pálinka tárgy

Rejtő Jenő (P. Howard): Csontbrigád
Fekete István: Hú
Arto Paasilinna: Az akasztott rókák erdeje
Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái
Marian Keyes: Görögdinnye I-II.
Ivo Andrić: Híd a Drinán
Norbert Winney – Tim Morgan: Manonymus
Havasi Attila: Manócska meghal
Lázár Ervin: A Franka Cirkusz
Wass Albert: Átoksori kísértetek
Wilhelm Hauff: A sátán emlékiratai
Gustave Flaubert: Bovaryné
Władisław Stanisław Reymont: Parasztok
Hamvas Béla: A bor filozófiája
Krasznahorkai László: Sátántangó
Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred közbelép
Dean R. Koontz: Ne félj!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember
Terry Pratchett: Egyenjogú rítusok
Fekete István: Derengő hajnal
Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák
Jókai Mór: Az új földesúr
Balázs József: Magyarok
drMáriás: Lomtalanítás
Philip Roth: A szellem árnyékában
Kassák Lajos: Egy ember élete
Rejtő Jenő (P. Howard): A drótnélküli gyilkosság
Prosper Mérimée: Szent Bertalan éjszakája
Selma Lagerlöf: Gösta Berling
Hans Christian Andersen: Mesék és történetek felnőtteknek
Diószegi Vilmos: Samanizmus
Bertha Bulcsu: A kenguru
Fekete István: Éjfél után
Andrus Kivirähk: Kék vagon
Baráth Katalin: A fekete zongora
Moldova György: Az Őrség panasza
Illyés Gyula: Kháron ladikján
Darvasi László: A Kleofás-képregény
Kunszabó Ferenc: Hét nap a hegyen
Halldór Kiljan Laxness: Izlandi pör
Patrick Rothfuss: A szél neve
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Illyés Gyula: Sorsválasztók
Romsics Ignác (szerk.): Csonka Mihály élete és világképe
Georges Simenon: Maigret és a lusta betörő
Wolf Haas: Csontdaráló
Gábor Emil (szerk.): Mai magyar elbeszélők
Szilvási Lajos: Metszéspont
Schirilla György: A legnagyobb hazugság
Sara Lidman: Hallja a te szolgád
Kéry László: Angol írók
Lackfi János (szerk.): Aranysityak
E. T. A. Hoffmann: Az elvesztett tükörkép története
Kosztolányi Dezső: Sötét bújócska
Illés György: A kocsma nem alszik
Ivan Alekszandrovics Goncsarov: A „Pallada” fregatt
Endrei Walter: A középkor technikai forradalma
Terebess Gábor: Ezerízű Kína
Jurij Brězan: Férfiévek
Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek
Kondor Vilmos: Budapest romokban
Bächer Iván: Kószáló
Kepes András: Tövispuszta
Hans Hellmut Kirst: Farkasok
Mikszáth Kálmán: A sipsirica és más elbeszélések
Tobias Pehle: Aperitifek és digestivumok
Hermann Rauschning: Hitler bizalmasa voltam
Nyikolaj Leszkov: A bolha
Székelyhidi Ágoston: Debreceni napló Erdélyről
Sjón: A macskaróka
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Nyíri Zsuzsanna: Háztartásunk kémiája
Andrzej Kuśniewicz: A két Szicília királya
Pál Ferenc: Természetes spiritualitás
Malonyay Dezső: A tartódi medvehajtás
Szeghalmi Lőrincz: Levelek az árnyékvilágból
Mérő László: Mit gondol a golyó?
Ángel F. Rojas: A menekülő falu
Rosner Ármin (szerk.): Nevető fejfák
Robert Maklowicz: Café Museum
Hegedűs Márton: Slusszkulcs klán
Jurij Scserbak: Karantén
Katie Ashley: Az ajánlat
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – A kardozós változat
Ipolyi Arnold (szerk.): A tengeri kisasszony
Bangó Margit: Felnézek a nagy égre…
Birtalan Ferenc: Trubadúrének
Gazda József: Így tudom, így mondom
Moskát Anita: Bábel fiai
Magyar Imre – Petrányi Gyula: A belgyógyászat alapvonalai
Térey János: Átkelés Budapesten
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága
Papp Dóra: Tükörlelkek
Ignácz Ádám (szerk.): Műfajok, stílusok, szubkultúrák
Gaura Ágnes: Attila koporsója
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Kati Hiekkapelto: Védtelenül
Rita Falk: Télikrumpligombóc
Zakály Viki: Egyszeregy
M. Kiss Csaba: Boldogságkönyv
Szélesi Sándor – Erdős László: Sztálin
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz
Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk
Peer Krisztián: 42
László Zoltán: Távolvíz
Csabai László: Szindbád, a forradalmár
Gaura Ágnes: Túlontúl
Marcus Sedgwick: Kísértetek és ketyerék
Kaptás András: Ébredés a világ peremén
Garaczi László: Hasítás
Csernus Imre: A harcos
Narine Abgarjan: Égből hullott három alma
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve II.
Kim Leine: A szellemidéző és a tiszteletes
Graeme Simsion: A Rosie-következmény
Vakulya Norbert: Trianon
Cserna-Szabó András: Extra Dry
Maros András: Két-három dán
Csernovszki-Nagy Alexandra: Mimi regénye
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak
Bányainé Nagy Judit – Fancsikai Eszter – Tapasztó Orsi: Nem akarok beleszólni
Lőrinczy Judit: Az utolsó tanú
Vida Gábor: Senkiháza

