Petyr Baelish (Kisujj) személy

– Királyvárban kétféle ember van. Játékosok és bábuk.
– Én bábu voltam? – Előre rettegett a választól.
– Igen, de ez ne zavarjon!

969. oldal

Kiléptek a vörösen izzó alkonyba és egy sziklás meredélyen találták magukat, magasan a folyó fölött.
– A kastélyon kívül vagyunk – szólalt meg Ned.
– Téged nehéz lenne becsapni, Stark – jegyezte meg Kisujj vigyorogva. – A nap vagy az égbolt vezetett nyomra?

217. oldal

– Én meg a kutyák alkotjuk az őrséget.
– Biztos vagyok benne, hogy nagyon jól ellátjátok a feladatot. Látom, senki nem emelte el egyetlen sziklámat vagy birkabogyómat sem.

966. oldal

Symond Templeton megköszörülte a torkát.
– Mindegyikünknek ezer embere áll a hegy lábánál, Kisujj.
– Milyen pompás hely számukra!

401. oldal

Ned frowned. 'You sit in council and talk of ugly women and steel kisses, and now you expect me to believe that you tried to protect the girl? How big a fool do you take me for?'
'Well, quite an enormous one, actually,' said Littlefinger laughing.

347. oldal

'Is there word of the king?' Ned demanded. 'Just how long does Robert intend to hunt?'
'Given his preferences, I believe he'd stay in the forest until you and the queen both die of old age', Lord Petyr replied with faint smile.

465. oldal

'A fool I may be Stark… yet I'm still here, while your brother has been moldering in his frozen grave for some fourteen years now. If you are so eager to molder beside him, far be it from me to dissuade you, but I would rather not be included in the party, thank you very much.'

193. oldal

Petyr kistermetű fiú volt, s kistermetű férfi vált belőle, egy – két hüvelykkel alacsonyabb volt még az asszonynál is, karcsú és gyors, vonásai ugyanolyan élesek, zöld szemei ugyanolyan vidámak, mint ahogy Catelyn emlékezetében élt. Most apró, hegyes kecskeszakállat viselt. Hajába ezüstös szálak vegyültek, bár még harminc évét is szégyellte. Jól illettek a köpenyét díszítő ezüstposzátához. Már gyermekként is imádta az ezüstöt.

190. oldal

– Tudom, amit tudok, és te is. De vannak dolgok, amiket jobb nem kimondani, kedvesem.
– Még akkor sem, ha egyedül vagyunk?
– Főleg akkor nem, ha egyedül vagyunk. Különben előbb utóbb eljön a nap, amikor az egyik szolgáló kopogás nélkül lép be, vagy az egyik őr az ajtó előtt meghall valamit, amit nem kellene. Még több vért akarsz látni a csinos kis kezecskéden, drágaságom?

194. oldal