Petőfi Sándor személy

Márai Sándor: Szindbád hazamegy
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Szabó Magda: Abigél
Reuven Tsur (Steiner Róbert): Menekülés a gettóból
Márton László: Árnyas főutca
Krasznahorkai László: Rombolás és bánat az Ég alatt
Milan Kundera: Nemtudás
Kertész Erzsébet: Szendrey Júlia
Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból
Cholnoky Viktor: Cholnoky Viktor összegyűjtött művei
Szabó Magda: Ókút
Szabó Magda: Régimódi történet
Fekete István: Tüskevár
Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben
Juszt László: Magánbeszélgetések
Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora
Kiss Ottó: Csillagszedő Márió
Gárdonyi Géza: Az a hatalmas harmadik
Örkény István: Lágerek népe
Szabó Magda: Hullámok kergetése
Varga Katalin: Barátom, Bonca
Nagy Katalin: Rendhagyó emlékkönyv
Reviczky Gyula: Reviczky Gyula összes költeményei
Nagy Lajos: Budapest nagykávéház
Lázár Ervin: Tuvudsz ivígy?
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora
Moldova György: A harmadik majom
Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság
Babits Mihály: Az európai irodalom története
Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját
Gobbi Hilda: Közben…
Tibor Fischer: Under the Frog
Háy János (szerk.): Mikor igyak, mikor ne?
Jókai Mór: A tengerszemű hölgy
Paul Éluard: Éluard versei
Latinovits Zoltán: Verset mondok
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság
Németh Imre: Az ősi szó nyomában…
Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös / A gavallérok
Vajda János: Egy honvéd naplójából
Fülep Lajos: A magyarság pusztulása
Petőfi Sándor: Útirajzok
Illyés Gyula: Hunok Párisban
Fülöp János: Gordiusz mester nyomoz
Kormos István: Mesék Vackorról
Peták István: Szent István-vándorlás az Országos Kék-túra mentén
Juhász Gyula: Juhász Gyula összes versei
Kibédi Ervin: Kibédi variációk
Radnóti Miklós: Napló
Lukácsy Sándor – Kovács Ida (szerk.): Híres szerelmesek
Miért nem bírják a magyarokat?
Sík Csaba (szerk.): Körkép 75
Koltay Gábor: A koncert
Békés Pál: Lakótelepi mítoszok
Varga Domokos: Herman Ottó
Bács Gyula: Jugoszlávia
Bodor Ádám: A börtön szaga
Kováts András – Rónai Gergely (szerk.): Bevándorló Budapest
Bertha Bulcsu: A fejedelem sírja felett
Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály
Csengeri Hajdu Sándor: Menj, csak meg ne bánd!
Kéry László: Angol írók
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
Alföldy Jenő (szerk.): Versek a zsebben
Esterházy Péter: Esti
Faludy György: A pompeji strázsán
Margócsy István: Petőfi Sándor
Szilasi László: Miért engedjük át az ácsnak az építkezés örömét
Bródy Sándor: Az egri diákok
Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom
Fűzfa Balázs (szerk.): Levél a hitveshez
Rónay György (szerk.): A romantika költői
Esterházy Péter: Daisy
H. Vidra Gabriella: A fekete kő titka
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
Tüskés Tibor: Nagy László
Erdődy Edit (szerk.): Szeretők és házastársak
Böszörményi Géza: Recsk
Bodor Béla: Dallamos fekvésváltó gyakorlatok
Vezér Erzsébet: Lesznai Anna élete
Kosztolányi Dezső: Kenyér és bor
Borbély Sándor: Juhász Gyula
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Déry Tibor: Kyvagiokén
Csányi László: Bejártam Tolnát-Baranyát
Gergely Ágnes: Árnyékváros
Kőszegi Imre: Szabadság, szerelem
Benyó Judit: Oldódj fel!
Jókai Mór: Bálványosvár / A tengerszemű hölgy
Czeizel Endre: A magyar költőgéniuszok sorsa
Kiss Ádám – Benk Dénes: Kiss Kiss Benk Benk
Mandics György: Temesvári Golgota
Magyar Zoltán: Halhatatlan és visszatérő hősök
Robert Maklowicz: Café Museum
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
Bayer Zsolt: A Kárpátok Cicerója
Barbara Demick: Nincs mit irigyelnünk a világtól
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – A kardozós változat
Nyerges Magda: Magyar zeneszerzők és muzsikusok
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2.
Parti Nagy Lajos: Mi történt avagy sem
Gróh Ilona: Hatvan magyar népdal
Marton Mária (szerk.): Magánérzetek
Szalai Sándor – Erdődy János (szerk.): A forradalmi Ady
Istenes József: „Szent a küszöb”
Molnár Péterné: „…a róna, hol születtem”
Tornai József – Móser Zoltán: Amor Patriae II.
Nemere István: Nincs idő meghalni
Sz. M. Ilona – Balogh Imréné (szerk.): Endi
Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák
M. Kiss Csaba: Czeizel Endre
Móra Ferenc: Napok, holdak, elmult csillagok
Kabdebó Lóránt – Orbán Ottó: Színpompás ostrom
Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
Raymond Jean: Reader for Hire
Horváth Andor (szerk.): Szavak májusa
Lackfi János: Szerelmi nyomozás
Konok Péter: Történetek a kerítés tövéből
Nényei Pál: A Paradicsomkerttől a Pokol kapujáig
Szív Ernő: Az irodalom ellenségei
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső
Kelen Károly: Egy birodalom ébredése
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld
Esterházy Péter: Az olvasó országa
Garaczi László: Hasítás
Konrád György: Öreg erdő
Szendrey Júlia – Gyimesi Emese: Szendrey Júlia összes verse
Réti László: Európa halála
Háy János: Kik vagytok ti?
Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928
Pablo Neruda: Ébredj favágó!
Vecsei H. Miklós – Horváth Panna (szerk.): Írott kövem dobom a mélybe
Bao Ninh: A hét törpe tábora
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
Benedek Ágota: Rumbarumbamm
Armando Lucifero: Petőfi Sándor Szibériában / Alessandro Petőfi in Siberia
Holakovszky László: Herminateleptől Halásztelekig
Anna Stargood: Elveszett gondolatok
Winkler Gábor: Szerelem, halál, téboly a színpadon
Birtalan Ferenc: Fridzsider-rapszódia
Molnár Vilmos: Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei
Szinetár Miklós: 88 és fél
Börcsök Mária: A szabadság diktatúrája
Cselenyák Imre: Tiszta szívvel
Szende Aladár: Stilisztikai gyakorlatok
Lőrinc László: 25 szelfi a reformok korából
Berényi Anna: Petőfi
Fábián Janka: A szabadság szerelmesei
Asztalos Emese (szerk.): Arany János és Petőfi Sándor levelezése
Bánki Éva: Petőfi-vírus
Miklya Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár
Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában
Berg Judit: Szélvésztől kergetve
!

