Palesztina helyszín

Angelika Schrobsdorff: Te nem vagy olyan, mint más anyák
Thomas Hardy: Egy tiszta nő
Arkagyij Babcsenko: Jelenetek egy háborúból
Biblia
Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története
Leon Uris: Exodus
Őfelsége Núr, Jordánia királynéja: A nők tartják az égbolt felét
Ámosz Oz: Hogyan gyógyítsuk a fanatikust
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Paul Johnson: A zsidók története
Charles Berlitz: Atlantisz
Etienne Dahler: Mózes; Józsua; A bírák
Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon
Owen Chadwick: A reformáció
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Makai György: Allah és gyermekei
Frei Tamás: A megmentő
David Safier: Jézus szeret engem
Rostoványi Zsolt: A Közel-Kelet története
Bächer Iván: Sétatárs
Zakar András: A sumér hitvilág és a Biblia
Izrael Samír: Rasszista állam?
Hazai gyógynövényeink ismertetése
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt
Wilkie Collins: A fehér ruhás nő
Polgár Ernő: A kultúrák eredete és ősképei
Arthur S. Maxwell: A legkedvesebb látogató
Timothy Snyder: Véres övezet
Ónody György: Palesztina és a palesztinok
Banksy: Wall and Piece – A fal adja a másikat
Lakatos István: Kései megperzselődés
Amir Gutfreund: A mi holokausztunk
Elliott Roosevelt: Apám így látta
Ady Endre: Versek I-II.
Shlomo Avineri: Herzl
Ámosz Oz: Júdás
Arany Anett – N. Rózsa Erzsébet – Szalai Máté: Az Iszlám Állam Kalifátusa
Lutz van Dijk: Lutz van Dijk erzählt die Geschichte der Juden
Gregorios III. Lahhám: Ne hagyjátok, hogy eltűnjünk!
Edith Eva Eger: A döntés
Agneša Kalinová – Jana Juráňová: Hét életem
Pascal Bruckner: Képzelt rasszizmus
Roger Crowley: Az Elátkozott torony
Colum McCann: Apeirogon
Simon Sebag Montefiore: Éjszaka Moszkvában

Idézetek

Carmilla >!

Amikor apám gyerek volt Lengyelországban, Európa utcáit olyan graffitik borították, hogy „Zsidók, vissza Palesztinába!”, vagy rosszabb: „Koszos zsidrákok, takarodjatok Palesztinába!” Aztán amikor ötven év múltán újra Európában járt, a falakat immár új graffitik díszítették: „Zsidók, kifelé Palesztinából!”

8. oldal, Jó és jó között (Európa, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: graffiti, falfirka · Lengyelország · Palesztina · zsidók
Kuszma>!

A jelenlegi válság a világban, a Közel-Keleten, Izrael/Palesztinában nem az iszlám értékeiről szól. Nem az arab szellemiségről, ahogy egyes rasszisták állítják, nem bizony. Ez az ősi küzdelem fanatizmus és pragmatizmus között. Fanatizmus és pluralizmus között. Fanatizmus és tolerancia között. Szeptember 11-e még csak nem is arról szólt, hogy Amerika jó vagy rossz, hogy a kapitalizmus ocsmány vagy sem, hogy a globalizációt meg kell-e állítani vagy sem. A tipikus fanatikus állítás érvényesült: Ha szerintem valaki rossz, megölöm, méghozzá a szomszédaival együtt.

28. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 2001. szeptember 11. · fanatizmus · Izrael · Palesztina
daniagi>!

Az emberiség számára talán sokkal áldásosabb lenne, ha Görögország lett volna a modern civilizáció vallásának bölcsője, és nem Palesztina.

Kapcsolódó szócikkek: Görögország · Palesztina
lilijan>!

Karen nem egészen értette, hogy miért támogatják a pénzükkel La Ciotat-t az amerikai zsidók. Elvégre a táborban mindenféle náció volt, csak amerikai nem. Föltette a kérdést Galilnak, aki vállat vont:
– A cionizmus az, hogy az egyik ember pénzt kér a másiktól, hogy odaadhassa egy harmadiknak, hogy elküldjenek egy negyediket Palesztinába.
– Jó dolog – mondta Karen –, hogy vannak barátaink, akik összetartanak.
– Vannak ellenségeink is, akik összetartanak – felelte Galil.

