Pest helyszín

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai
Márai Sándor: Szindbád hazamegy
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Németh László: Gyász
Andrássi György: Polgárháború
Aszlányi Károly: Sok hűhó Emmiért
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Szabó Magda: Katalin utca
Szabó Magda: Régimódi történet
Krúdy Gyula: A vörös postakocsi
Schäffer Erzsébet: Pipacsvirágom
G. Szabó Judit: Megérjük a pénzünket!
Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim I–II.
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós
Berkesi András: Bunker
Illyés Gyula: Puszták népe
Bächer Iván: Ruccanások
Jókai Mór: Rab Ráby
Hans Christian Andersen: Mesék és történetek felnőtteknek
Moldoványi Zsuzsa (szerk.): Hóc, hóc, katona
Csalog Zsolt: Csendet akarok!
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Szabó Dezső: Az elsodort falu
Szabó Lőrinc: Tücsökzene
Kondor Vilmos: Bűnös Budapest
Szécsi Noémi: Utolsó kentaur
Beke Kata: Istennek furcsa ízlése van
Makoldi Mihályné: Szülőföldünk, Budapest
Sándor Iván: A vizsgálat iratai
Mörk Leonóra: Az utolérhetetlen Mr. Yorke
Bárth János: Magyar népi építészet
A bicziklizés tekervényes múltja
Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet
Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században
Bächer Iván: Az elhagyott falu
Klösz György: Budapest anno
Benda Kálmán – Fügedi Erik: A magyar korona regénye
Márai Sándor: A teljes napló 1948
Háy János: Egy szerelmes vers története
Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül
Szép Ernő: Lila ákác / Ádámcsutka
Móricz Zsigmond: Sárarany / Harmatos rózsa / A galamb papné / Árvalányok / Az Isten háta mögött / Kerek Ferkó / Nem élhetek muzsikaszó nélkül
Móricz Zsigmond: A fecskék fészket raknak / A boldog ember / Az asszony beleszól / Jobb mint otthon
Móricz Zsigmond: Rab oroszlán / Betyár / Míg új a szerelem / Életem regénye / Árvácska
Móricz Zsigmond: Elbeszélések 1934–1942
Kemény Dezső: A Vámpírok Sziklája
Radó Dezső: Parkok és erdők
Fodor András (szerk.): Verses országjárás
Petőfi Sándor: Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése
Bárány Tibor (szerk.): Édes hazám
Móricz Zsigmond: Naplók 1926–1929
Zsigray Julianna: Féltékenység
Sághy Ildikó: Szerelemtől a színpadig
Molnár Imre: Szigetvár és környéke
Erdős Virág: Ezt is el
Krúdy Gyula: Pest-budai hangulatok
Vida Gábor: Ahol az ő lelke
Asztalos Miklós: Ez Magyarország!
Térey János: Átkelés Budapesten
Krúdy Gyula: A nő varázsa
Fábián Janka: A Gellért-hegy titka
Aleska: De hová tűnt Emese?
Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól
Röhrig Géza: Honvágy
Tittel Kinga: Mesélő Budapest
Horthy Miklósné: Napló 1944-45
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Róbert Katalin: Kezdjetek el élni!
Darvasi László: Taligás
Matuscsák Tamás: Rejtő Jenő elveszett naplója
Julia Lewis Thomson: Többek által
Török Dalma (szerk.): A valóság valószínűtlen lett
Barsy Irma: Pincenapló
Nádas Péter: Világló részletek
Zsidó vicc-cseppek
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső
Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 2.
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld
Dan Brown: Eredet
Jász Dezső: Hasznok és keserűségek
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Szendrői Csaba: Mintha muszáj lenne
Szűts Zoltán: Versszelídítés
Marianna D. Birnbaum: Apu
Kiss Noémi: Balaton
Buza Péter: Budapest 30
Gerlóczy Márton: A katlan
Fábián Janka: Árvízi napló
Péntek Orsolya: Vénusz jegyében
Fated Mates

Idézetek

Kek P>!

Buda és Pest utcái 1989 őszén hónapokig tele voltak parkoló DDR feliratú Daciával, Trabanttal, Wartburggal és Ladával. Bárhol megállhattak. Ellepték az utcákat Kőbányán, a Stefánia úton, a 13-as villamos vonalán, még a kiserdőben is NDK-sok laktak. Heteken át várták, hogy valaki azt mondja a német követségen, kinyitják a határt, és kiutazási engedélyt kapnak. Volt olyan udvar, ahol telepakolt bőröndök várakoztak hónapokig. Szőnyegek, gyerekbiciklik és lábasok hevertek a lakótelepi lépcsőházakban. Elhagyott sátrak, konyhafelszerelés. Etetőszék, pokróc, pelenka, na és a papucsok. Az NDK-sok különös ismertetőjegye a masszív talpú fapapucs volt. Honeckerpapucs, így hívták a szüleim.

10. oldal, Honeckerpapucsok

Kapcsolódó szócikkek: 1989 · Buda · Dacia · Lada · Német Demokratikus Köztársaság (NDK) · Pest · Trabant · Wartburg
ÁrnyékVirág>!

Jó barátja volt Zsolnay Miklós, Zsolnay Vilmos pécsi porcelángyáros fia. Zsolnay Miklós gyakran felutazott Pestre, órákat töltött a Múzeum körúti laboratóriumban. Neki árulta el Wartha, hogy a századokon át megfejtetlenül maradt gubbiói bíborlüszter titkát kutatja. Ennek a csodálatosan szép máznak sem az összetétele, sem égetési módja nem maradt az utókorra. Meg is állapodott a két barát, hogy ezen a nyáron Perugiába utaznak, és magában Gubbióban keresik a titok megfejtését.