Petőfi Sándor

!

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.

!

Barabás Miklós: Petőfi Sándor (litográfia)


Idézetek

Perly>!

– Te is úgy gondolod, hogy az érthetetlen szépségek kora lejárt?
– De úgy ám! Sőt akképpen vélem, hogy az őszinteség korának kellene bekövetkeznie mind a politikában, mind a művészetben. A képmutatás könnyű mesterség, minden bitang ért hozzá, de nyíltan, őszintén, a lélek mélyéből szólni csak a nemesebb szívek tudnak és mernek. Tudom, sokaknak nem tetszik, sokan félremagyarázzák, hogy gyakorta kegyetlenül őszintén nyilatkozom dolgokról, még magam felől is, és talán magam felőli ítéletem helytelen. De amikor kimondom az igazságot szabadon és leplezetlenül, átjár az önmegbecsülés.

348. oldal, 16. fejezet (Könyvmolyképző, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Arany János · Petőfi Sándor
Perly>!

„[…] Kiskőrösre költöztek […] Itt keresztelték meg […] fiukat Alexander, vagyis Sándor néven. […] 1823. január elsején. Ennyi az, ami Petőfi Sándor születéséből vitathatatlan adat. A többi körül – a születés pontos helye és időpontja körül – máig sem szűnő viták folynak…, bármerre dőljön is el Petőfi születésének […] kérdése, mindez nem érintheti a költő jelentőségét.”

12. oldal, Bevezetés (Helikon, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Petőfi Sándor
Carmilla >!

    Pfuj, szegény Petőfi Sándor, Shakespearet akarta olvasni s a sovány konyhapénzt kellett leszállítania, hogy könyveket vehessen. Pfuj, pfuj, Párizsba, külföldre vágyott és nem mehetett, mert neki – neki – nem volt pénze. Milyen felségesen képzelte el a tengert és még csak tengert sem láthatott soha.

