!

Peti személy

Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké

Idézetek

>!
latinta SP

Szóval tök sok jó dolog történt, mert voltam suliprogramon is, ami nagyon klassz volt, Petivel elmentem moziba (egy animációs filmet néztünk), Kiolvastam a Claire Kenneth-könyv harmadik részét (Holdfény Hawaiiban, woow) és egész szünetben alig gondoltam Cortezre. Inkább csak elalvás előtt. Jó, tegnap este egy kicsit többet. Amúgy is későig voltam fent, mert megvártam az éjfélt, hogy szülinapom legyen és kívánhassak. Nem mondom meg, mit. Na, mégis, mit? ☺

283-284. oldal, Április 9., péntek (Ciceró, 2011)

>!
latinta SP

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

    Benyomtam a gépem, a Facebook-falamra összesen három Boldog szülinapot üzenet érkezett. „Bon anniversalire!” Justine-től, egy „Mizu? BSZ!” Levitől (?), és egy igazán megmosolyogtató üzenet Petitől: „Börszdéjgörl, ezt neked küldöm!” Megnyitottam a csatolt videót, és meghallgattam a Muse-számot.
     – Ezt lent felejtetted – nyitott be anyu a szobámba, és a kezembe adta a Ricsitől kapott csomagot.
    A Butterflies&Hurricaines-t hallgatva kibontottam a csomagolást, aztán a szám elé kaptam a kezem. Egy antikvár Claire Kenneth-könyv volt benne (Minden tavasz véget ér). Gyorsan fellapoztam az első oldalt, és dobogó szívvel olvastam az ismerős kézírást. „Boldog szülinapot! C.”
    A könyvet magamhoz szorítva dőltem hátra az ágyamon, és végighallgattam a Muse-számot.
(…)
Cortez: 5/5* – nem felejtette el, hogy kerestem ezt a könyvet. Elküldette Ricsivel. Woooow!!!

287. oldal, Április 9., péntek (Ciceró, 2011)

2 hozzászólás
>!
latinta SP

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Örök hála a többieknek, amiért lekötöttek a szünetben, így valahogy túléltem. Nem volt könnyű, de sikerült. a történethez hozzátartozik, hogy tényleg mindennapra (sic!) volt valami programom, így nem ücsörögtem a szobámban arra várva, hogy Cortez jelentkezzen. Anyuval voltunk vásárolni, összeszedtük az ünnepi menü kellékeit, és legnagyobb meglepetésünkre a töltött káposzta fele ehető volt. Az alja odakozmált és keserű lett, de a tetejét megmentettük. Ilyen se volt még. Apuval voltam fát venni, már félórája nézelődtünk szétfagyva, amikor megpillantottam egy szegény, kopaszodó karácsonyfát, ami olyan csúnya volt a többi között, hogy senkinek nem kellett. Természetesen kihisztiztem, hogy az legyen a miénk. Egyszerűen megsajnáltam. A karácsony tehát jól telt, aztán jött a két ünnep közötti hét, amitől előre rettegtem. De a többiek nem hagyták, hogy kiborulva nézzem Cortez Facebook-falát, ahová annyi posztolás érkezett (zömében lányoktól), hogy majdnem sírógörcsöt kaptam, hanem elhívtak mindenfelé. Virággal és Ricsivel moziztam, Kinga rám parancsolt, hogy menjek vele egy alapítványnak segíteni, úgyhogy két napig önkéntesként forró teát osztottunk a Moszkva téren. Karcsival egyszer elmentem szánkózni a Normafához (mi voltunk ott meg egy halom kisgyerek szülővel), Petivel egyik délután beültünk egy cukrászdába sütizni, miközben elsírta szerelmi bánatát (a pandasminkű emós lány kikosarazta). Amúgy pedig olvastam (az Abigélen hamar túlléptem, és a Szerelem a kolera idején is erősen fogy), és vártam. Cortez mindennap üzent, de a hülye időeltolódás miatt egyszerűen nem tudtunk beszélni. Vagy én aludtam be, vagy ő. ☹

421. oldal, December 31., péntek (Ciceró, 2011)

>!
PeTTusz

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

     – Szia! – köszöntöttem Petit, aki adott két puszit. – Régóta vársz?
     – Nem, most jöttem – legyintett, aztán fürkészve nézte az út túloldalán maradt csoportot. – Hiányzik valaki, nem? Hol van a mérges srác?
     – Mérges? – kérdeztem vissza.
     – Rám az volt – nevette el magát.
     – Ja! Cortez – mosolyodtam el óvatosan. – Csak a jövő héten jön.
     – Értem. Akkor szerencsém van.
     – Ne már! Semmi baja veled. Nem is ismer – szépítettem a dolgokat, bár tény és való, hogy Cortez nem lelkesedik Petiért. Talán nem bírja az emósokat. Vagy az én emós barátomat. Ki tudja.

