paraszt személy

Németh László: Gyász
Ivan Szergejevics Turgenyev: Apák és fiúk
Robert Merle: A sziget
Stephen Crane: A bátorság vörös kokárdája
Lev Tolsztoj: Mesék
Makszim Gorkij: Malva
Lőrincz L. László: Rekviem a kacsalábért
Antonia Fraser: Amazonkirálynők
Guy de Maupassant: Urak és hölgyek csevegnek
Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc
Galgóczi Erzsébet: A közös bűn
Bartók Béla: A népzenéről
Marnix Gijsen: Télemakhosz falun
Németh László: Negyven év / Horváthné meghal / Gyász
Móra Ferenc: Tápéi furfangosok I-II.
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág
Petronius Arbiter: Satyricon
Berkesi András: Siratófal
Makszim Gorkij: Inasévek / Az én egyetemeim
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Szilvási Lajos: Metszéspont
Honoré de Balzac: A vidéki orvos
Moldova György: Az utolsó töltény 8.
Moldova György: Az utolsó töltény 5.
Gore Vidal: Julianus
Féja Géza: Viharsarok
Csoóri Sándor: Iszapeső
William Butler Yeats: A kelta homály
Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc / Lighea
Larry Gonick: A modern világ képregényes története 2. – A Bastille ostromától az iraki háborúig
Rideg Sándor: A szegény ember és az ördög
Fodor András (szerk.): Verses országjárás
Timothy Snyder: Véres övezet
Christopher Moore: Te szent kék!
Douglas Smith: Az orosz arisztokrácia végnapjai
Bíró Szabolcs: Liliom és vér
Anna Sakse: Mesék a virágokról
Spiró György: Diavolina
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
William Steig: Shrek! (angol)
Hans Christian Andersen: A szerencse sárcipői
Lázár Ervin: A valóság íze
Majtényi György: Egy forint a krumplis lángos
Sárközi László: Dedikáció az örökkévalóságnak
Anne Applebaum: Vörös éhínség
Várkonyi Judit: Vénusz virrasztása
Ábel Péter – Garamvölgyi István – Drechsler Ágnes – Kovanecz Ilona – Nemes G. Zsuzsanna – Radó György: A Szovjetunió 15 köztársasága 2.
Simon Sebag Montefiore: Vöröslő ég a Don felett
Tasmina Perry: A jachtparti
Medgyesi Konstantin: Apagyilkosság
Bengt Jangfeldt: Mi és ők

Idézetek

Alvarando P>!

Berecz János politikai karrierje során talán a legnagyobb sértést Csoóri Sándortól kapta, amikor az író 1986-ban „paraszt Révainak” nevezte a KB-titkárt. A politikus – e szavakkal – magától Kádártól kapott vigasztalást: „Maga mondta, hogy szabolcsi parasztgyerek, tehát áll ez a jelző. Révai meg nagyon okos ember volt”.

74. oldal

Medgyesi Konstantin: Apagyilkosság Kádár János és Grósz Károly küzdelme

1 hozzászólás
giggs85>!

A gyárakat a munkásoknak! A földeket a parasztoknak! A folyókat a hódoknak!

196. oldal

Kapcsolódó szócikkek: folyó · munkás · paraszt
Mária P>!

A norvég parasztot szokás a világ “paraszt-elit”-jeként számon tartani. Érdekes módon ezt a besorolást sem az egy főre jutó anyagi javak, sem az iskolai végzettség vagy a gazdaságok technikai fejlettsége határozza meg, hanem egy egészen más jellegű felmérés: egy norvég parasztcsaládra átlagosan hetvenkötetes könyvtár jut.

241. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár · norvég · paraszt
Timár_Krisztina I>!

Tavasszal így szól a paraszt a nyúlhoz:
– Idefigyelj, szomszéd, a te mezőid nagyobbak, mint az enyéim, ültess káposztát a földedre.
– Nincs káposztapalántám – feleli szomorúan a Nyúl [sic!].
– Menj Rigába. Én is odautazom minden tavasszal palántáért.
A paraszt azt hitte, így megszabadul a Nyúltól. Honnan lenne pénze jegyre? Fölül a vonatra jegy nélkül, bedutyizzák, s szürcsölheti a savanyú káposztalevet.

26. oldal, Nyúlkáposzta

Kapcsolódó szócikkek: nyúl · paraszt
Gyöngyi69>!

A parasztnak minden rendszerben dolgoznia kell, mert az emberek minden rendszerben enni akarnak. Ebben minden rendszer egyforma. A többihez semmi közöm.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: paraszt
Timár_Krisztina I>!

Mondták már, hogy Grúziában minden paraszt herceg, de legalábbis úgy viselkedik.

219. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Grúzia · paraszt
lenne P>!

Parasztok életéről lévén szó, hadd mondjam még el, mit tapasztaltam különféle nemzetiségű parasztoknak egymáshoz való viszonyát illetőleg. Most, amikor ezek a népek felsőbb parancsra egymást ölik, mikor olyasformának látszik az ottani világ, mintha különféle nemzetiségek egymást egy kanál vízbe akarnák fojtani – és ezt halljuk róluk már évtizedek óta: talán időszerű rámutatni arra, hogy a parasztokban ádáz gyűlölködésnek más népek iránt nyoma sincs és sohasem volt. Békésen élnek egymás mellett; mindegyik a saját nyelvén beszél, saját szokásait követi, és természetesnek veszi, hogy másnyelvű szomszédja ugyanezt teszi. Döntő bizonyíték erre a nép lelkének tükre: maguk a lírai népdalszövegek. Ezekben alig-alig akadnak idegen nemzetiség ellen irányuló gondolatok. És ha akadnak is idegent csúfoló sorok, ezek nem jelentenek többet, mint azok a népdalszövegek, amelyekben a nép például saját papjának vagy önmagának fogyatékosságain mulat. A parasztok közt békesség uralkodik; – gyűlölködést másfajtájúak ellen csak felsőbb körök árasztanak!

Népdalkutatás Kelet-Európában

Kapcsolódó szócikkek: paraszt
latinta P>!

[Alekszej] Látta, a bolsevikoknak nem számít, hogy milliók éhhalálát meg lehetne akadályozni, őket csak az egyeduralmuk fenntartása érdekli. Pusztuljon az értelmiség krémje, akiktől az ország felemelkedése függ, lépjenek a helyükbe a semmihez sem értő akarnokok, győzzön a hozzá nem értés, nem számít, a lényeg, hogy a mi szolgáink legyenek. Nem baj, hogy a rekvirálás miatt a parasztok abbahagyták a termelést, dögöljenek éhen ők is, meg a városokban a proletárok is, marad ember elég.

43-44. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bolsevik · éhínség · értelmiségi · paraszt
HalmiBettina>!

A falu népe bólogatott, és várt. Megszokták már a csudálkozást is, meg a várást is, azért voltak parasztok.

I. kötet, II. rész, 109. oldal

Kapcsolódó szócikkek: falu · Liszka · nép · paraszt · várakozás
Rawalpindi>!

Az urak tartózkodóak és érthetetlenek, a parasztok szókimondóak és egyszerűek; de a Sátán egyformán az ujja köré csavarja őket.

284. oldal, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1963

Kapcsolódó szócikkek: paraszt · sátán