pálinka tárgy

Rejtő Jenő (P. Howard): Csontbrigád
Fekete István: Hú
Arto Paasilinna: Az akasztott rókák erdeje
Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái
Marian Keyes: Görögdinnye I-II.
Ivo Andrić: Híd a Drinán
Norbert Winney – Tim Morgan: Manonymus
Havasi Attila: Manócska meghal
Lázár Ervin: A Franka Cirkusz
Wass Albert: Átoksori kísértetek
Wilhelm Hauff: A sátán emlékiratai
Gustave Flaubert: Bovaryné
Władisław Stanisław Reymont: Parasztok
Hamvas Béla: A bor filozófiája
Krasznahorkai László: Sátántangó
Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred közbelép
Dean R. Koontz: Ne félj!
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember
Terry Pratchett: Egyenjogú rítusok
Fekete István: Derengő hajnal
Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák
Jókai Mór: Az új földesúr
Balázs József: Magyarok
drMáriás: Lomtalanítás
Philip Roth: A szellem árnyékában
Kassák Lajos: Egy ember élete
Rejtő Jenő (P. Howard): A drótnélküli gyilkosság
Prosper Mérimée: Szent Bertalan éjszakája
Selma Lagerlöf: Gösta Berling
Hans Christian Andersen: Mesék és történetek felnőtteknek
Diószegi Vilmos: Samanizmus
Bertha Bulcsu: A kenguru
Fekete István: Éjfél után
Andrus Kivirähk: Kék vagon
Baráth Katalin: A fekete zongora
Moldova György: Az Őrség panasza
Illyés Gyula: Kháron ladikján
Darvasi László: A Kleofás-képregény
Kunszabó Ferenc: Hét nap a hegyen
Halldór Kiljan Laxness: Izlandi pör
Patrick Rothfuss: A szél neve
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Illyés Gyula: Sorsválasztók
Romsics Ignác (szerk.): Csonka Mihály élete és világképe
Georges Simenon: Maigret és a lusta betörő
Wolf Haas: Csontdaráló
Gábor Emil (szerk.): Mai magyar elbeszélők
Szilvási Lajos: Metszéspont
Schirilla György: A legnagyobb hazugság
Sara Lidman: Hallja a te szolgád
Kéry László: Angol írók
Lackfi János (szerk.): Aranysityak
E. T. A. Hoffmann: Az elvesztett tükörkép története
Kosztolányi Dezső: Sötét bújócska
Illés György: A kocsma nem alszik
Ivan Alekszandrovics Goncsarov: A „Pallada” fregatt
Endrei Walter: A középkor technikai forradalma
Terebess Gábor: Ezerízű Kína
Jurij Brězan: Férfiévek
Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek
Kondor Vilmos: Budapest romokban
Bächer Iván: Kószáló
Kepes András: Tövispuszta
Hans Hellmut Kirst: Farkasok
Mikszáth Kálmán: A sipsirica és más elbeszélések
Tobias Pehle: Aperitifek és digestivumok
Hermann Rauschning: Hitler bizalmasa voltam
Nyikolaj Leszkov: A bolha
Székelyhidi Ágoston: Debreceni napló Erdélyről
Sjón: A macskaróka
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Nyíri Zsuzsanna: Háztartásunk kémiája
Andrzej Kuśniewicz: A két Szicília királya
Pál Ferenc: Természetes spiritualitás
Malonyay Dezső: A tartódi medvehajtás
Szeghalmi Lőrincz: Levelek az árnyékvilágból
Mérő László: Mit gondol a golyó?
Ángel F. Rojas: A menekülő falu
Rosner Ármin (szerk.): Nevető fejfák
Robert Maklowicz: Café Museum
Hegedűs Márton: Slusszkulcs klán
Jurij Scserbak: Karantén
Katie Ashley: Az ajánlat
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – A kardozós változat
Ipolyi Arnold (szerk.): A tengeri kisasszony
Bangó Margit: Felnézek a nagy égre…
Birtalan Ferenc: Trubadúrének
Gazda József: Így tudom, így mondom
Moskát Anita: Bábel fiai
Magyar Imre – Petrányi Gyula: A belgyógyászat alapvonalai
Térey János: Átkelés Budapesten
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága
Papp Dóra: Tükörlelkek
Ignácz Ádám (szerk.): Műfajok, stílusok, szubkultúrák
Gaura Ágnes: Attila koporsója
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Kati Hiekkapelto: Védtelenül
Rita Falk: Télikrumpligombóc
Zakály Viki: Egyszeregy
M. Kiss Csaba: Boldogságkönyv
Szélesi Sándor – Erdős László: Sztálin
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz
Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk
Peer Krisztián: 42
László Zoltán: Távolvíz
Csabai László: Szindbád, a forradalmár
Gaura Ágnes: Túlontúl
Marcus Sedgwick: Kísértetek és ketyerék
Kaptás András: Ébredés a világ peremén
Garaczi László: Hasítás
Csernus Imre: A harcos
Narine Abgarjan: Égből hullott három alma
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve II.
Kim Leine: A szellemidéző és a tiszteletes
Graeme Simsion: A Rosie-következmény
Vakulya Norbert: Trianon
Cserna-Szabó András: Extra Dry
Maros András: Két-három dán
Csernovszki-Nagy Alexandra: Mimi regénye
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak
Bányainé Nagy Judit – Fancsikai Eszter – Tapasztó Orsi: Nem akarok beleszólni
Lőrinczy Judit: Az utolsó tanú
Vida Gábor: Senkiháza