42-43. oldal, Szeptember 3., péntek (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Antai-Kelemen Ádám (Cortez) · Peti · Rentai Renáta
>!
Ailey

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Peti elég jó barátom lett, és Cortezzel ellentétben igen sokszor keresett a nyáron, úgyhogy ha nem kedveli Petit, akkor én nem kedvelem Cortezt. Jó, természetesen ez nem ilyen egyszerű, de szeretném így érezni.

43. oldal, Szeptember 3., péntek (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Antai-Kelemen Ádám (Cortez) · Peti · Rentai Renáta
>!
Röfipingvin MP

Oké, Peti emós, festi a körmét meg a szemét, és hasonló haja van, mint AFC Tominak az Angyal klipben (ezeket mind Virágtól tudom ám), meg a ruhái is leginkább halálfejesek, de ettől függetlenül kedvelem, mert kedves és tök jó társaság. A bámulók pedig korlátoltak, és ha nem tudják elfogadni, hogy valaki kicsit más, akkor csak sajnálni tudom őket!

43. oldal, Szeptember 3., péntek (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Bencze Virág (Emó) · Peti · Rentai Renáta
Hirdetés
>!
Anó P

     – Minden oké? – kérdeztem, amikor letettem a telefont.
     – Már megszoktam, hogy néznek – mondta mosolyogva.
    Felvette a gitárom, és sétálni kezdtünk. Hallottam a füttyögést és röhögést a hátunk mögött, de nem foglalkoztam velük. Csak egyszer fordultam hátra zavartan felnevetve, amikor Zsolti azt üvöltötte, hogy „Tokio Hoteeeeel”. A fejemet csóválva intettem nekik. Virág vadul integetett, Macu és Dave vihogott, Zsolti üvöltözött, Ricsi valamit dobált utánunk (?), Cortez pedig mosolyogva nézett felénk. Szórakozottnak tűnt. Fogalmam sincs, miért.

195. oldal, Október 1., péntek (Ciceró, 2011)

>!
Róka P

E-mail: 5/4 – írtam Arnoldnak, Justine-nek és Petinek, hogy eltűntem. Ha nem jelentkeznék, végzett velem az unalom.

287. oldal, Október 21., csütörtök (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Justine · Neményi Arnold · Peti · Rentai Renáta · unalom
>!
PeTTusz

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

     – A kisírt szemű, fiúnak gúnyolt alakot ki hívta? – jött vissza pár pillanat múlva.
     – Peti? – pattantam fel, mert a leírásból csak emós barátomra tudtam asszociálni.
     – Az – bólintott Kinga.
     – Én hívtam. Zsolti azt mondta, nem gond – magyarázkodtam.
     – Szerinted Zsoltinak gond bármi is? – forgatta a szemét Kinga. A barátja éppen egy párnával fojtogatta Bálintot. Gyermekded lélek.

425. oldal, December 31., péntek (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Bálint · Nagy Zsolt · Peti · Rentai Renáta · Szatmáry Kinga
>!
selene

    Kisiettem az előszobába, hogy üdvözöljem Petit. Valóban elég ramatyul festett, még ahhoz képest is szörnyen szomorú volt, hogy ő alapjáraton amúgy is emós.
     – Jól vagy? – simítottam meg a vállát.
     – Kösz, hogy meghívtál – sóhajtotta élettelen hangon. – Nem is tudom, mit csináltam volna otthon. Talán megnézem a Twilightot. Bár – temette a tenyerébe az arcát – azon mindig kiborulok. Annyira szeretik egymást – szipogta.

425. oldal, December 31., péntek (Ciceró, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Peti · Rentai Renáta · Twilight
3 hozzászólás