Pápa helyszín

Moldova György: Negyven prédikátor
Mikszáth Kálmán: A fekete város
Dömötör Ákos (szerk.): Az ólomerdő
Illyés Gyula: Sorsválasztók
Para-Kovács Imre: Amerika Kiadó
Tüskés Tibor: Nagy László
Vas Gereben: Garasos arisztokrácia
Nagy Alexandra: Mennyei derű és ború
Leiner Laura: Bábel
Erdős Ferenc – Hári Gyula – Kelemen Krisztián: Pákozd
Andrássy Ilona: Mindennek vége!
Hudi József – Mezei Zsolt – Hermann István (szerk.): Várostörténet és közműveltség
Kemendy Júlia Csenge: Az időlátók balladája

Idézetek

DreamerGirl>!

– Hipó, ülj vissza – kérleltem.
– Jól vagyok itt így – álldogált, és nagyon úgy tűnt, hogy esze ágában sincs visszaülni.
– Pápáig állni fogsz? – csóváltam a fejem.
– Ne má'. A Vatikánig megyünk? – csodálkozott Szasza.
– Te hülye vagy – röhögött fel Napsi.

32. oldal (Ciceró, 2013)

csicsike002>!

– Pápáig állni fogsz? – csóváltam a fejem.
– Ne má'. A Vatikánig megyünk? – csodálkozott Szasza.

32. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kiss Szabolcs (Szasza) · Latter Zsófia · Pápa · római pápa · Vatikán
Jesper_Olsen >!

Megdöbbentő volt az a nyugalom, ami a városból és az emberekből áradt. Nem hallatszott motorzúgás, sem telefoncsörgés, az ablakokban nem látszott a nagyképernyős tévék villódzása. Béke volt, de olyan, amilyet még soha nem láttam és nem éreztem. Ekkor jöttem rá, hogy ha nem jövök át ide, az egész életemet leélhettem volna anélkül, hogy hallottam volna a valódi csendet.

255. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csend · Pápa
julicsenge IP>!

Június 11-én, 1849. Kmety hadserege érkezik Pápára, kinek katonái ott voltak Buda visszafoglalásánál. Lakosságunk lelkesülten várja őket. E nótával vonulnak be: „Söprik a pápai utcát”.

66. oldal (Pápa város történelmi naptára)

Kapcsolódó szócikkek: 1849 · Pápa
3 hozzászólás
dokijano>!

    A XIX. század első éveiben bontakozott ki hazánkban az a mozgalom, melyet az irodalomtörténészek a nyelvújítás időszakának neveznek. Pákozdon 1805-től tanított az a Somogyi Gedeon, aki a nyelvújítási mozgalom egyik vezéralakjának, Kazinczy Ferencnek volt ellenfele. Iskoláit a Pápai Református Kollégiumban járta ki, majd a pozsonyi jogakadémián végezve Pesten dolgozott ügyvédként. Szenvedélye volt a római, görög, német és francia irodalom. Leghíresebb munkája a Mondolat, amely a magyar irodalmi életben nagy felzúdulást keltett. Kazinczy – valószínűleg jócskán túlozva – így írt szerzőjéről: „a nép nem tűrhette gorombaságát s zabolátlan életét, s kiadtak rajta”.

A tanítás mesterei

Kapcsolódó szócikkek: Kazinczy Ferenc · Pákozd · Pápa
adrica P>!

Mélyen a Bakonyban voltunk, előttünk néhány pápai sárgarépás kocsi mendegélt, én pedig friss szénából rakott ülésemben réseket verve, kényelmesen néztem a csillagokat, míg két sárgánk a nappali forróság után könnyebben lépegetett a jákói úton.

277. oldal, Egy falu, két bakter. I. (Fővárosi Könyvkiadó, 1929)

Kapcsolódó szócikkek: Bakony · Pápa
danaida>!