Idézetek

Bélabá>!

– Odaadtam neki az aprómat – mondja Parvaneh, és a falnál ülő koszos szakállú férfi felé biccent.
– Ugye tudja, hogy csak pálinkát fog rajta vásárolni? – kérdi Ove.
Parvaneh hunyorít.
– Mi? Komolyan? Pedig én annnyira reméltem, hogy a diákhitelét fogja törleszteni belőle, amit a részecskefizikai tanulmányaira vett fel!

Kapcsolódó szócikkek: pálinka
3 hozzászólás
egy_ember>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

A borember gyerekéből költőt nevel, lovagot, csavargót, bohócot vagy vadakat terelő juhászt. A sörember fia tűzoltó lesz vagy katona, országgyűlési képviselő vagy BKV-ellenőr, rohamrendőr vagy adótanácsadó. Ám Lancelot óta sokat bonyolódott a világ. Ma a legtöbb borember jórészt sörözik, mert nem kíván hányni a kupakos kocsisbortól, melyet minőségi hegylé néven tukmál rá a sommelier. A legtöbb sörember pedig borsznob, ha hagynád, másról se beszélne, csak tannintartalomról, tigrisillatról meg a cuvée definíciójáról. Lögyböli, forgatja, kóstolja a bort – aztán kiköpi. A pálinkaemberről jobb lenne nem is beszélni. Ő tényleg pálinkát iszik. Csak pálinkát. Saját maga főzi. Mindenből pálinkát főz, ami az útjába kerül. Ő a pietista-ateista-puritán házmester, aki olykor templomszagú vénkisasszonyokkal kefél a mosókonyhában. Biztosan találkoztál már vele. Óvakodj tőle. A sárkánytól nem kell tartanod, tőle igen. Ha látod, ne feledd, ő száműzte Hamvast könyvtárból raktárba, és ő verte agyon Szerb Antalt is.

Kapcsolódó szócikkek: pálinka
19 hozzászólás
AniTiger P>!

    – Oké – lépett mögé Józsi, és kinyitotta a dobozt, amiben a pizzákat szokta szállítani. Kivett egy félliteres üveget, s a lovag felé nyújtotta.
    – Pálinka.
    Béla halványan elmosolyodott:
    – Ezt az egyet azonnal felismertem.
    Miközben a lovag elvette az üveget, a fiú elvigyorodott a lehetőségre, hogy valószínűleg minden párhuzamos világban van pálinka.

33. oldal, 2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Béla lovag · Józsi (Monostori József) · pálinka
Kkatja>!

Egy rövid időre homályosan megfogalmazódott benne a terv, hogy talán szerencsésebb volna, ha lemondana a további kísérletekről, s így fölszabaduló erőit „vágyai megszüntetésére” fordítaná, lemondva fokozatosan élelemről, szeszről és cigarettáról, a hallgatást választaná a megnevezés állandó gyötrelme helyett, már néhány hónap vagy egy-két hét múltán elérve így egy tökéletesen salaktalan életet, és ahelyett, hogy nyomokat hagyna maga után, jeltelenül feloldódna az amúgy is sürgetően hívogató végleges csöndben; de csakhamar nevetségesnek találta mindezt: legalábbis nem többnek félelem és méltóságtudat szülte gyengeségnél, s kissé ijedten hajtotta föl az előkészített pálinkát, s azonnal újratöltötte, mert az üres pohár mindig nyugtalanította kissé.

