Platón személy

Spiró György: Fogság
Agatha Christie: Öt kismalac
Tatiosz: Mosolygó történelem
Friedrich Dürrenmatt: Zűrvölgy
Gustav Janouch: Beszélgetések Kafkával
D. H. Lawrence: Lady Chatterley szeretője
N. H. Kleinbaum: Holt Költők Társasága
Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré
Viktor Pelevin: Az agyag géppuska
Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája
Luciano de Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Michel Houellebecq: Elemi részecskék
Philip K. Dick: VALIS
Simone de Beauvoir: A második nem
Mircea Eliade: Az örök visszatérés mítosza
Hamvas Béla: Az öt géniusz / A bor filozófiája
Richard Pipes: A kommunizmus
Morus Tamás: Utópia
Danilo Kiš: A holtak enciklopédiája
Werner Heisenberg: A rész és az egész
Donna Tartt: A titkos történet
Arthur C. Clarke: Holdrengés
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Hamvas Béla: A láthatatlan történet / Sziget
Hamvas Béla: Arkhai
Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon
William Irwin (szerk.): Mátrix filozófia
Richard Smoley: Tiltott hit
Jorge Luis Borges: A titkos csoda
Julio Cortázar: Sántaiskola
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Forrai György: Eszter királyi ágyban
Akutagava Rjúnoszuke: A hottoko álarc
Charles Berlitz: Atlantisz
John Ajvide Lindqvist: Hívj be!
Oscar Wilde: A kritikus mint művész
Jacques Le Goff: Az értelmiség a középkorban
Edward de Bono: Tanítsd meg önmagad gondolkodni!
Mircea Eliade: Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok
Mario Vargas Llosa: A lehetetlen kísértése
Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető
René Guénon: Dante ezoterizmusa / Szent Bernát
H. G. Wells: Az időgép
Eckhart mester: A Teremtés könyvének magyarázata
Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Johan Huizinga: Erasmus
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Varga Attila: Hrabal arcai
Ross King: Brunelleschi kupolája
Hans Backe: Kalandozások a fizika birodalmában
Rudolph Ballentine: Úton az egészséges táplálkozás felé – Egy újabb evolúciós lépés
Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába
Walter Nigg: A misztika három csillaga
Csejtei Dezső: Filozófiai metszetek a halálról
Platón: Levelek
Barbara Hambly: A Szép és a Szörnyeteg
Hellmuth Benesch: Pszichológia
Bruce Schechter: Agyam nyitva áll!
Gore Vidal: Julianus
Fernando Savater: A választás bátorsága
Nagy Bandó András: Isten bikiniben
David Safier: Jézus szeret engem
Gregory Bassham (szerk.): Harry Potter és a filozófia
Donna Tartt: Die geheime Geschichte
Kosztolányi Dezső: Négy fal között
Órigenész: Kelszosz ellen
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Arthur Schopenhauer: A nemi szerelem metafizikája / Az élethez való akarat igenléséről / Az élet semmiségéről és gyötrelméről
Pavel Vilikovský: Az utolsó pompeji ló
Bácskai Júlia – Fischer Eszter – Mohás Lívia – Vekerdy Tamás: Elszakadás a szülői háztól
Jack Holland: Nőgyűlölet
Heinrich von Kleist: Heilbronni Katica
Maimonidész: A tévelygők útmutatója
Andrew Lane: A vörös pióca
Vas István: Hét tenger éneke
Marcus Tullius Cicero: Az öregségről / A barátságról
Christopher Phillips: Szókratész-kávéház
Völgyesi Ferenc: Lélek és természettudomány I-II.
Heller Ágnes: Általános etika
Marcus Tullius Cicero: Az állam
Horváth Róbert – Németh Norbert – Szmorad Csaba: A Tradíció ösvényei 1.
Mark Lawrence: Tövisek Hercege
Ropolyi László – Szegedi Péter: A tudományos gondolkodás története
Amit Goswami: Képzelt ablak
Szabó Kázmér: Megszépülés
Rajsli Emese (szerk.): [csevegőszoba]
Matt Ridley: A józan optimista
Frances Yates: Giordano Bruno and the Hermetic Tradition
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
Vavyan Fable: Tündérlovaglás
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Mileta Prodanović: Kert Velencében
A Szent Liturgia
Gömöri György: Őszi magánbeszéd
David Brooks: A társas lény
Rudolf Steiner: A kereszténység mint misztikus tény és az ókor misztériumai
Hermann Hesse: Karácsony
Havas Ágnes: „Elmondom hát mindenkinek”
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Chuck Palahniuk: Halálraítélt
Hamvas Béla: Művészeti írások I-II.
Ruth Ozeki: Az idő partjain
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Jhumpa Lahiri: Mélyföld
Friedrich Nietzsche: A kereszténységről
Andrej Nikolaidis: Mimesis / Fiam
Olga Tokarczuk: Nappali ház, éjjeli ház
Elif Shafak: Az isztambuli fattyú
Platón: Állam
Stefano Benni: Margherita Dolcevita
Edvard Radzinszkij: Koba I.
Elizabeth Gilbert: Big Magic
Marian Keyes: A nő, aki ellopta az életemet
Maggie Nelson: Bluets
Kepes András: Világkép
Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): A sci-fi
Carmine Gallo: Storytelling
Reisinger János: Élni – miből?
Dan Millman: A titkos iskola
A filozófia nagykönyve
Jim Davis: Komolytalan életem Garfielddal
Maja Lunde: A méhek története
Stefanie Stahl: A benned rejlő gyermeknek otthonra kell találnia
Umberto Eco: Pape Satan
Voltaire: Kandidusz vagy minden jól van ezen a világon
Maria Dzielska: Hypatia of Alexandria
Carlo Rovelli: A valóság nem olyan, amilyennek látjuk
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
Kosztolányi Dezső: Csodát nekem
Hamvas Béla: Sziget
Matt Haig: Éjfél Könyvtár
Vay Blanka: Saját ketrec
Bognár Péter: Hajózni kell, élni nem kell
Péter János: Szevasztopol
E. A. Dal Maschio: Platón
Arturo Leyte: Heidegger
Edward Gibbon: The History of the Decline and Fall of the Roman Empire
Földi Pál: Filozófia és történelem
!

