Bácskai Júlia – Fischer Eszter – Mohás Lívia – Vekerdy Tamás: Elszakadás a szülői háztól
Jack Holland: Nőgyűlölet
Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica
Maimonidész: A tévelygők útmutatója
Andrew Lane: A vörös pióca
Vas István: Hét tenger éneke
Marcus Tullius Cicero: Az öregségről / A barátságról
Christopher Phillips: Szókratész-kávéház
Völgyesi Ferenc: Lélek és természettudomány I-II.
Heller Ágnes: Általános etika
Marcus Tullius Cicero: Az állam
Horváth Róbert – Németh Norbert – Szmorad Csaba: A Tradíció ösvényei 1.
Mark Lawrence: Tövisek Hercege
Ropolyi László – Szegedi Péter: A tudományos gondolkodás története
Amit Goswami: Képzelt ablak
Szabó Kázmér: Megszépülés
Rajsli Emese (szerk.): [csevegőszoba]
Matt Ridley: A józan optimista
Frances Yates: Giordano Bruno and the Hermetic Tradition
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
Vavyan Fable: Tündérlovaglás
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Mileta Prodanović: Kert Velencében
A Szent Liturgia
Gömöri György: Őszi magánbeszéd
David Brooks: A társas lény
Rudolf Steiner: A kereszténység mint misztikus tény és az ókor misztériumai
Hermann Hesse: Karácsony
Havas Ágnes: „Elmondom hát mindenkinek”
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Chuck Palahniuk: Halálraítélt
Hamvas Béla: Művészeti írások I-II.
Ruth Ozeki: Az idő partjain
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Jhumpa Lahiri: Mélyföld
Friedrich Nietzsche: A kereszténységről
Andrej Nikolaidis: Mimesis / Fiam
Olga Tokarczuk: Nappali ház, éjjeli ház
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú
Platón: Állam
Stefano Benni: Margherita Dolcevita
Edvard Radzinszkij: Koba I.
Elizabeth Gilbert: Big Magic
Marian Keyes: A nő, aki ellopta az életemet
Maggie Nelson: Bluets
Kepes András: Világkép
Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): A sci-fi
Carmine Gallo: Storytelling
Reisinger János: Élni – miből?
Dan Millman: A titkos iskola
A filozófia nagykönyve
Jim Davis: Komolytalan életem Garfielddal
Maja Lunde: A méhek története
Stefanie Stahl: A benned rejlő gyermeknek otthonra kell találnia
Umberto Eco: Pape Satan
Voltaire: Kandidusz vagy minden jól van ezen a világon
Maria Dzielska: Hypatia of Alexandria
Carlo Rovelli: A valóság nem olyan, amilyennek látjuk
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
Kosztolányi Dezső: Csodát nekem
Hamvas Béla: Sziget
Matt Haig: Éjfél Könyvtár
Vay Blanka: Saját ketrec
Bognár Péter: Hajózni kell, élni nem kell
Péter János: Szevasztopol
E. A. Dal Maschio: Platón
Arturo Leyte: Heidegger
Edward Gibbon: The History of the Decline and Fall of the Roman Empire
Földi Pál: Filozófia és történelem
!

Görög szokás szerint Platón valószínűleg eleinte apai nagyapja után az Arisztoklész nevet viselte; később (Diogenész Laertiosz szerint Ariszton nevű testedző mesterétől) kapta a Platón nevet, amely „széles vállút” jelent – ez abban a korban már rögzült személynév volt, így nem biztosan utal testi adottságra.


Idézetek

Morpheus>!

Maga csupán egy árnyék Platón barlangjában. Az én szereplőm a maga igazi valója. Ha egyszer kilép a pincéből, ahol most él, meglátja, nem több saját maga halvány utánzatánál.

110. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Platón
Kkatja P>!

A halál bizonyos. Az élet mindig változik, mint egy széllökés a levegőben vagy egy hullám a tengeren, vagy akár mint egy gondolat az elménkben. Az öngyilkossággal tehát kijelöljük az élet határait. Az öngyilkosság megállítja az életet az időben, és így meg tudjuk pillantani, milyen az alakja, és érezni tudjuk a valóságot, hacsak egy pillanatra is. Az öngyilkosság kísérlet arra, hogy valamiféle igazi, szilárd dolgot hozzunk létre egy örökösen változó, hömpölygő életből.