62-63. oldal, Valamit tudni

Kapcsolódó szócikkek: cigaretta · csend · kísérlet · pálinka · terv · vágy
giggs85>!

Két egyenruhás integet az út szélén. Hajnal Bandi a parázsra köp, zsebre vágja a spanglit, zacskók az ülés alá, pipák, fecsik, pirulák a kesztyűtartóba. Lehúzza az ablakot, a füstöt benntartva, torokhangon válaszol a kérdésekre. A bajszos katona a hokedliket nézi. Felnyittatja a csomagtartót, tele van vadkenderrel. Ez mi?
Gyógytea, mondja Bandi, a nagynénémnek Répcelakra.
Répcelak arra van.
Eltévedtünk, alezredes elvtárs.
Nem vagyok alezredes.
Kérnek egy korty pálinkát?
Szolgálatban? Milyen?
Szilva.
Isznak, aztán elengednek.

Kapcsolódó szócikkek: pálinka
eeszter>!

Közel harminc éve nem eszem húst. Egyszer azonban kivételt tettem! Erdélyben jártam, Gelencén, mely az utolsó olyan falu, ahol még Szent László-kori freskót láthatunk Árpád-kori templom falán – innen tudhatjuk, hogy a történelmi Magyarország határára értünk. Ebben a faluban egy éjszakára befogadott egy özvegyasszony, aki olyan szegény volt, ahogy arról a népmesékben hallhatunk. A férje meghalt, a két gyereke pedig, akiket, ha akart se nagyon tudott volna élelmezni meg ruházni, két különböző erdélyi nagyvárosban, kollégiumban lakott. A néni évente négyszer küldött nekik cipősdobozban süteményt. Évente négyszer. Többet nem tudott. De nem ám Esterházy-tortát! Piskótát, némi kakaóporral. Ennyi jutott. Az érkezésem hírére a néni levágta az egyetlen állatát. Ahogy mondom, az egyetlent! Mire odaértem, már föl is volt tálalva. Vegetarianizmus ide vagy oda, egyszerűen nem volt szívem azt mondani, hogy nem. Nem vitt rá a lélek. Miután megettem a húst, megvetette az ágyat. Egy picike kis háza volt, egy szoba, előtte egy konyha. Nekem kellett az ágyban feküdnöm, ő meg egy hokedlin ült a konyhában, a hátát a falnak támasztva, úgy aludt éjszaka. Így, ahogy mondom! Könyörögtem neki, hogy „nekem van hálózsákom, nem az ágyért jöttem!”. Egyszerűen nem volt hajlandó engedni. Reggel pedig hozta a pálinkát. Akkor értettem meg, mi az, hogy „pálinkás jó reggelt”! Amikor pedig elköszöntem tőle, kinyitotta a kétajtós ruhásszekrényt, melyben ott álltak a férje ruhái, s azt mondta: „Tessék választani!” Na, ezt már nem! Könnyen mondhattam, mert 30 centivel voltam magasabb, mint a férje. A néni azonban így szólt: „Akkor vegyen egy övet!” Így végül el kellett hoznom a férje egy övét…
Arról tehát, hogy egy szegény ember hogyan képes adni vagy gazdagítani másokat, legmélyebb élményeim Erdélyből és Kárpátaljáról származnak.

93. oldal

Pál Ferenc: Természetes spiritualitás Meghittségben Istennel

Kapcsolódó szócikkek: Erdély · Gelence · pálinka
4 hozzászólás
Fay>!

– A pálinka mindenre gyógyír, nem tudtad? Kivéve terhességre, azt általában előidézi – köhint egyet, és ezen együtt mosolygunk.

127. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gábriel · pálinka
fekiyeti79>!

[…] egyszerre hajtottuk le a stampós pohár tartalmát. A pálinka ízre nem sokat tudott, de a kerítésszaggató párlat csodálatos stresszkezelő hatással bírt: Ericnek pár másodpercnyi fulladáshoz közeli állapot után kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy fáj a lába. Szegény egyértelműen nem volt felkészülve egy átlag magyar professzor pincéjének büszkeségére.
– Ez megérne egy vegyi elemzést – suttogta végül erőtlenül. – Méregre gyanakszom – tette hozzá hangosabban.

253. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eric Bowman · pálinka
Nikolett_Kapocsi P>!

Nem való nekem pálinka… akinek való, az nem iszik, akinek meg nem való, az igen. Vajon miért ez a természet rendje? – töprengett bűnbánóan, miközben a taxi befordult vele Puljuba.

15. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: pálinka