Görög szokás szerint Platón valószínűleg eleinte apai nagyapja után az Arisztoklész nevet viselte; később (Diogenész Laertiosz szerint Ariszton nevű testedző mesterétől) kapta a Platón nevet, amely „széles vállút” jelent – ez abban a korban már rögzült személynév volt, így nem biztosan utal testi adottságra.


Idézetek

Maminti9 P>!

Tartsatok akár Jézussal vagy Platónnal, Schillerrel vagy Spinozával, a végső bölcsesség mindig az, hogy nem boldogít sem a hatalom, sem a tulajdon, sem a megismerés, hanem egyedül csak a szeretet.

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Schiller · Jézus Krisztus · Platón · Spinoza · szeretet
Kkatja>!

[…] Tartsatok akár Jézussal vagy Platónnal, Schillerrel vagy Spinozával, a végső bölcsesség mindig az, hogy nem boldogít sem a hatalom, sem a tulajdon, sem a megismerés, hanem egyedül csak a szeretet.
Az önzetlenség, a szeretet révén hozott áldozat, a tevékeny együttérzés, a lemondás mások javára veszteségnek, önmagunk kifosztásának tűnhet, holott ezáltal éppen hogy gazdagodunk és gyarapodunk, és ez az egyetlen út, amely előre és fölfelé visz.

20-21. oldal

Panelmacska>!

Az élet az írásban problematikussá válik, mert az írás lényege az irónia. Ezért mondja Huxley, hogy a boldog embernek nincs irodalma, s ezért mondja Platón, hogy az írás szégyen.

284-285. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Platón
1 hozzászólás
aled>!

Powys a filozófiákra azt mondja, hogy végeredményben színes üvegek: Hegel sárga, Platón kék, Nietzsche skarlát. A költészetekben is van valamilyen szín, amelyik csaknem minden szót megfest.

Hamvas Béla: Művészeti írások I-II. Öt meg nem tartott előadás a művészetről / A halhatatlanság híradása

aled>!