Idézetek

Razor P>!

A kövér herélt hamar észbe kapott, és hogy oltsa a tüzet, ráöntötte gazdája italát. Jóféle pálinka lehetett, mert a lángok hatalmas lobbanással kaptak új erőre.

40. oldal, Első rész, III.

Kapcsolódó szócikkek: eunuch · pálinka
Removed>!

A Battyhány térről figyelték a lassan hömpölygő Dunát, ahogy visszatükrözi Budapest fényeit, és várták a villamost. Dávidnak eszébe jutott egy jelenet, ahogy Nimród az esti folyóparton áldozati rituálét mutat be. Dübörgött benne a pálinka, de rajzolni akart. A többiek beszéde eltávolodott tőle, a régmúltba repítette a víztükör, ahol a hős éppen átvágja egy kanca torkát. Képzeletben megtervezte a ló izmait, kacsként kunkorodó sörényét, a szügyét színező vért. Nyerített haláltusájában, fogai világlottak a sötétben.

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · · Nimród · pálinka
Carmilla >!

    Az öregasszonyok befestették koromfeketére a pálinkájukat, mielőtt megitták, annyira gyászoltak, ám ennél többet már igazán nem tehettek.

75. oldal, Az útitárs (Polar Könyvek, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: pálinka
Boglárka_Madar>!

Magyarországon nem probléma hajnalban italhoz jutni, faluhelyen nehéz lehet nyitva tartó helyet találni az esti órákban, de reggel hatkor már a legtöbb kocsma kinyit. Mindenütt nagy a tolongás, mert a magyarnak munka előtt mindenképpen fel kell hajtani néhány deci bort, vagy egy-két stampó pálinkát. Ez nemzeti szokás.

106. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bor · ital · kocsma · Magyarország · pálinka
lzoltán IP>!

MÄRT
     Kezd íze lenni ennek a pálinkának, ez rossz jel. Úgy tűnik, ma jól berúgunk. […]

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pálinka
ViraMors P>!

A koradélutáni órákban beszélgettek, ettek és mindössze egy-két üveg pálinkát ittak, inkább a tessék-lássék kedvéért, mert komoly ivás csak vacsora után kezdődött, az úgynevezett toronyszobában.

Kapcsolódó szócikkek: pálinka
Szelén>!

A disznótorban meghalt egy anyóka

A disznótorban meghalt egy anyóka.
Pálinkát ittunk, és ettünk pogácsát,
midőn tavaly Pálnapra virradóra
eltervezénk a disznó megfogását.

Eltervezénk, és meg lett fogva reggel.
És forró szíve elsüllyedt a hóba,
s kolbászt haraptunk roppant kenyerekkel.
A disznótorban meghalt egy anyóka.

Nagy lakomákon hallható azóta:
a disznótorban meghalt egy anyóka,
egy anyóka, ki ott se volt talán.

A disznótorban meghalt, így beszélik.
Emléke rajtunk furcsán feketéllik,
mint égett zsír a kormos üst falán.

17. oldal

Havasi Attila: Manócska meghal vagy a lét csodás sokfélesége

Kapcsolódó szócikkek: pálinka · pogácsa
csillagka>!

– Sose higgy az izlandinak, ha józan! – állapította meg aztán. – Mert az az irgalmasságos Úristen egyetlen igazságot hirdetett meg Izlandon: a pálinkát.

151-152. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Izland · pálinka
Eszter01>!

A fiúk vodkával hígították a szervezetükbe került nem csekély mennyiségű hatvanfokos házi pálinkát, miközben Marci és Zoli a darts nevű ősi székely népi játéknak hódoltak.

188. oldal

Kapcsolódó szócikkek: pálinka · vodka
gesztenye11>!

Akkor azt is tudja, mit mondott az apám, fordult Kalagor az ezredeshez: a román főzzön puliszkát, a magyar főzzön pálinkát, a német csináljon autót.

195. oldal

Vida Gábor: Senkiháza Erdélyi lektűr

Kapcsolódó szócikkek: apa · autó · Kalagor Máté · magyarok, magyarság · német · pálinka · polenta, puliszka · román