Phineas Nigellus Black személy

J. K. Rowling: Harry Potter és a Főnix Rendje
J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi
J. K. Rowling: Harry Potter and the Order of the Phoenix
!

Phineas Nigellus Black portréja


Idézetek

LittleSophie>!

– Tudja, miniszter úr, sok mindenben nem értek egyet Dumbledore-ral, de azt el kell ismerni, hogy van stílusa…

538. oldal, 27. fejezet - A kentaur és az áruló

Kapcsolódó szócikkek: Albus Dumbledore · Phineas Nigellus Black
Mákostészta>!

– Nem is tudom, mikor nézegettem ezt utoljára. Ott van Phineas Nigellus, az ükapám… Látod? Ő volt minden idők legellenszenvesebb igazgatója a Roxfortban… Araminta Meliflua… anyám unokahúga… Megpróbálta elérni, hogy legalizálják a muglik vadászatát… És a kedves Elladora néni… Ő vezette be azt a szép hagyományt, hogy lefejezzük a házimanóinkat, mikor annyira megöregszenek, hogy már nem tudják felszolgálni a teát… Néha persze születtek többé-kevésbé normális emberek is a családban, de mondanom se kell, hogy őket kitagadták.

104-105. oldal, Hatodik fejezet - A nemes és nagy múltú Black-ház (Animus, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: Phineas Nigellus Black · Sirius Black
DarknessAngel>!

'You know, Minister, I disagree with Dumbledore on many counts… but you cannot deny he's got style…'

549. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Albus Dumbledore · Phineas Nigellus Black
Zakuro>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Értsem úgy – szólalt meg Harry balján Phineas Nigellus –, hogy az ükunokám, a Black család utolsó sarja – meghalt?
– Igen, Phineas – bólintott Dumbledore.
– Nem hiszem el… – suttogta a portré.
Harry odafordult, s még épp látta, ahogy Phineas kisiet a képből; tudta, hogy a képmás most elmegy felkeresni másik portréját a Grimmauld téren, hogy aztán végigmenjen a ház összes festményén, Siriust szólongatva…

713. oldal, Az elveszett jóslat (Animus, 2003)

Barbus87>!

A helyiség körbefutó falán díszelgő festmények lakói, a Roxfort egykori igazgatói és igazgatónői állva ünnepelték Harryt: süvegüket lengették (volt, aki a parókáját), a szomszédos keretekbe átnyúlva egymás kezét rázogatták, felugráltak a székről, amelyen megfestették őket; Dilys Derwent örömében hangosan zokogott, Dexter Fortescue a hallócsövét lóbálta, Phineas Nigellus pedig így kiáltozott magas, éles hangján:
– Mi is segítettünk! Mardekár háza is megtette a magáét! Ne vesszen feledésbe közreműködésünk!
Harryt azonban csak egyetlen portré érdekelte: az, amelyik az íróasztal mögötti falon lógott. A félhold alakú szemüveg alól könnycseppek gördültek a hosszú ezüst szakállra, s a festett arcról sugárzó büszkeség és hála gyógyító balzsam volt Harry lelkének, akárcsak egykor a főnix éneke.

611-612. oldal, Hiba a tervben (Animus, 2008)

Eperjó>!

– Látja, Dumbledore? – szólalt meg gúnyosan Phineas Nigellus. – Ne próbáljon megértő lenni, mert azt a diákok ki nem állhatják. Ezek mind meg nem értett zsenik, az önsajnálat a mindenük, azt szeretik, ha főhetnek saját keserű…

710. oldal, Harminchetedik fejezet - Az elveszett jóslat (Animus, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: Phineas Nigellus Black