…a szép fogalma – különösen Platón gondolkodásában – olyan funkciót kap, mely mélyen bevilágít problematikánkba. Phaidrosz című dialógusában Platón egy nagy mítosz formájában írja le az ember rendeltetését, korlátozottságát az istenivel szemben, belehanyatlását testi, ösztönök által meghatározott létünk földhözragadtságába. Leírja a lelkek nagyszerű felvonulását, melyben a csillagok éjszakai útja tükröződik. Egyfajta utazás ez az égbolt csúcsán, s a menet élén az olümpuszi istenek kocsijai haladnak. Az emberi lelkek is fogatokat hajtanak, s követik az isteneket, akik naponta ismétlik ezt a felvonulást. Az égbolt csúcsán aztán megnyílik a rálátás a valódi világra. Itt már nem a földi, úgynevezett világtapasztalatunk állhatatlan, zűrzavaros nyüzsgéseit láthatjuk, hanem a lét igazi állandóit és maradandó alakzatait…

Kapcsolódó szócikkek: Platón
12 hozzászólás
Chöpp >!

Platón szerint a legfontosabb kérdés nem az, hogy miként védheti meg magát az ember mások igazságtalanságaival szemben. Ennél sokkal magasabb morális kérdésre kell válaszolnia a felnőtté váló ifjúnak: miként védje meg magát attól, hogy igazságtalanságot kövessen el másokkal szemben?

35. oldal Bácskai Júlia: Megnyúlt köldökzsinór

Kapcsolódó szócikkek: Platón
aled >!

Ha örökkévalóságról beszél, a semmiről beszél. A beavatott magát az örökkévalóságot keresi. Előbb önmagában kell, hogy felkeltse az örökkévalóságot, hogy azután beszélhessen róla. Ezért jelent számára teljes valóságot, amikor Platón azt mondja, hogy iszapban merül el, aki nem lesz beavatott…

Rudolf Steiner: A kereszténység mint misztikus tény és az ókor misztériumai Misztika az újkori szellemi élet hajnalán és viszonya a modern világnézethez

Kapcsolódó szócikkek: Platón
R4ms3s P>!

A sors iróniája, hogy egy gondolkodó, aki szörnyen ragaszkodott a „valóság” és a „látszat” között feszülő különbséghez, egy álnévvel írta be magát a történelembe.

14. oldal

E. A. Dal Maschio: Platón Az igazság máshol van

Kapcsolódó szócikkek: Platón
kaporszakall>!

A könnyű kis galamb, ahogy szabad szárnyalással szeli a levegőt, melynek ellenállását érzékeli, elképzelhetné, hogy légüres térben még jobban tudna repülni. Ugyanígy hagyta el Platón az érzéki világot, mert ez szűk korlátokat szab az értelemnek, túlmerészkedett e világon, az ideák szárnyain felemelkedvén a tiszta értelem üres terébe. Észre sem vette, hogy fáradozásaival nem nyitott utat, mert nem találkozott semmilyen ellenállással, mely mintegy támasztékul szolgált volna erőkifejtése számára, hogy az értelmet kimozdíthassa helyéről. De a spekulációkba bocsátkozó emberi ész rendesen erre a sorsra jut: amilyen hamar csak lehet, tető alá hozza építményét, és csak utólag vizsgálja meg, hogy vajon jól rakta-e le az alapját.

57. oldal, Bevezetés / I. A tiszta és az empirikus ismeretek különbségéről

Kapcsolódó szócikkek: Platón
3 hozzászólás
Belle_Maundrell>!

– A gondolkodás magasabb rendű, mint a látás?
– Descartes szerint igen.
– Olvastál már valamit Marxtól?
– Egy kicsit.
– Miért tanulsz filozófiát?
– Segít megértenem a dolgokat.
– De mi teszi fontossá?
– Platón szerint a filozófia célja az, hogy megtanítson bennünket arra, hogyan kell meghalni.
– Nincs mit tanulni, amíg csak élünk. A halálban egyenlők vagyunk. Ez az előnye az élettel szemben.

72. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · filozófia · halál · Karl Marx · Platón · René Descartes