!

Pest helyszín

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Szabó Magda: Katalin utca
Szabó Magda: Régimódi történet
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós
Hans Christian Andersen: Mesék és történetek felnőtteknek
Csalog Zsolt: Csendet akarok!
Sándor Iván: A vizsgálat iratai
A bicziklizés tekervényes múltja
Fodor András (szerk.): Verses országjárás
Fábián Janka: A Gellért-hegy titka
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Török Dalma (szerk.): A valóság valószínűtlen lett
Barsy Irma: Pincenapló
Dan Brown: Eredet

Idézetek

>!
Szávitrí SP

Onnan le lehetett látni a Dunára, s a Duna túlsó partján Pestre. Kicsi kis piszkos város az a Pest. Magas kőfal keríti körül. A kőfalon belül apró házak. A kőfalon kívül sárga homokos mező.

147. oldal, Második rész - Oda Buda!, 18. (Móra/Kárpáti, 1987)

Gárdonyi Géza: Egri csillagok Bornemissza Gergely élete

Kapcsolódó szócikkek: Duna · Pest
>!
Carmilla 

(…) Pest utcáit járjuk; de hiszen ez Bécs, vagy legalábbis Bécsnek egy része; ugyanazok a boltok, ugyanazok a szép, színes cégtáblák, arcképekkel, allegóriákkal, az ember legszívesebben megállna mindegyiknél!

128. oldal, Útirajzok - Pest és Buda (Polar Könyvek, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Pest
>!
rosa_canina

Kerékpár-vetőgép.
Bejön a falusi gazda Pestre a fiával és éppen mikor az Andrássy-úton poroszkálnak, észre vesz a gyerek egy vad bicziklistát amint produkcziózik.- Miféle masina az, édesapám, amit ez a pojácza mozgat? – Ez itt, fiam, vetőgép. – Nem lehet az, édesapám, láttam az uraság vetőgépjit, nem így hajtják azt, hanem lóval. – Alig hogy tamáskodásának kifejezést adott, a mi ifiurunk egy rettenetes bukfenczezéssel fejezte be a kunsztolását. Odaszól erre az öreg, bajusz alól a fiának: – Nem megmondtam, hogy vető-gép. – 1888

101. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kerékpár · Pest
>!
Carmilla 

Idegeneket hívtak be az első királyok, hogy megalapítsák Pestet, Budát, Egert, Kalocsát, Pécset, Veszprémet, Esztergomot, Pozsonyt, Sopront. A II. Géza alatt betelepült szászok létesítették Brassót és Szebent, idegenekből épült ki Eperjes, Kassa, Selmec, Zólyom városlakó polgársága. IV. Béla a tatárjárás után olasz telepesekkel teremtette meg Tokajt, Olaszliszkát, Sárospatakot.

A per talaja / A lépcső fokai - 55. oldal

Sándor Iván: A vizsgálat iratai Tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről

Kapcsolódó szócikkek: Eger · Esztergom · idegen · Olaszliszka · Pécs · Pest · Sopron · Veszprém
>!
Carmilla 

Mink valahogy azt hittük, hogy Pest az ígéret! Aztán: egy nagy frászt! Rosszabb, mint Miskolc. Mer Pesten sokkal kegyetlenebbek az emberek, sokkal de sokkal.

73. oldal, Csendet akarok! (Ant-ko, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: Pest
>!
sirszalhasogato P

Fiam, ne felejtsd el, hogy Pest Európa legerkölcsösebb városa.

170. oldal (Helikon, 2016)

Kapcsolódó szócikkek: Pest
Hirdetés
>!
Chivas

A szemben lévő parton Pest, a német város földszintes polgárházait, emeletes nemesi palotáit, templomait. A két város között csónakjaikkal szüntelenül evező révészeket. És a budai dombokat, a Várhegyet, a Tabánt és a híres-neves Gellért-hegyet. Azt is elmondta, hogy a nevét egy szent mártírról kapta, egy hittérítő püspökről, akit a pogány magyar őseink öltek meg. Méghozzá eléggé gyalázatos módon: egy hordóba zárták és letaszították a sziklás hegyoldalon a Dunába.

Kapcsolódó szócikkek: Duna · Gellért-hegy · Pest · Tabán
>!
KingucK

Kálmán szabad kezet ad a felesnek, amit Bányay Rákhel sose tett, s csak a lumpolásokat kipihenni tér vissza Gyarmatra. Pesten izgalmasabb az élet, míg Emma állapota engedi, ketten vesznek részt minden mulatságon, ülnek színházban, operában, kaszinóban, ott vannak a lóversenyeken, a kártyaasztalnál, Emma fürtökbe szedett barna haját rázza, s úgy kacérkodik és kacag értékes csipkéi felhőjéből, mint Verdi Violettája. Mikor aztán már fárasztja a szórakozás, hazamennek Gyarmatra, Bányay Rákhel ott van az unokája mellett Jablonczay Ernő születésekor, aki „koraszülött”, szűk nyolc hónapra érkezik.

Gacsáry Emma

>!
KingucK

A nagymama és a mitikus nagybácsik pótlására szerencsére voltak egyéb rokonok bőven. A Jablonczayak voltaképpen Pethes névre hallgattak, de a prédikátumukat használták vezetéknév gyanánt már az idők végtelensége óta. Éltek közülük Erdélyben, Pest megyében, a Jászságban, Komárom vidékén, Gyöngyösön, Pesten, volt egy kecskeméti águk is, a családfa elképesztően terebélyes volt, és az Árpádokig lehatolt a gyökérzete. IV. Béla Anna lányának egyik tizennegyedízig való leszármazottját, Csebi Pogány Terézt Jablonczay Pethes Lajos vette feleségül, s tizenöt generációval a tatárjárás után a Jablonczayak büszkén hivatkoztak az ereikben keringő másfél csepp Árpád-vérre.

A szkéné

>!
KingucK

A hídra már emlékezett. Mikor először futottak át hídon Budapest felé, megijedt. Ez volt az első hosszú utazása, olyan, ami közben folyón keltek át, most érzékelte első ízben életében, hogy víz felett járnak a vonattal. Már messziről látta felbukkanni a folyót, aztán ráfutottak a hídra, és a traverzek között csörömpöltek előre. Felsikoltott, sírni kezdett. Nem a víztől félt, fel se tudta fogni, hogy a híd leszakadhat, a zaj rémítette meg, a csattogás, amely a híd előtt még nem volt, és a híd után azonnal megszűnt. A következő folyó előtt Held lefektette az ülésre, és még mielőtt ráfutottak volna a hídra, rászorította két kezét Henriett fülére. Apja tenyerei közül pislogott ki, fületlen, feszült arccal, de akkor is iszonyodott és potyogott a könnye, pedig a két tenyér nagyjából kiszűrte a zajokat. A Vízivárosba, az új lakáshoz, Pesten is át kellett jutniuk a Dunán, és bár a kocsi, amivel jöttek, nem csattogott, Held a biztonság kedvéért itt is befogta a fülét. Henriett, mikor később, már nagyobbacska korában beszéltek neki erről, egyszer odament a tükörhöz, és megnézte magát betapasztott füllel. Mindjárt elkapta a kezét, volt a mozdulatban valami groteszk, de félelmetes is. „Ilyen a rettegés – gondolta Henriett –, egy arc, amelynek a rémülettől már nincs is füle.”

51. oldal, Ezerkilencszázharmincnégy

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Duna · folyó · Held · Henriett · híd · Pest · Víziváros · vonat