135. oldal, Petőfi nem alkuszik - 1910 (Népszava, 1945)

Kapcsolódó szócikkek: Párizs · Petőfi Sándor
Cukormalac P>!

Kedves Lemezgyűjtő!

Fájdalom, hibát igazítunk. A lemezcímkén Ön meggyőződhet róla, tudjuk, hogy a Nemzeti dalt nem Bródy János írta, sőt, mindnyájan tudjuk kívülről magát a verset is. A lemezborító hátoldalán mégis Bródy János neve szerepel Petőfi Sándor helyett. Sajtóhiba! Kérjük, fogadja el a címkét hitelesnek és mindazt, amit erről hajdani tanárjától hallott és az olvasókönyvből megtudott. A Talpra magyar költője Petőfi Sándor!

Magyar Hanglemezgyártó Vállalat

172. oldal

Koltay Gábor: A koncert – dosszié –

Kapcsolódó szócikkek: Bródy János · Petőfi Sándor
Lélle P>!

[…] 1949 júliusában, néhány hónappal azután, hogy sikerült kiszöknie a chilei titkosrendőrség gyűrűjéből, Neruda nálunk járt, hogy ő is résztvegyen Petőfi centenáriumának ünnepén […]

5. oldal, Somlyó György: Pablo Neruda (Szépirodalmi, 1951) · Somlyó György

Kapcsolódó szócikkek: 1949 · Pablo Neruda · Petőfi Sándor
1 hozzászólás
fióka P>!

[…] egyértelmű, hogy előszeretettel figyel a publikumra, minden olvasói igénynek eleget akar tenni. Nem elzárkózó, nem célja csak a beavatott kevesekhez szólni. Népköltő akar lenni, misztikus látnok, társadalmi forradalmár, népképviseleti intézmény vagy a nemzet utolsó táltosa, egyszóval a kor Petőfije.

271. oldal, Dózsa György unokája, a lidérces, messze fény

Háy János: Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom – Újraélesztő könyv

Kapcsolódó szócikkek: Ady Endre · Petőfi Sándor
41 hozzászólás
fióka P>!

[…] én akkor fedeztem fel magamnak Szentkuthy Miklóst, akit a Magyar Helikon kiadó másodállású lektoraként meg is látogathattam, csakúgy, mint a börtönből kijövő Déry Tibort, aki talán Balzac A harmincéves asszonyát fordította. A mű első fordítója, Petőfi Sándor, ezzel a címmel: A koros hölgy, huszonhárom éves volt.

276. oldal, Humoros bolondságok

Kapcsolódó szócikkek: Déry Tibor · Petőfi Sándor · Szentkuthy Miklós
Carmilla >!

[…] Ez a pályázat és a hasonló próbálkozások mégis jól szolgálták azt a célt, hogy Alekszander Petrovics elsajátítsa a nyelvünket, később lefordította néhány népdalunkat is, többek között a „Te büszke kozák, add vissza az órám!” – kezdetűt.

187. oldal, A postamester leánya (Pallas, 1990)

Kapcsolódó szócikkek: Petőfi Sándor
danaida>!

Az én nőm se nem fest, se nem zongoráz, se nem öltözik tízszer napjában; de Petőfit olvas, jó anya s jó magyar gazdasszony.

138. oldal

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2. Újabb irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: Petőfi Sándor
Kisanna>!

Korán reggel még lámpavilágnál jöttünk össze négyen az én szobámban: Petőfi, Vasvári Pál, Bulyovszky Gyula és én. Társaim engem bíztak meg, hogy fogalmazzam a pesti pontokat népszerű, mindenki által egyszerre megérthető rövid modorban. Amíg én azzal elkészültem, afölött vitáztak, hogy hát azután mi lesz: – A leghevesebb volt közöttük Vasvári Pál. Hatalmas, ifjú atlétai alak. A kezében volt egy tőrpálca, agancsfogantyúval, azzal hadonászott, amíg egyszer a meglódult tőr kigúvadt a hüvelyéből, s egyet malmozva a levegőben, keresztülrepült a fejem fölött, a hegyével a falba fúródva.
– Szerencsés ómen! – kiálta Petőfi.

IX. FEJEZET Az a nő, aki együtt jön velem

Kapcsolódó szócikkek: Petőfi Sándor · Vasvári Pál