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony Az első magyar orvosnő életregénye

Kapcsolódó szócikkek: Perugia · Pest · Wartha Vince · Zsolnay Vilmos
B_M_Melinda>!

Pesti lakásba komondor való porcelánból, magyar vizsla fényképen, afgán agár habszivacsból.

212. oldal (Móra, 1981)

Kapcsolódó szócikkek: Pest
Turms>!

[…] az 1831-es koleralázadás során szlovák, magyar és rutén parasztok lelkes egyetértésben gyújtották fel a magyar földesurak házait, s ha voltak is atrocitások a különböző nyelven beszélő vidékek lakói között, az sokkal inkább vallási vagy társadalmi alapú volt, mint nemzetiségi. 1848 ebben is fordulatot hozott, legalábbis felgyorsította az etnikai alapú identitások megszilárdulását. „Arról, hogy e hazában a külön ajkú lakosoknak össze kellene veszniök nemzeti különbségök miatt: soha senki nem is álmodott – idézte fel később a kollektív meghökkenést az egykori márciusi ifjú, Vajda János. – Hogy itt magyaron kívül más »nemzet« léteznék, ez még gondolatban sem fordul elő soha, mert ha ötletképp előfordult volna is, maga az idegen ajkú lakos is kinevette volna, mint valami szörnyeteg abszurdumot. Annálfogva nagy volt a meglepetés, midőn az első horvát s szerb zavargások és vérengzések híre Pesten szétterjedt. Csodálkozott a magyarság és hallgatta, vajon mi lelhette őket.”

92. oldal (Corvina, 2017)

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Kapcsolódó szócikkek: 1831 · 1848 · Pest · Vajda János
Szabóné_Erdős_Gyöngyi>!

A meleg buszon idős barátnőm jutott eszembe. Amikor Pest utcáin megjelentek a kéregetők, azt mondta: „Sose határozom el, hogy adok-e vagy sem. Akkor döntök, amikor meglátok valakit. Ha odanyújtom a kis pénzem, akkor már nem érdekel, hogy igazi koldus-e vagy vámszedő. Az az ő dolga. Hogy odafordulok-e, az meg az enyém.”

221. oldal (Két csaló a Körúton)

Kapcsolódó szócikkek: Pest
paoloni>!

Pest szíve felé zötykölődtem, a Belváros felé, amit szerettem és utáltam, ahogy az apám családját, Pest belvárosa a családunk tagja volt, egy pökhendi és sértődött öregasszony, akire büszke voltam, de nem szívesen találkoztam vele.

103. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Pest
Nazanszkij >!

– A kőműves a legjobb ipar, mert a sógorom villanyszerelő, keres egy héten tizenöt pengőt, a másik sógorom pék, keres egy héten tizenkét pengőt. De én, ha dolgozom, legalább hatvan fillér órabért megkapom és egy héten negyven pengőt körülbelül mindig megkeresek. A legnagyobb tudás mégiscsak a kőművesnek kell. Nem ehhez a falusi vakoláshoz, hanem a komplikáltabb munkákhoz. Glattolt mennyezetek… És én még ráadásul egész december utoljáig dolgoztam, csak ebben az évben nincs munkám. Már április közepén vagyunk s nekem falura kell kijönni, pedig falun nem lehet keresni. Nyolcvan fillér egy liter bor. Rablás. Én Pesten hatvan fillérét jobb bort kapok, mint itt. Koszton kívül tíz pengőt elvertem a héten. Mert mit csináljon az ember, este unatkozzon?
A falusi kőműves irigyen nézett rá, ő egy este sem ment kocsmába, mert otthon lakik a szüleinél, s eszébe sem jut a vendéglő.
– Ha húsz pengőt hazaviszek, sok, mert a villanyost is le kell ugye számítani. Most mit kezdek én húsz pengővel, azt sem tudom, hol kezdjem. Tele vagyok adóssággal, mint a többi munkanélküli.
– Mi itt másképpen vagyunk – mondta a falusi legény –, én a szüleimnél vagyok, télirevalónk meg volt. Az az első hogy a télről gondoskodik az anyám. Liszt volt, disznót öltünk, krumpli megtermett, minden, ami kell, hát a telet csak kihúzza az ember.
– De Pesten nem lehet krumplit termelni az ablak közt – mondta a pesti kőműves. – Már kértem a kertésztől egy pár cserép virágot, azt igen, azt még lehet tartani, de abból nem élünk meg.

275. oldal, András-kereszt (Magyar Helikon, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: kőműves · Pest
Carmilla >!

[…] Pest utcáit járjuk; de hiszen ez Bécs, vagy legalábbis Bécsnek egy része; ugyanazok a boltok, ugyanazok a szép, színes cégtáblák, arcképekkel, allegóriákkal, az ember legszívesebben megállna mindegyiknél!

128. oldal, Útirajzok - Pest és Buda (Polar Könyvek, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Pest
Carmilla >!

Mink valahogy azt hittük, hogy Pest az ígéret! Aztán: egy nagy frászt! Rosszabb, mint Miskolc. Mer Pesten sokkal kegyetlenebbek az emberek, sokkal de sokkal.

73. oldal, Csendet akarok! (Ant-ko, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: Miskolc · Pest
sirszalhasogato P>!

Fiam, ne felejtsd el, hogy Pest Európa legerkölcsösebb városa.

170. oldal (Helikon, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Pest