Pest helyszín
Idézetek
Anyun meglátszott, hogy külföldön volt intézetben. Nem volt valami kisvárosi csirke: mindenről lehetett vele beszélgetni, sokat olvasott, főleg németül, de még franciául is, mert Wiesbaden akkor francia megszállás alatt volt. Ha hiszed, ha nem, akkoriban én is sokat olvastam. Könyveket vettem neki ajándékba, mást nem fogadhatott el, emlékszem, Romain Rolland-t, Rabindranáth Tagorét, Anatole France-tól A pingvinek szigetét: csupa olyasmit, amit Komáromban nem sokan olvastak. És én is elolvastam őket. Később már csak az üzlet maradt, de azért mindig vásároltunk könyveket. Emlékezhetsz, nagy könyvszekrényünk volt a pesti lakásban, és nemcsak Zilahyt olvastunk, hanem Solohov Csendes Donját is megvettük, még a háború alatt, nem akkor, amikor már nagy divat lett. Te már nyolcéves korodban szedted ki a könyvszekrényből, és faltad a felnőttkönyveket, és ahogy egyre rosszabbra fordultak a dolgok, annál kevésbé figyeltük, hogy mit olvasol, csak csendben legyél. Amikor azután egyszer az óvóhelyen, ’43-ban lehetett, az egyik lakótárs azt kérdezte, hogy miért olvassa ez a gyerek Földi Mihálytól A házaspárt, akkor nem tudtuk, hogy mit mondjunk. Azután az is kiderült, hogy a németet Krafft-Ebing Psychopathia sexualisán gyakoroltad, de az már ’46-ban volt.
68-69. oldal (Magvető, 2020)
| → |
|---|
A zsidósága miatt megölt Szerb Antal zsinagógában legfeljebb mint turista járt. Szülei katolikusok lettek, ő annak született már, a piaristáknál végzett, lelkesen kiscserkészkedett. Tanult Pesten, Grazban, és volt ösztöndíjas Londonban; Itáliába, ha csak tehette, ment.
112. oldal, Szerb Antal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
A Bambi világhírű alkotója, az osztrák PEN Klub tekintélyes elnöke, aki 1869. szeptember 6-án Salzmann Zsigmond néven látta meg Pesten a napvilágot, nemcsak bájos meséket írt, hanem Josephine Mutzenbacher álnéven írt egy zaftos pornográf regényt, Egy bécsi kurva emlékei címmel.
521. oldal
Berzsenyi Dániel
Hogyan jelentkezik egy költő?
Berzsenyi úgy, hogy egyszerre hetvenhat verssel, majdnem teljes életművével mutatkozik be a kortársaknak. Már együtt a kötet, Kazinczy javítgatja, költök és kritikusok izgatottan olvassák, már nyomdász és a nyomtatáshoz pénz is akadna; de valami még hiányzik. És 1810-ben Berzsenyi végre Pestre utazik a „Portraitmahler”-hez. Ekkor jut túl először Sopronon. De elégedetlen lehetett a képpel, mert 1812-ben Bécsben keres fel egy rézmetszőt. Száz-százötven évvel ezelőtt verseskönyvből nem maradhatott el a költő arcképe.
62. oldal
196
Délutáni gyors
Hogy nem vesztem el Bécsben, biztatott,
s úgy kezdtem használni a vonatot,
mint olcsó, házi fuvart. Apa már
főmozdonyvezető volt s Pestre járt,
én meg, főképp nyaranta, minden ok
nélkül, csak azért, mert utazhatok,
fel-felléptem a gyorsra, délután
kettőkor, s a zöld fülke pamlagán
Dosztojevszkijt olvastam, Karcagig,
Kisújszállásig. Akkor egy kicsit
mászkáltam a könyvpavillon körűl,
a perronon; (egyszer, véletlenűl,
így vettem meg Tóth Árpád kötetét,
a Lomha gályán-t;) azután a szép
pesti ellengyors hamar befutott,
s estére séta zárta a napot,
otthon, az erdőn, s vers és szerelem. –
Mégse tetszett sehogy az életem.
– Higgye el, én máig sem tudok elég hálát adni, hogy Pestre kerültem. Én már süldő koromban is utáltam a falut. Hogy a Vica erre sétált meg a Józsiéknál megellett a tehén. Akkor már inkább Pesten nyomorogjak, mint itthon lepjen a penész. Én azt hiszem, magának is kár volt itthon maradni.
55. oldal