Kapcsolódó szócikkek: cionizmus · Palesztina
Chöpp >!

3

Pasziánsz. Angliában türelem néven ismerik. Franciaországban siker, Lengyelországban diszkréció, Norvégiában kabal, Palesztinában békesség. További változatai a sasszárny, a labirintus, a párhuzamosok, az utcák és sikátorok, a tizenegyes, az alhambra, a kígyópóker, a fekete özvegy, a három vak egér, a szultán, a Hanoi.torony, a kilencvenegy, a Rouge et Hoir, a lóhere, a cica a sarokban, a zodiákus, a képzelt tizenhármas, a quadrille, a szélmalom, a tabló, az örökmozgó, a nagyapa órája, az ozmózis, a ravasz róka, az egyiptomi rablók, az intrika, a császár és az egyszerűség.

513. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Palesztina · pasziánsz
Lunemorte P>!

A filiszteusok nem semita népek voltak. A Földközi-tenger szigeteiről jöttek a Kr. e. 13. században Palesztina partvidékére, Dán és Júda területére. Palesztina róluk kapta a nevét.

Lábjegyzet a Bír 13-hoz

Biblia

Kapcsolódó szócikkek: filiszteusok · Palesztina
אדם P>!

…Antiszemiták! Ez a szó mágikus erővel hat az amerikaiakra. Ha egy amerikait antiszemitának minősítenek, akkor az illetőnek térdre kell borulnia, és örök szerelmet és hűséget kell esküdnie a zsidó népnek. Én csak tudom, hiszen naponta kapok leveleket olyan emberektől, akiket „antiszemitának” neveztek, mert Palesztinát merték támogatni, s most nem tudnak mit kezdeni ezzel a minősítéssel. Pszichológiai elsősegélyben szoktam részesíteni őket: büntettek már meg engem szovjetellenes tevékenységért, és kiátkoztak Amerika-ellenes nézeteim miatt, úgyhogy nekem már nem okoz különösebb megrázkódtatást, ha még azt is rám kenik, hogy zsidóellenes vagyok. Manapság, ha valakit nem neveznek antiszemitának, akkor az azt jelenti, hogy az illető rossz úton jár, beszorult Saron és Soros közé.

47. oldal

Izrael Samír: Rasszista állam? Összegyűjtött írások

Kapcsolódó szócikkek: Palesztina · Soros György
1 hozzászólás
mcgregor P>!

Mohamed immár gazdag kereskedőként ellátogatott karavánjaival Szíriába és Palesztinába, ahol feltehetően megismerkedett a keleti (nesztoriánus) kereszténység aszketikus-szerzetesi vonásaival. Itt, valamint Jatribban, a későbbi Medinában megismerte a zsidókat is, majd Szíriában a már említett hanifákat, akik a zsidóság és a kereszténység között álló monoteizmust hirdették, azt vallván, hogy létezik egy eredeti kinyilatkoztatás, amelyet a népeknek időről időre átadnak isten küldöttei.
Mindez közrejátszott a 609-ben vagy 610-ben bekövetkezett nagy fordulat előkészítésében: Mohamed meggyőzi önmagát arról, hogy ő az arabok isteni küldötte, mivel az araboknak eddig nem volt részük sem prófétákban, sem kinyilatkoztatásokban.

36. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Medina · Mohamed · Palesztina · Szíria
Eule P>!

A háború lezárásának körülményei, másrészt a menekültkérdés megoldásának makacs elutasítása Izrael részéről nem hagyott kétséget az iránt, hogy az arab tengerbe ékelt állam viszonya szomszédaival hosszú távon rendezetlen és ellenséges marad.

