Perselus Piton személy

J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája
J. K. Rowling: Harry Potter és a Főnix Rendje
J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
J. K. Rowling: Harry Potter és a Halál ereklyéi
J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg
J. K. Rowling: Harry Potter and the Prisoner of Azkaban
Göthe Salmander: Legendás állatok és megfigyelésük
J. K. Rowling: Harry Potter and the Half-Blood Prince
J. K. Rowling: Harry Potter and the Philosopher's Stone
J. K. Rowling: Harry Potter and the Chamber of Secrets
J. K. Rowling: Harry Potter and the Deathly Hallows
J. K. Rowling: Harry Potter and the Order of the Phoenix
Mercedes Lackey (szerk.): Harry Potter világának feltérképezése
Galadriel Waters – Astre Mithrandir: Roxfort titkai
Meg Cabot: A neveletlen hercegnő naplója 7 és 1/2. – Boldog szülinapot, Mia!
Newt Scamander: Fantastic Beasts and Where to Find Them
Lauren Oliver: Mielőtt elmegyek
J. K. Rowling: Harry Potter og de vises stein
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
J. K. Rowling: Harry Potter og Mysteriekammeret
J. K. Rowling: Harry Potter and the Sorcerer's Stone
J. K. Rowling: Harry Potter och Hemligheternas kammare
J. Lynn: Wait for You – Várok rád
J. K. Rowling – Jack Thorne – John Tiffany: Harry Potter and the Cursed Child
J. K. Rowling – John Tiffany – Jack Thorne: Harry Potter és az elátkozott gyermek
Krystal Sutherland: A szerelem kémiája
Könyves Karolina: A kígyó átka
Róbert Katalin: 6 hét a világ
J. K. Rowling: Harry Potter og Føniksordenen
J. K. Rowling: Harry Potter og Halvblodsprinsen
J. K. Rowling: Harry Potter og dødstalismanene
Alan Rickman: Madly, Deeply
1 hozzászólás

Idézetek

hodoaat>!

– […] tény, hogy az emberünk szükség esetén olyan fürge tud lenni, mint Perselus Piton, ha samponnal kergetik.

367. oldal, Huszonkettedik fejezet - A Halál Ereklyéi

Kapcsolódó szócikkek: Perselus Piton
horsegirl>!

Holdsáp úr nagyrabecsüléséről biztosítja Piton professzort, s ezúton kéri, hogy legyen szíves és ne üsse bele azt a csúf görbe orrát a mások dolgába.
[…]
Ágas úr csatlakozik az előtte szólóhoz, hozzátéve, hogy Piton professzor egy gonosz vén trotty.
[…]
Tapmancs úr hangot kíván adni afeletti megrökönyödésének, hogy egy ilyen címeres ökör katedrát kaphatott.
[…]
Féregfark úr további sok sikert kíván Piton professzornak, és bátorkodik javasolni neki, hogy mossa meg néha a mocskos üstökét.

264. oldal

czegezoltanszabolcs>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Meg vagyok hatva, Perselus – mondta őszintén Dumbledore. – Hát mégis eljutott odáig, hogy fontos magának a fiú?
– A fiú!? – mennydörögte Piton. – Expecto patronum!
A pálca hegyéből kirobbant az ezüst őzsuta. Puhán a padlóra szökkent, egyszer körbenyargalt a szobában, azután kiröppent az ablakon. Dumbledore elnézte, ahogy tovaszáll, majd mikor kihunyt az ezüstös derengés, újra Piton felé fordította arcát. A szeme csordultig volt könnyel.
– Ennyi év után is?
– Örökké – felelte Piton.

564. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Albus Dumbledore · patrónus · Perselus Piton
142 hozzászólás
Telena>!

– De! – felelte dacosan Harry.
– De igen, uram…!
– Nem kell uraznia, professzor.

175. oldal, 9. fejezet - A Félvér Herceg (Animus, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Harry Potter · Perselus Piton
1 hozzászólás
Koksa>!

Hermione, aki mindig kínosan betartja a szabályokat, most itt áll, és bemártja saját magát, hogy Ront és őt megmentse… Ez olyan, mintha Piton cukorkát kezdene osztani a gyerekeknek.

168. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Harry Potter · Hermione Granger · Perselus Piton · Ron Weasley
6 hozzászólás
horsegirl>!

– Figyelj, Harry – szólt Lockhart. – Mikor Draco rád szegezi a pálcáját, te csináld ezt.
Azzal felemelte saját pálcáját, és megpróbálkozott egy bonyolult lengetős figurával, de az egészből csak annyi lett, hogy a végén elejtette a pálcát. Piton gúnyos mosolyától kísérve gyorsan lehajolt érte, és így szólt:
– Hoppá… Egy kicsit izgatott a pálcám.
Piton odalépett Malfoyhoz, és valamit súgott neki. Malfoy elvigyorodott. Harry nyugtalanul pillantott Lockhartra:
– Tanár úr, megmutatná még egyszer a védekezést?
– Betojtál? – sziszegte Malfoy halkan, hogy Lockhart ne hallja.
– Csak szeretnéd – vetette oda Harry.
Lockhart kedélyesen megveregette Harry vállát.
– Csak csináld, ahogy mutattam, fiam.
– Dobjam el a pálcámat?

183. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Draco Malfoy · Gilderoy Lockhart · Harry Potter · Perselus Piton
Gabó>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Mógus azt mondta, hogy Piton…
– Piton professzor, Harry.
– Igen, ő… Szóval Mógus azt mondta, hogy utál engem, mert az apámat is gyűlölte. Igaz ez?
– Hát igen, tény, hogy erős ellenszenvvel viseltettek egymás iránt. Valahogy úgy, mint te és Malfoy úr. Azután apád olyasmit tett, amit Piton soha nem tudott megbocsátani neki.
– Mit csinált?
– Megmentette Piton életét.
Micsoda?
– Bizony… – bólogatott révedező arccal Dumbledore. – Furcsán jár az emberek agya, még ha varázslók is, igaz? Piton professzor nem bírta elviselni, hogy apád lekötelezte… Úgy hiszem, azért is védelmezett téged olyan elszántan egész évben, hogy kvittek legyenek apáddal… és nyugodt lélekkel utálhassa tovább az emlékét.

277-278. oldal

Telena>!

Piton óráján zűrzavart kelteni – ez körülbelül annyira volt veszélytelen dolog, mint szemen bökdösni egy alvó sárkányt.

177. oldal, 11. fejezet - A párbajszakkör (Animus, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: Perselus Piton
1 hozzászólás
Marsie>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– […] Minerva, legyen olyan kedves, magyarázza meg… Perselus… hogyhogy?
– Az igazgató úr szabadságra ment – mutatott McGalagony az ablakon tátongó Piton-alakú lyukra.

493. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Minerva McGalagony · Perselus Piton
DreamerGirl>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

     – […] Tudom, a tanár úrral ez lesz az utolsó óránk, így ez az utolsó alkalom, hogy olyat mondjak, ami miatt leküldhet az igazgatóiba, de azt hiszem, szándékosan semmi ilyet nem tudnék mondani. Az elmúlt években úgyis mindig véletlenül keveredtem bajba, egyik félreértést a másik követte, talán emiatt vált kissé kapcsolatunk – mosolyodtam el. – Illetve még a rajztehetségem is közrejátszott – tettem hozzá gyorsan.
    Az egész osztály engem nézett, Vladár pedig nekidőlt a táblának, és felvont szemöldökkel hallgatott.
     – Valahogy éreztem, hogy ha lesz búcsúbeszéd társadalomismereten, akkor azt én mondom majd, mégsem készültem rá, úgyhogy rögtönözni fogok […] Tulajdonképpen, azt hiszem, minden diáknak van egy olyan tanára, akivel kevésbé jön ki jól, és akire négy évig úgy gondolhat, hogy majd az utolsó pillanatban jól megmond neki mindent, mert akkor már nincsenek következményei. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az elmúlt év csütörtökjei alkalmával nem lett volna mit mondanom, és volt, hogy elhittem, majd mindennek a végén egyszerűen kimondom. De ez nem így van. Mert a legvégén az ember már nem is látja olyan drasztikusan a dolgokat. Pont tegnap nézegettem át a régi fényképeket, sok készült például a rajzaimról is, és nem bírtam megállni nevetés nélkül. Rettentően bénák lettek, csoda, hogy átcsúsztam kettessel. – Vladár kissé megenyhült arccal bólintott. – A rajzórák után pedig következett az etika, amikor viszont már nem tudtam kitörni a peches szerepből, benne ragadtam, így bármit mondtam vagy tettem, csak rosszul sülhetett el. Visszagondolva ez is sokkal szórakoztatóbb, mint amikor átéltem, és igazából ehhez sincs hozzáfűznivalóm, csak annyi, hogy sajnálom, amiért sokszor kiborítottam – tártam szét a karom. – Nem volt szándékos. Azonban bármilyen is volt a tanár úrral a kapcsolatom, akármennyire is sötétnek láttam néha, és bár a Harry Pottereket soha nem fogom tudni úgy nézni, hogy ne önt lássam Piton professzor szerepében, nem felejtem el, hogy segített, amikor elakadtam, átengedett, amikor esélyem sem volt, és megmutatta az irányt, hova felvételizzek. És sokat gondolkoztam, mikor lesz alkalmam ezt elmondani, vagy lesz-e egyáltalán, de úgy érzem, most van rá lehetőségem, úgyhogy szeretném megköszönni, hogy Párizsban tanulhatok tovább, mert tudom, hogy az ösztöndíjprogramban való részvételemről Borrel igazgató úron és Máday igazgatóhelyettes asszonyon kívül még a tanár úr volt az, aki dönthetett. És vagy annyira nem kedvel, hogy inkább elküld Párizsba, csak hogy messze legyek – tűnődtem, és a többiek nevetése miatt hangosabban folytattam –, vagy egyszerűen csak nem is volt olyan rossz a kapcsolatunk – fejeztem be.

149-151. oldal, Április 26., csütörtök, 8/2. (Ciceró, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Perselus Piton · Rentai Renáta · Vladár Ervin
21 hozzászólás