Oz személy

– Azt hittem, a varázslók mágikus eszközökkel kommunikálnak – szólalt meg Benny, enyhe csalódással a hangjában.
– A több száz éves varázslók számára a mobiltelefon is mágikus eszköz – mondta Oz, miközben tárcsázott.

78. oldal

    – Van még valami arra az esetre, ha netalán tényleg életben maradunk. Egy varázsló akkor halott, ha kristályszoborrá változik. Ha mozdulatlanul fekszem, nem lélegzem, ha nem érzed a szívverésem sem, de nem lettem szobor, eszedbe ne jusson eltemetni! Felébredve kicsit bosszús lennék.
    Erre már Tara is halványan ugyan, de elmosolyodott.
    – Igyekszem nem elfelejteni.

357. oldal

    – Mit műveltél? – kérdezte Sethra már-már dühösen, mire Oz széttárta a karját, és felvette ártatlan arckifejezését.
    – Boszorkánymester vagyok! Démonokat idézek!
    Sethra erre még idegesebb lett, és vissza akart vágni, de Oz már nem hallhatta a szavait, mert egy erős kéz megragadta a kabátját, és áthajította a portálon.

167. oldal

Arcában nem volt semmi különleges – kissé nyúlt arcél, vékony vonalú száj, szabályos arc és világosbarna, már-már bronzhoz vagy aranyhoz hasonlító szemek –, mégis, az első szó, ami a lánynak eszébe jutott róla, az volt, hogy: időtlen. Nem tudta meg magyarázni, miért ez a szó ugrott be elsőként. Talán a szeme sugallta, a szem, melyben tapasztalat, bölcsesség, s talán hiúság tükröződött.

43. oldal, 3. Mestermű

81. oldal