Manapság, a modern technológiák kultúrájában néha arra panaszkodnak az emberek, hogy már semmi sem tűnik valóságosnak. A modern világban minden műanyag vagy digitális, vagy virtuális. Én viszont azt mondom, hogy az élet mindig is ilyen volt! Ez maga az élet!

Még Platón is írt arról, hogy az élet csupán formák árnyéka. Így értem azt, hogy az élet örökösen változik és valószerűtlennek hat.

90-91. oldal Ruth

Kapcsolódó szócikkek: élet · halál · öngyilkosság · Platón · változás
Lélle P>!

Azt mondják, Platón egyszer látott valakit kockával játszani és megfeddte. Akkor ez azt mondta, hogy csak aprópénzben játszik, mire Platón megjegyezte: „De a szokás nem apróság!”

153. oldal, I. kötet - Platón (Jel, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Platón · szerencsejáték · szokás
Frank_Waters I>!

Csakugyan tiszta hülye az ember, de olyan hülye, hogy el se tudod képzelni, Babs, mert az egész Platónt el kell olvasnia hozzá…

15

Kapcsolódó szócikkek: Platón
Chöpp >!

Emlékszik valaki, hogyan határozza meg Platón az igazságosságot az Állam-ban? Az igazságosság egy társadalomban azt jelenti, hogy mindenki a maga helyén végzi a dolgát a hierarchiában, és ezzel megelégszik.

189. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Platón
Lélle P>!

A filozófia nem utasít vissza és nem választ ki senkit: mindenkinek világít. Socrates nem volt patricius. Cleanthes vizet hordott és kertlocsolásra szegődött el. Platót nem mint nemesembert fogadta be a filozófia, hanem a filozófia tette őt nemessé. Miért kellene lemondanod a reményről, hogy te is ezek sorába emelkedhetsz? Ők mind a te őseid, ha hozzájuk méltóan viselkedsz […]

111. oldal, XLIV. levél (Helikon, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: filozófia · Kleanthész / Cleanthes · nemes · Platón · Szókratész
Chris_Q>!

A nagy filozófus, Platón azt mondta: „A humor a fájdalom és a gyönyör keveréke." Jon és Garfield ennek tökéletes bizonyítéka. Garfield a saját gyönyörűségére szeret fájdalmat okozni szerencsétlen gazdájának.

94. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Platón
Papírtigris>!

-Miért pont velem ne történhetne? Miért lennék olyan különleges? Tragédiáknak történniük kell. Mindennap történnie kell egy bizonyos számú tragédiának. Olyan ez, mint az eső. Rám esett az eső.
-Jézusom – mondta. – Maga jobb ember nálam.
    Nem voltam jobb ember. Az apámnak köszönhettem ezt a világlátást – már kiskoromban kikapcsolta bennem az önsajnálat-alkalmazást. Ahányszor csak megpróbálkoztam vele, megpöckölte a fülemet, és azt mondta: „Hagyd abba. Gondolj valaki másra.” Én visítottam, mert fájt a fülem, erre ő azt mondta: „Légy kedves másokhoz, mindenkinek kemény csatát kell vívnia. Ezt Platón mondta. Az a görög fickó.”

168-169. oldal (Művelt Nép, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Platón
Dün P>!

Valami rejtélyes okból az identitás, az önazonosság ilyen erős iránytű […]. Ahogy Platón írja valahol: ha minden ember egy batyuba tehetné az összes baját és szenvedését, és egy nagy, közös kupacba hordhatnánk, majd mindenki szabadon választhatna egyet a kupacból, mindenki újra a saját, régi csomagját választaná.

81. oldal

Kapcsolódó szócikkek: identitás · Platón
Chöpp >!

A pedagóguspálya nem foglalkozás. Inkább isteni adomány. You know, Socrates and Platon are two great teachers…

272. oldal Jaszukicsi feljegyzéseiből

Kapcsolódó szócikkek: Platón · Szókratész