48. oldal, Az első arab-izraeli háború, Izrael ENSZ-felvétele

Kapcsolódó szócikkek: Izrael · Palesztina
Nazanszkij >!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

AZUBA

Kigyúlt az égen esti csillag,
Szállong az éjben rózsa-illat.
Valami édes, halk zene
Távolról mintha zengene…
Szerelmes, fájó bús a nóta:
»Sirászi kertben nincs már rózsa,
Vérpezsdítő, szerelmes éjen,
Olajfa erdőn, hímes réten
Merengve várok, mindhiába…
Ölelni készen, csókra vágyva,
Szomjas szívvel itt kell epednem…
Nem jön, nem jön az én szerelmem,
Hogy szép fejét ölembe hajtsa,
Míg csókra vágy és szomjaz ajka,
Hogy üdvünktől a bűvös éjjel
Megreszkessen szerelmi kéjjel
S az erdő fojtó illatárja,
Míg lágy szellőkön messzeszállna,
Mint egy csapongó, égi mámor
Susogna üdvről, boldogságról
Leroskadva egy rózsakerten…

De nem jön, nem… az én szerelmem.
Ez a világ már nem a régi.
Szerelmi tűztől lángban égni,
Hallgatni bűvös éj szavára
Csókért epedve, csókra vágyva
Vonaglani kínos gyönyörbe’,
Szeretni mindig, mindörökre, –
Nem, nem lehet már… vége… vége!
Szerelmünk ádáz ellensége,
Hideg szívű, kegyetlen férfi
Mért jöttél hozzánk üdvöt tépni?
Szeretni csábít mézes ajkad,
Szerelmi szóra még sem hallgatsz.
Mért csábítád el hű szerelmem,
Mért kell hiába esdekelnem?
Elepedek egy csókra várva
Magános, csendes éjszakába’…
Mit várok én a régi csókra?
Sirászi kertben nincs már rózsa…«

*

Ott lenn, a tenger méla partján
Fanatikus beszéd kél ajkán
– Míg szavára buzgón vigyáznak –
Az idegennek, a Messiásnak.
Szól. Hangja a varázsos éjben
Majd csengve száll, majd súgva, mélyen.
Arcán ragyog a hitnek pírja,
Minden szava a szívnek írja,
Minden igéje hitet épít
S úgy hallgatják lelkes beszédit
Szép ifjai Palesztinának…
S egy közülük a régi lángnak,
Sok bűvös éjnek áldozatja,
Szép homlokát végig simítja.
Leborul a Mester lábához,
Poros saruját a könnye mossa,
Jövőbe hisz és multat átkoz…
Egy dal sirámát szellő hozza,
A partnál sír, zokog a nóta:
»Sirászi kertben nincs már rózsa.«

*

Elhal a dal utolsó jajja,
Közelg a hajnal, száll az éj.
Nem dalt hoz a szellő fuvalma,
Melyből epedve sír a kéj, –
Egy őrjöngő szerelmes asszony
Sír, átkozódik fúló hangon,
Hogy szép teste belevonaglik…
Vad átka lent, a partra hallik:
Átkozott légy Galileai!
Átkozottak, kik benned hisznek!
Szíved kihült, szeretni lángtalan
s irigyled a mások gyönyörét.
Hideg ésszel, számítón, kajánul
tőrt vetsz szívére ifjainknak
s balga hitvány, vad tanaiddal
elcsábítod
Palesztinának legszebb ifjait.
Legyen átkozott őrjöngő tanod!
Nevedben ölje ember embertársát,
tagadja meg szívének vágyait,
sanyargassa testét, lelkét, szivét.
Bilincse légyen mindenik tanod,
sötétben járjon ezredévekig!
Legyen nyomorult!…
Mint amilyenné engemet tevél
s velem annyi rajongó szivet.
Legyen átkozott az a nemzedék,
melyet a te vallásod felnevelt,
hirdesse balgán szeretet szavát,
de szeretni ne tudjon soha!
Vér, szenvedés jelölje lépteit,
annak, aki téged meg nem tagad
s csak akkor legyen boldog az ember,
mikor vallása ismét szíve lesz
s megátkozza a te emlékedet.
Galileai!
Légy átkozott!…

… A nap feltűnt az égen,
Beragyogott egy új, csodás világot,
Sok század mult azóta s most sem tudjuk:
Hogy fogott-e, vagy nem fogott az átok?!…

486–489. oldal, II., Versek, Debrecen, 1899 (Irodalmi, 1969)

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus · Palesztina