pálinka tárgy

Rejtő Jenő (P. Howard): Csontbrigád
Fekete István: Hú
Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái
Krúdy Gyula: A has ezeregyéjszakája
Ivo Andrić: Híd a Drinán
Lázár Ervin: A Franka Cirkusz
Wass Albert: Átoksori kísértetek
Wilhelm Hauff: A sátán emlékiratai
Hamvas Béla: A bor filozófiája
Krasznahorkai László: Sátántangó
Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára
Dean R. Koontz: Ne félj!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember
Terry Pratchett: Egyenjogú rítusok
Fekete István: Derengő hajnal
Balázs József: Magyarok
Philip Roth: A szellem árnyékában
Kassák Lajos: Egy ember élete
Rejtő Jenő (P. Howard): A drótnélküli gyilkosság
Prosper Mérimée: Szent Bertalan éjszakája
Selma Lagerlöf: Gösta Berling
Hans Christian Andersen: Mesék és történetek felnőtteknek
Diószegi Vilmos: Samanizmus
Andrus Kivirähk: Kék vagon
Moldova György: Az Őrség panasza
Illyés Gyula: Kháron ladikján
Kunszabó Ferenc: Hét nap a hegyen
Illyés Gyula: Sorsválasztók
Georges Simenon: Maigret és a lusta betörő
Gábor Emil (szerk.): Mai magyar elbeszélők
Schirilla György: A legnagyobb hazugság
Sara Lidman: Hallja a te szolgád
Kéry László: Angol írók
Lackfi János (szerk.): Aranysityak
E. T. A. Hoffmann: Az elvesztett tükörkép története
Kosztolányi Dezső: Sötét bújócska
Illés György: A kocsma nem alszik
Ivan Alekszandrovics Goncsarov: A „Pallada” fregatt
Endrei Walter: A középkor technikai forradalma
Terebess Gábor: Ezerízű Kína
Jurij Brězan: Férfiévek
Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek
Hans Hellmut Kirst: Farkasok
Mikszáth Kálmán: A sipsirica és más elbeszélések
Tobias Pehle: Aperitifek és digestivumok
Nyikolaj Leszkov: A bolha
Székelyhidi Ágoston: Debreceni napló Erdélyről
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Nyíri Zsuzsanna: Háztartásunk kémiája
Andrzej Kuśniewicz: A két Szicília királya
Pál Ferenc: Természetes spiritualitás
Malonyay Dezső: A tartódi medvehajtás
Szeghalmi Lőrincz: Levelek az árnyékvilágból
Ángel F. Rojas: A menekülő falu
Robert Maklowicz: Café Museum
Hegedűs Márton: Slusszkulcs klán
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – A kardozós változat
Ipolyi Arnold (szerk.): A tengeri kisasszony
Bangó Margit: Felnézek a nagy égre…
Birtalan Ferenc: Trubadúrének
Gazda József: Így tudom, így mondom
Moskát Anita: Bábel fiai
Magyar Imre – Petrányi Gyula: A belgyógyászat alapvonalai
Térey János: Átkelés Budapesten
Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága
Papp Dóra: Tükörlelkek
Ignácz Ádám (szerk.): Műfajok, stílusok, szubkultúrák
Gaura Ágnes: Attila koporsója
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Kati Hiekkapelto: Védtelenül
Zakály Viki: Egyszeregy
M. Kiss Csaba: Boldogságkönyv
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz
Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk
László Zoltán: Távolvíz
Csabai László: Szindbád, a forradalmár
Gaura Ágnes: Túlontúl
Marcus Sedgwick: Kísértetek és ketyerék
Kaptás András: Ébredés a világ peremén
Garaczi László: Hasítás
Graeme Simsion: A Rosie-következmény
Vakulya Norbert: Trianon
Maros András: Két-három dán

Idézetek

AniTiger P>!

    – Oké – lépett mögé Józsi, és kinyitotta a dobozt, amiben a pizzákat szokta szállítani. Kivett egy félliteres üveget, s a lovag felé nyújtotta.
    – Pálinka.
    Béla halványan elmosolyodott:
    – Ezt az egyet azonnal felismertem.
    Miközben a lovag elvette az üveget, a fiú elvigyorodott a lehetőségre, hogy valószínűleg minden párhuzamos világban van pálinka.

33. oldal, 2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Béla lovag · Józsi (Monostori József) · pálinka
Kkatja P>!

Egy rövid időre homályosan megfogalmazódott benne a terv, hogy talán szerencsésebb volna, ha lemondana a további kísérletekről, s így fölszabaduló erőit „vágyai megszüntetésére” fordítaná, lemondva fokozatosan élelemről, szeszről és cigarettáról, a hallgatást választaná a megnevezés állandó gyötrelme helyett, már néhány hónap vagy egy-két hét múltán elérve így egy tökéletesen salaktalan életet, és ahelyett, hogy nyomokat hagyna maga után, jeltelenül feloldódna az amúgy is sürgetően hívogató végleges csöndben; de csakhamar nevetségesnek találta mindezt: legalábbis nem többnek félelem és méltóságtudat szülte gyengeségnél, s kissé ijedten hajtotta föl az előkészített pálinkát, s azonnal újratöltötte, mert az üres pohár mindig nyugtalanította kissé.