Bár a pápai református kollégium nem emelkedett olyan rangra, mint a debreceni vagy a sárospataki, a magyar szellemi életben fontos szerepet játszott: tankönyvíró professzorokat adott, számos kiváló elmét nevelt. Az iskola a magyar nyelvű oktatás egyik úttörője. A kéziratos diákköltészet nyomai az 1800-as évek elejéig nyúlnak vissza. 1841-ben megalakul a Képzőtársaság, s alig kezdi meg működését, megjelenik Pápán verseivel Petőfi Sándor. Itt tanul ekkor Jókai Mór és Orlai Petrics Soma is. A későbbi növendékek közül kiemelkedik Eötvös Károly, Thaly Kálmán és a két történész, Ballagi Mór és Marczali Henrik. A múlt század végén a Széchenyi (ma Március 15-e) téren elkészül a kollégium új, kétemeletes épülete. A kollégium fogalma ekkor Pápán a különféle típusú, tagozatú, alsó-, közép- és felsőfokú képzést nyújtó oktatási intézmények, iskolák együttesét jelenti. A kollégiumhoz elemi iskola, polgári, kereskedelmi, gimnázium, tanítóképző és teológiai főiskola tartozik. A távolabbról érkező tanulók az Ókollégium épületében kaphattak szállást. A harmincas évek végén elcsitulnak már a városban a régi, ádáz felekezeti harcok, a szabad szellemű, barátságos levegőjű kollégium befogadja a más vallású tanulót is. Az iskola benne él az ország szellemi vérkeringésében: számos kiváló tanára van, és jeles vendégeket hív meg, a népi írók mozgalma irányában tájékozódik. 1941-ben, a Képzőtársaság centenáriumi ünnepségén „az önképzőkörök mai feladatairól” Németh László beszél.

„Szép és könnyelmű ifjúság”

gesztenye11>!

Különben is mindig azt vallotta, hogy könnyebb kiállítani ezer lovast, mint találni egy nevelőt, szívesen odahagyta a militáns természetű fejedelem udvarát. Így nyerhette meg őt Pápa városa temploma és iskolája vezetésére.

15. oldal

KingucK P>!

Istvánfalu lassan fejlődött Rimaszombattá. Ahol egy vár volt (mint itt Szabadka), ott szükségképpen városnak kellett támadnia, mert a vár nagy fogyasztó, mindenféle mesteremberekre rászorult. Hát jöttek, mint a juhok a sóra. Kivált, ha nagy úré volt a vár, aki fényűző életet folytatott. Az úri pompát ebben a korban nem a mostani mértékkel állapították meg, hogy mekkora istállót tart, mennyi estélyt ád az illető s kinél dolgoztat Párizsban vagy Bécsben a felesége, hanem hogy mekkora várost hullajtott el maga körül. Így lett a Homonnayak házifüstje nyomán Homonna, Esterházyak révén Kismarton, Pápa vagy Tatatóváros, a Károlyiak markán át Nagykároly stb.

9. fejezet - A KIS ROZÁLI SORSÁBAN VÁLTOZÁS ÁLL BE

Kapcsolódó szócikkek: Nagykároly · Pápa · Rimaszombat
Lélle P>!

                                                            PÁPA

Az öregek úgy beszélik, hogy egyszer, amikor még Szent István királyunk öklömnyi kisgyerek volt, apjával-anyjával erre utaztak. Pihentetni, delelni valahol itt telepedtek meg, ahol most a város van. Mikor már jól betejelt, a kis István repesni kezdett az anyja ölében, és egyszer csak azt kiáltja, hogy: „Papa, papa.” Még addig sosem mondta ezt a szót, hát Géza fejedelem nagyon megörült neki. Elhatározta, hogy ennek emlékére várost alapít, s azt Papának fogja elnevezni.
    Úgy is lett, és azért hívják ezt a várost Pápának.

58. oldal, Mondák Veszprém megyéből (Móra, 1988)