Platón személy
Görög szokás szerint Platón valószínűleg eleinte apai nagyapja után az Arisztoklész nevet viselte; később (Diogenész Laertiosz szerint Ariszton nevű testedző mesterétől) kapta a Platón nevet, amely „széles vállút” jelent – ez abban a korban már rögzült személynév volt, így nem biztosan utal testi adottságra.
Idézetek
[…] Tartsatok akár Jézussal vagy Platónnal, Schillerrel vagy Spinozával, a végső bölcsesség mindig az, hogy nem boldogít sem a hatalom, sem a tulajdon, sem a megismerés, hanem egyedül csak a szeretet.
Az önzetlenség, a szeretet révén hozott áldozat, a tevékeny együttérzés, a lemondás mások javára veszteségnek, önmagunk kifosztásának tűnhet, holott ezáltal éppen hogy gazdagodunk és gyarapodunk, és ez az egyetlen út, amely előre és fölfelé visz.
20-21. oldal
Az élet az írásban problematikussá válik, mert az írás lényege az irónia. Ezért mondja Huxley, hogy a boldog embernek nincs irodalma, s ezért mondja Platón, hogy az írás szégyen.
284-285. oldal
Powys a filozófiákra azt mondja, hogy végeredményben színes üvegek: Hegel sárga, Platón kék, Nietzsche skarlát. A költészetekben is van valamilyen szín, amelyik csaknem minden szót megfest.
Hamvas Béla: Művészeti írások I-II. Öt meg nem tartott előadás a művészetről / A halhatatlanság híradása
…a szép fogalma – különösen Platón gondolkodásában – olyan funkciót kap, mely mélyen bevilágít problematikánkba. Phaidrosz című dialógusában Platón egy nagy mítosz formájában írja le az ember rendeltetését, korlátozottságát az istenivel szemben, belehanyatlását testi, ösztönök által meghatározott létünk földhözragadtságába. Leírja a lelkek nagyszerű felvonulását, melyben a csillagok éjszakai útja tükröződik. Egyfajta utazás ez az égbolt csúcsán, s a menet élén az olümpuszi istenek kocsijai haladnak. Az emberi lelkek is fogatokat hajtanak, s követik az isteneket, akik naponta ismétlik ezt a felvonulást. Az égbolt csúcsán aztán megnyílik a rálátás a valódi világra. Itt már nem a földi, úgynevezett világtapasztalatunk állhatatlan, zűrzavaros nyüzsgéseit láthatjuk, hanem a lét igazi állandóit és maradandó alakzatait…
Platón szerint a legfontosabb kérdés nem az, hogy miként védheti meg magát az ember mások igazságtalanságaival szemben. Ennél sokkal magasabb morális kérdésre kell válaszolnia a felnőtté váló ifjúnak: miként védje meg magát attól, hogy igazságtalanságot kövessen el másokkal szemben?
35. oldal Bácskai Júlia: Megnyúlt köldökzsinór
Bácskai Júlia – Fischer Eszter – Mohás Lívia – Vekerdy Tamás: Elszakadás a szülői háztól 92% A megnyúlt köldökzsinór
Ha örökkévalóságról beszél, a semmiről beszél. A beavatott magát az örökkévalóságot keresi. Előbb önmagában kell, hogy felkeltse az örökkévalóságot, hogy azután beszélhessen róla. Ezért jelent számára teljes valóságot, amikor Platón azt mondja, hogy iszapban merül el, aki nem lesz beavatott…
Rudolf Steiner: A kereszténység mint misztikus tény és az ókor misztériumai Misztika az újkori szellemi élet hajnalán és viszonya a modern világnézethez
A könnyű kis galamb, ahogy szabad szárnyalással szeli a levegőt, melynek ellenállását érzékeli, elképzelhetné, hogy légüres térben még jobban tudna repülni. Ugyanígy hagyta el Platón az érzéki világot, mert ez szűk korlátokat szab az értelemnek, túlmerészkedett e világon, az ideák szárnyain felemelkedvén a tiszta értelem üres terébe. Észre sem vette, hogy fáradozásaival nem nyitott utat, mert nem találkozott semmilyen ellenállással, mely mintegy támasztékul szolgált volna erőkifejtése számára, hogy az értelmet kimozdíthassa helyéről. De a spekulációkba bocsátkozó emberi ész rendesen erre a sorsra jut: amilyen hamar csak lehet, tető alá hozza építményét, és csak utólag vizsgálja meg, hogy vajon jól rakta-e le az alapját.
57. oldal, Bevezetés / I. A tiszta és az empirikus ismeretek különbségéről
– A gondolkodás magasabb rendű, mint a látás?
– Descartes szerint igen.
– Olvastál már valamit Marxtól?
– Egy kicsit.
– Miért tanulsz filozófiát?
– Segít megértenem a dolgokat.
– De mi teszi fontossá?
– Platón szerint a filozófia célja az, hogy megtanítson bennünket arra, hogyan kell meghalni.
– Nincs mit tanulni, amíg csak élünk. A halálban egyenlők vagyunk. Ez az előnye az élettel szemben.
72. oldal