62-63. oldal, Valamit tudni

Kapcsolódó szócikkek: cigaretta · csend · kísérlet · pálinka · terv · vágy
giggs85 P>!

Két egyenruhás integet az út szélén. Hajnal Bandi a parázsra köp, zsebre vágja a spanglit, zacskók az ülés alá, pipák, fecsik, pirulák a kesztyűtartóba. Lehúzza az ablakot, a füstöt benntartva, torokhangon válaszol a kérdésekre. A bajszos katona a hokedliket nézi. Felnyittatja a csomagtartót, tele van vadkenderrel. Ez mi?
Gyógytea, mondja Bandi, a nagynénémnek Répcelakra.
Répcelak arra van.
Eltévedtünk, alezredes elvtárs.
Nem vagyok alezredes.
Kérnek egy korty pálinkát?
Szolgálatban? Milyen?
Szilva.
Isznak, aztán elengednek.

Kapcsolódó szócikkek: pálinka · Répcelak
Fay>!

– A pálinka mindenre gyógyír, nem tudtad? Kivéve terhességre, azt általában előidézi – köhint egyet, és ezen együtt mosolygunk.

127. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gábriel · pálinka
fekiyeti79 P>!

(…) egyszerre hajtottuk le a stampós pohár tartalmát. A pálinka ízre nem sokat tudott, de a kerítésszaggató párlat csodálatos stresszkezelő hatással bírt: Ericnek pár másodpercnyi fulladáshoz közeli állapot után kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy fáj a lába. Szegény egyértelműen nem volt felkészülve egy átlag magyar professzor pincéjének büszkeségére.
– Ez megérne egy vegyi elemzést – suttogta végül erőtlenül. – Méregre gyanakszom – tette hozzá hangosabban.

253. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eric Bowman · pálinka
eeszter>!

Közel harminc éve nem eszem húst. Egyszer azonban kivételt tettem! Erdélyben jártam, Gelencén, mely az utolsó olyan falu, ahol még Szent László-kori freskót láthatunk Árpád-kori templom falán – innen tudhatjuk, hogy a történelmi Magyarország határára értünk. Ebben a faluban egy éjszakára befogadott egy özvegyasszony, aki olyan szegény volt, ahogy arról a népmesékben hallhatunk. A férje meghalt, a két gyereke pedig, akiket, ha akart se nagyon tudott volna élelmezni meg ruházni, két különböző erdélyi nagyvárosban, kollégiumban lakott. A néni évente négyszer küldött nekik cipősdobozban süteményt. Évente négyszer. Többet nem tudott. De nem ám Esterházy-tortát! Piskótát, némi kakaóporral. Ennyi jutott. Az érkezésem hírére a néni levágta az egyetlen állatát. Ahogy mondom, az egyetlent! Mire odaértem, már föl is volt tálalva. Vegetarianizmus ide vagy oda, egyszerűen nem volt szívem azt mondani, hogy nem. Nem vitt rá a lélek. Miután megettem a húst, megvetette az ágyat. Egy picike kis háza volt, egy szoba, előtte egy konyha. Nekem kellett az ágyban feküdnöm, ő meg egy hokedlin ült a konyhában, a hátát a falnak támasztva, úgy aludt éjszaka. Így, ahogy mondom! Könyörögtem neki, hogy „nekem van hálózsákom, nem az ágyért jöttem!”. Egyszerűen nem volt hajlandó engedni. Reggel pedig hozta a pálinkát. Akkor értettem meg, mi az, hogy „pálinkás jó reggelt”! Amikor pedig elköszöntem tőle, kinyitotta a kétajtós ruhásszekrényt, melyben ott álltak a férje ruhái, s azt mondta: „Tessék választani!” Na, ezt már nem! Könnyen mondhattam, mert 30 centivel voltam magasabb, mint a férje. A néni azonban így szólt: „Akkor vegyen egy övet!” Így végül el kellett hoznom a férje egy övét…
Arról tehát, hogy egy szegény ember hogyan képes adni vagy gazdagítani másokat, legmélyebb élményeim Erdélyből és Kárpátaljáról származnak.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Erdély · Gelence · pálinka
4 hozzászólás
DoreenShitQ>!

– Ha megfázol…
– Akkor iszom pálinkát! – vágtam rá.

354. oldal, Kriszti

Kapcsolódó szócikkek: pálinka
3 hozzászólás
psn>!

A pálinka mámora fenséges közönyt prédikál. Megveted a halált, és jó az élet úgy, ahogy éppen van, illetve ahogy nincs.

Kapcsolódó szócikkek: pálinka
Szávitrí P>!

Aranyérben mindenki csinált télen almapálinkát, úgy, hogy éjszakára kitették az almaboros hordót, és leszedték róla a jeget, míg végül csak egy vékony réteg alkohol maradt.

49. oldal (Delta Vision, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: pálinka
1 hozzászólás