!

Pierre Bezuhov személy

Lev Tolsztoj: Háború és béke
Herman Wouk: Végső győzelem
Claire Messud: The Emperor's Children
!

Paul Dano – War & Peace, 2016

!

Henry Fonda mint Pierre


Idézetek

>!
Frank_Spielmann I

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Az volt az általános vélemény, hogy Pierre a felesége papucsa alatt van – és ez igaz is volt.

IV. kötet, 288. o

Kapcsolódó szócikkek: Pierre Bezuhov
>!
entropic P

Julius wouldn't have said that he was working hard on this relationship […] but he would have acknowledged that he was being careful. Aware of his tendency to ask too much too quickly – had this not been his downfall more than once? – and aware, too, of his propensity to brood, too visibly to succumb to his interior demons and to freight each conversation, each outing, each sexual intercourse, with greater import than could rationally be found in it – aware of all these failings, if failings they were, he was consciously striving, in this instance, to be Natasha rather than Pierre, to remain a sparkling, light-handed companion behind whose mercurial liveliness he had to trust David could discern, when he was ready, the makings of a devoted partner. It was vital not to seem to care too much, and yet seem ready to care; vital to seem to give rather than to take; and vital to be amusing and amused in the face of adversity.

111. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Natasa Rosztova · Pierre Bezuhov
>!
lejla

Nem lehetett célja, mert már volt hite – nem holmi szabályokba vagy szavakba, vagy gondolatokba, hanem a mindig érzékelt, élő Istenbe vetett hite. Azelőtt azokban a célokban kereste, amelyeket maga elé tűzött. Ez a célkeresés csak az Isten keresése volt; fogságában hirtelen – nem szavak vagy elmélkedések útján, hanem közvetlen érzéssel – ráébredt arra, amit már rég mondott neki a dadája: itt van az Isten, itt van mindenütt. […] Olyanformán érezte magát, mint aki a keresett tárgyat maga előtt, a lábánál találja meg, holott látását megfeszítve, messze előre nézett. Egész életében valahová messze, a körötte levő emberek feje fölé nézett, pedig nem kellett volna megerőltetnie a szemét, hanem csak maga elé kellett volna néznie.

Negyedik könyv, negyedik rész, 12. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Pierre Bezuhov
>!
Inimma

Tolsztoj egyik nagy motívuma a Háború és békében – gondolta Slote, miközben továbbment –, ahogy Napóleon Pierre Bezuhov szemében Európa szabadelvű felszabadítójából Oroszország vérszomjas legázolójává aljasul. Tolsztoj vitatható elmélete szerint Napóleon csak egy elefántháton lovagló majom; impotens öntömjénező, akit az idő és a történelem sodor magával; olyan változtatások végrehajtója, amelyeket képtelen lett volna egymaga kitalálni; olyan csaták győztese, amelyeket nem lehetett elveszíteni, és amelyek számára ismeretlen, általa befolyásolhatatlan kisebb harctéri eseményeken múltak; így utóbb ugyanazokkal a „zseniális húzásokkal” vesztette el az ütközeteket, melyek korábban győzelemre segítették, mivel a történelem folyása új irányt vett, elkanyarodott, és őt otthagyta szárazon.

100. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lev Tolsztoj · Napóleon · Pierre Bezuhov
Hirdetés
>!
adricca P

Agyában mintha túlhúzták volna azt a főcsavart, amelyben egész élete nyugodott. A csavar nem ment beljebb, de ki se jött, csak forgott-forgott ugyanabban a menetben, és bár egy cseppet sem fogott, mégse lehetett abbahagyni a csavargatást.

67. oldal, Második könyv, Második rész, 1. (Európa, 1976)

Kapcsolódó szócikkek: Pierre Bezuhov
>!
adricca P

– De hát ez borzasztó, borzasztó! – mondta Pierre. – Csak azt nem értem, hogy lehet élni ilyen gondolatokkal. Nekem is voltak pillanataim nem is olyan régen, Moszkvában meg az úton. De olyankor én annyira elcsüggedek, hogy nem is élek, olyankor mindent galádnak látok… magamat a leggaládabbnak. Olyankor nem eszem, nem mosakodom… hát ön?
– Miért ne mosakodnám? Az tisztátalanság volna – mondta Andrej herceg.

114. oldal, Második könyv, Második rész, 11. (Európa, 1976)