összeesküvés-elmélet fogalom
Idézetek
Prágában éreztem először, hogy valóban létezik a jegybankárok klubja, bár az összeesküvés-elméletekkel ellentétben tagjai egyáltalán nem a világ leigázására esküdtek össze, sokkal inkább saját gazdaságaik biztonságos, inflációmentes működtetésére. A pénzügyi szervezetek világuralma nagyjából annyira igaz, mint az, hogy az ufók már évezredek óta földünk leigázására törekszenek. Bár van olyan jegybankelnök is, aki homályos összeesküvés-elméletek bűvöletében alakítja ki stratégiáját, azért ebben a klubban az ilyen meglehetősen ritka madár.
27. oldal, 2. Jegybanki hétköznapok
Király Júlia: A tornádó oldalszele Szubjektív válságtörténet 2007–2013
Minél nagyobb érzelmi jelentőségű és váratlanabb egy esemény, annál inkább elburjánzanak a nem hivatalos magyarázatokon alapuló összeesküvés-elméletek.
43. oldal
Krekó Péter: Tömegparanoia 90% Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája
Persze az összeesküvés-elméletek közel sem mindig „alulról” jönnek.
Sokszor „felülről” gerjesztik őket, és fontos tömegmanipulációs eszközként szolgálhatnak tekintélyelvű és populista vezetők kezében. A mai post-truth világnak egyszerre oka a magas kereslet, azaz az igény a dezinformációban festett világ elfogadására, és az erős kínálat, azaz a politikai szereplők, vállalatok vagy éppen államok aktív tevékenysége, amellyel igyekeznek ezeket az elméleteket elterjeszteni.
12. oldal
Krekó Péter: Tömegparanoia 90% Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája
A kötet szociálpszichológiai megközelítésének éppen ez a lényege: az álhírekben és az összeesküvés-elméletekben való hit nem feltétlenül jelent egyet a szélsőségességgel, az ostobasággal vagy az őrültséggel. „Normális” jelenségről van szó, amely mögött olyan hétköznapi, mindenkikre jellemző pszichológiai mechanizmusok állnak, mint a magyarázatkeresés, a felszínes információfeldolgozás, az elfogult, prekoncepciókat igazolni igyekvő gondolkodás vagy a többség véleméyéhez való igazoldás. Az emberek sokszor egyenesen vágynak rá, hogy becsapják őket – olyan információkkal, amelyek jólesően megerősítik eleve meglévő nézeteiket.
Krekó Péter: Tömegparanoia 2.0 91% Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája
Lengyel kutatók azt is kimutatták, hogy az antiszemitizmus kiváló módszer a bűntudat elvezetésére. A zsidókkal szembeni összeesküvéses sztereotípiák például felerősödnek, ha a kísérleti személyeket emlékeztetik a lengyelek által a zsidók ellen elkövetett bűnökre. Ez a jelenség az antiszemitizmus kapcsán általában is kimutatott: a „másodlagos antiszemitizmus” fogalma az antiszemitizmusnak kifejezetten arra a típusára utal, amelyet a holokauszt miatti bűntudat „termel ki”. Ha ilyen kellemetlen pszichológiai reakciókat vált ki a saját csoport hibáztatása, akkor könnyen érthető, miért válnak népszerűbbé az összeesküvés-elméletek, és az is, hogy a lengyel kormány miért akarja éppen betiltani, hogy a nyilvánosság előtt a lengyeleket a vészkorszak felelőseiként lehessen megnevezni.
183. oldal
Krekó Péter: Tömegparanoia 90% Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája
Persze az akkori Amerikában nagyon mentek az összeesküvés-elméletek. Valójában ez bármelyik kor Amerikájára igaz.
15. oldal
David Icke összeesküvés-elméleteiben nem igazán tudok hinni, mert ha igaz, hogy a földönkívüliek fejlettebb civilizációt képviselnek, és hogy ma már ők irányítják a kormányt, akkor tutira jobb munkát végeznének, mint azok a bohócok a Fehér Házban.
323. oldal, Tizenötödik fejezet: Houses of the Molé – Egy Bush a kézben… (2018, Konkrét Könyvek)
Al Jourgensen – Jon Wiederhorn: Ministry 94% Al Jourgensen elveszett evangéliuma
Még a múlt évben végleg eldöntöttem, hogy mai francia regényt többé nem fogok olvasni. Annyira meguntam a szélsőbal ihlette műveket, a politikai vádaskodást, az összeesküvés-elméleteket, a véget nem érő egyhangú szexeléseket, a „társadalomkritikát”, hogy azt mondtam elég, ne tovább. Ez a „végleg” azonban most még egy fél évig sem tartott.
49. oldal (Múlt és Jövő, 2016)
Az összeesküvés-elmélet tehát olyan megismerő folyamat, amelynek egyik funkciója, hogy segítsen eligazodni a világban, és megadja a kontroll illúzióját azáltal, hogy (sokszor nem feltétlenül valósághű) magyarázatot ad a társadalmi világ működésére, illetve tipikus társadalmi-politikai eseményekre.
33. oldal