Pehnemer személy

Pehnemer kövér volt és boldog, derekára hosszú kardot kötött, melynek markolata drágakővel volt kirakva. Az sem zavarta örömét, hogy többször megbotlott benne, csak szolgáinak köszönhette, hogy nem vágódott végig teljes hosszában a kikötőpart kövein. Inimma kaján arccal biztatta, húzzon sisakot is a fejére, baljára pedig fűzzön pajzsot, úgy illik egy igazi hadvezérhez, és biztonságosabb, ha elesik.

Lail, 4. fejezet

A partvidéken az anyák engedetlen gyermekeiket a naunikkal ijesztgették, de még a felnőttek sem szívesen beszéltek róluk. Féltek kegyetlenségüktől, hallgatag, megközelíthetetlen lényüktől, még számolni sem úgy számoltak, mint a többi nép. Tudtam azt is, hogy Pehnemer korlátlan fensőbbségét a többi kereskedő fölött elsősorban azzal vívta ki, hogy közéjük merészkedett. […]
– Elveszik a követségtől az aranyat, és rabszolgává teszik vagy legyilkolják őket – aggodalmaskodott Numda.
– Pehnemert sem gyilkolták le…
– Te sem bántod a pókot, Isteni Uram, míg a szoba sarkában szövi a hálóját, és a legyeket fogdossa, melyek a Te nyugalmadat zavarják. De ha a pók Téged ezért a barátjának tart, és a tányérodba ereszkedik, agyoncsapod.

Pehnemer kövér volt és boldog, derekára hosszú kardot kötött, melynek markolata drágakővel volt kirakva. Az sem zavarta örömét, hogy többször megbotlott benne, csak szolgáinak köszönhette, hogy nem vágódott végig teljes hosszában a kikötőpart kövein. Inimma kaján arccal biztatta, húzzon sisakot is a fejére, baljára pedig fűzzön pajzsot, úgy illik egy igazi hadvezérhez, és biztonságosabb, ha elesik. A kereskedő először lelkesen helyeselt, és csak később értette meg, hogy a vezér csúfot űz vele. Elvörösödött, és úgy látszott, azonnal nekiugrik a nála jóval alacsonyabb Inimmának. Azután csak morgott valamit a foga között, és ez a tréfa sok aranyába került volna Inimmának – ha számít neki az arany.