pestis szómagyarázat
Idézetek
A nevem Apollón. Egykor isten voltam.
Életem eddigi négyezer-hatszáztizenkét évében rengeteg dolgot tettem. Pestist küldtem a görögökre, akik megostromolták Tróját. Az 1926-os baseballbajnokság döntőjének negyedik játékrészében három hazafutással áldottam meg Babe Ruthot. A 2007-es MTV Video Music Awardson a haragommal sújtottam Britney Spearst.
De halhatatlan életem során még egyszer sem landoltam kukában.
Fogalmam sincs, mi történt.
9. oldal
A kolozsvári temető
Házsongárd.
1585-ben nyitották meg, midőn az az évi pestisjárvány halottait már nem tudták a város falain belül eltemetni. Sokan az egyik legszebb magyar szónak tartják – ha német is. Zsong és búg, szomorkás, mint az elmúlás, az ősz, a temető maga. Házsongárd legrégibb sírkövei is az 1500-as évek legvégéről maradtak ránk.
110. oldal
Lugosi Lugo László: Tükörképek Ludwig Rohbock nyomában
A kór lecsengésével magyar urak egy csoportja katasztrófaturiskodásba fogott. Elhatározták, hogy megtekintik a szétlőtt Nádorfehérvárt. Cillei Ulrik ott szóváltásba keveredett Hunyadi Lászlóval. Hogy pontosan mi történt kettejük között, az ő titkuk maradt. A szemtanúk annyit vettek észre, hogy némi anyázást követően kardot rántottak. Az idős Cilleinek esélye sem volt az ifjú Hunyadival szemben, aki leszúrta a család ősellenségét.
176. oldal
Benedek Szabolcs: Király! 92% A magyar uralkodók véresen komoly históriája
„Arról is ír, hogy miért volt ilyen magas az ára a szerecsendiónak?”
„Persze.”
„És miért?”
„Mert I. Erzsébet tudósai azt állították, hogy a pestis ellen a szerecsendió a legjobb orvosság.”
„És tényleg az volt?”
„Nem tudni. Az emberek mindenesetre hittek abban, hogy egyedül a szerecsendió menti meg őket a fekete haláltól, ezért minden pénzt megadtak érte.”
453. oldal
És aztán, annak az 1348. évi nyárnak az elején kitört a pestis.
Már végigpusztított Európa nagy részén, és elképesztő sebességgel terjedt tovább. A fekete halál végigszáguldott Britannia szigetén, és megölte lakosainak körülbelül egyharmadát. Hirtelen csapott le. Áldozatain szörnyű fekélyek és daganatok jelentek meg; láz követte, a tüdő felmondta a szolgálatot, és általában néhány napon belül beállt a gyötrelmes halál. A nagy elhalálozás – így emlegették.
[…]
A város a nagy megrázkódtatás ellenére, meglepő sebességgel magához tért. Semmi sem vethetett véget London kereskedelmének. Újabb bevándorlók érkeztek. Az életben maradottak gyermekei kezdték betölteni az ásító űröket. Úgy tetszett, az élet visszatért a rendes kerékvágásba. De végleg nem tűnt el a pestis. Csak elrejtőzött. Három évszázadon át meg-megjelent váratlanul, mint valami szörnyű métely, és egy-egy évszakra tönkretette a város derűs életét, majd minden átmenet nélkül eltűnt megint. Hogy közben hol és hogyan lapult – a város méhének valamilyen sötét, megfertőzött zugában, vagy a párás szél hozta-e vissza egy felhőben –, azt senki sem tudta. Az 1361. évnek azon a tavaszán újra megjelent. Számos londoni egyházközösség megszenvedte. Rengeteg halott volt Southwarkban.
388-389. oldal, 9. fejezet - A London híd
Edward Rutherfurd: London 88% Az ezerarcú, nyüzsgő város
Elmúlik a pestis és minden más nyavalya, ha felragyog a vérkör tizenkét csillaga.
93-94. oldal
Himlő, kanyaró, influenza, tífusz, bubópestis és egyéb Európában honos fertőző betegségek döntő szerepet játszottak az európai hódításokban azzal, hogy megtizedelték más földrészek lakóit. Például a spanyolok első, sikertelen támadása után egy himlőjárvány söpört végig az aztékokon is, és megölte Cuitláhuac azték császárt, aki csupán rövid időre követte a trónon Montezumát. Az európaiak által behurcolt kanyaró Amerika-szerte törzsről törzsre terjedt, magukat az európaiakat is megelőzve, és becslések szerint a Kolumbusz előtti amerikai őslakos populáció 95%-át elpusztította, így tűntek el a legnépesebb és legjobban szervezett észak-amerikai bennszülött társadalmak is, a Mississippi-környéki törzsek, még mielőtt az európaiak létrehozták volna első településeiket a Mississippi mentén.
75. oldal
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák 92% A társadalmak fátumai
Időközben pestisjárvány tört ki Bombayben, és mindenfelé pánik lett úrrá az embereken. Attól féltünk, hogy Rádzskótot is elérheti a pestis. Mivel úgy éreztem, segítségére lehetnék az egészségügyi hatóságoknak, felajánlottam szolgálataimat az államnak.
188. oldal
A pestis legjobb leírása Thuküdidésztől való (A peloponnészoszi háború története, II. 47-54.) […]
„Úgy hullott az ember, mint a légy. A haldoklókat halomba rakták. Félholt nyomorultakat látott az ember az utcán támolyogni vagy szomjúságukban a kutak köré seregleni. A templomok, ahová behúzódtak, tele voltak ott kimúltak holttesteivel.
Gyászeseteik terhe némely háznál annyira megtörte az embereket, hogy megfeledkeztek a halottak elsiratásáról.
Minden temetési szertartás egymásba keveredett: ki-ki úgy temette el a halottakat, ahogy tehette. Némelyek családjában annyian haltak meg, hogy már nem tudták miből eltemetni őket, s az ilyenek a legszemérmetlenebb cselekhez folyamodtak. Elsőnek érkeztek olyan máglyához, amelyet más rakott, rátették a saját halottjukat, és meggyújtották a fát, vagy ha már égett a tűz, a halottra dobták a maguk odahurcolta holttestet, aztán elillantak.
95. oldal, Járványok (Európa, 1983)